A XIX. század közepén robbant fel az a szupernóva, aminek a maradványaira most rábukkantak a csillagászok a NASA felvételein. Ez a Tejútrendszerben eddig felfedezett legfiatalabb ilyen objektum.
A G1.9+0.3 katalógusjelű szupernóva-maradvány az egész Tejútrendszer legfiatalabb robbanás után megmaradt objektuma. A VLA rádióantenna-rendszerrel 1985-ben és 2008-ban készült megfigyelésekből megállapított tágulási sebesség alapján becsült kora mindössze 140 év. A gyors tágulást a Chandra röntgenműhold 2007-ben készült felvétele is megerősíti, jelentette a hírek.csillagaszat.hu portál.
A XIX. század második felében bekövetkezett robbanás a látható tartományban valószínűleg egyáltalában nem volt észlelhető, ugyanis eltakarták a galaxis centrumának sűrű gáz- és porfelhői, melybe a szupernóva-robbanást elszenvedő szülőcsillag ágyazódott. Míg a felhők elnyelése az optikai tartományban sok milliárdszoros fénycsökkenést okozott, a robbanás nyomait jelző rádió- és röntgensugárzás könnyedén áthatolt rajtuk, napjainkra végül is láthatóvá téve a maradványt.
A G1.9+0.3 katalógusjelű szupernóva-maradvány rádió- (kék, 1985) és röntgentartományban (vörös, 2007) készült felvételeiből előállított kompozit kép. (forrás: NASA)
Szupernóva-maradványok akkor keletkeznek, amikor a robbanás által ledobott anyag beleütközik a környező intersztelláris közegbe. A kölcsönhatás gerjeszti ennek anyagát, így fény, illetve nagyenergiájú részecskék kibocsátására készteti. Ezen folyamat miatt a maradványok akár több ezer éven keresztül is fényesen ragyoghatnak a röntgen- és rádió-, de akár az optikai tartományban is. A G1.9+0.3 esetében a kiáramlási sebesség eléri az 56 millió km/h-t, ez a fénysebesség 5 százaléka, ami példa nélküli az eddig ismert szupernóva-maradványok között. A G1.9+0.3 abban is csúcstartó, hogy a szupernóva-maradványok esetében megfigyelt legnagyobb energiájú elektronok forrása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
