Amerikai és európai űrkutatók a Cassini űrszonda segítségével kiderítették, hogy a Szaturnusz ismert holdján, a Titánon százszor annyi fűtőanyag van, mint a Földön.
Minusz 179 Celsius fokos a Titán felszíne, ennek ellenére gyakoriak az esők. Folyékony szénhidrogénok, például metán és etán zuhog az égitest felszínére, ahol ennek következtében hatalmas energiatavak alakulnak ki. A Titán óriási szénraktára sokat elárul a Titán történetéről, mondta Ralph Lorenz, a Cassini radarkutatási csoportjának vezetője.
A Titán teljesen más égitest, mint a Föld. Víz helyett folyékony szénhidrogének borítják a felszínét metán és etán formájában, és a dűnéket valószínűleg tholinok alkotják. A tholin kifejezést Carl Sagan csillagász, planetológus, asztrobiológus találta ki, hogy leírja e szerves molekulák komplexitását a biológiát közvetlenül megelőző kémia, az úgynevezett prebiotikus kémia rendszerében.
A Cassini űrszonda, amelyet 1997-ben bocsátottak fel, radarjával eddig a Titán húsz százalékát térképezte fel. Több száz tavat és tengert figyelt meg, és ezek közül több tucat egyenként is több folyékony hidrokarbonokat tartalmaz, mint a Föld egész kőolaj- és földgáztartaléka. A sötét dűnék, amelyek az egyenlítője mentén húzódnak, annyi szerves anyagot tartalmaznak, amely többszázszorosa a Föld szénhidrogén-tartalékainak.
Eddig a Cassini radarja a Titán északi-sarki területén lévő tavakat térképezte föl, és a kutatók feltételezik, hogy a déli-sarki terület hasonló képet mutatna. A Cassini radarja eddig csak egyszer figyelte meg a déli-sarki területet, akkor két kis tavat rögzített. A kutatók már tervezik a déli-sarki terület feltérképezését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
