Helyreállt a két napja kozmikus vihar miatt megszakadt rádiókapcsolat a NASA vezérlőközpontja, és a Marsra leszállt Phoenix szonda között.
Az első tesztek alapján tökéletesen működőképes a szonda legfontosabb alkatrésze, a 2,3 méteres, kamerával felszerelt robotkar, amivel kapcsolatban korábban felmerült, hogy megsérülhetett a landolás közben. Matthew L. Robinson, a robotkart irányító mérnökcsapat vezetője szerint néhány napot még igényel az összes teszt lefuttatása, de az már biztos, hogy a manipulátor mindegyik csatlakozója és csuklója működik. Ha minden jól megy, jövő héten elkezdődhet a Phoenix küldetésének első számú feladata, a talaj- és jégminták vétele.
A Harvard biokémikusai a Mars felszínéről eddig készült képek alapján úgy gondolják, kevés az esélye, hogy élet nyomára bukkanjunk a bolygón, azon ugyanis túl nagy koncentrációban van jelen a só. Ez pedig az évmilliókkal ezelőtti, a mainál jóval kellemesebb klímájú, folyékony halmazállapotú vízben gazdag Marson erősen hátráltatta a baktériumoknál fejlettebb élőlények kifejlődését.
Álmosvölgy a Marson
Időközben a földi irányítószemélyzet elkezdte a Phoenix kamerájának panorámaképei alapján feltérképezni a landolás helyszínét, és elnevezni a domborzat jellegzetes elemeit. A Mars északi sarkvidékén így már van egy A király emberei, és egy A király lovai nevet viselő sziklacsoport, egy Álmosvölgy nevű árok, benne egy Ichabod és egy Fejnélküli nevű sziklaképződménnyel.
Az európai űrügynökség, az ESA Mars Express Orbiter nevű, Mars körül keringő szondájának sikerült rögzíteni a Phoenix landolásának hangjait. A szonda továbbküldte a Földre a Phoenixről vett audiojelet, ami a NASA honlapján meg is hallgatható a leszállásról készült animáció kíséretében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
