További Űrkutatás cikkek
Kapcsolódók (5)
Műholdparaziták
A néhány centiméteres műholdak az idegen műholdakra akaszkodnak, és háborús esetben zavarják ezek működését, vagy szétrombolják őket.
A néhány centiméteres műholdak az idegen műholdakra akaszkodnak, és háborús esetben zavarják ezek működését, vagy szétrombolják őket.
A 17 éve a Nap működését és a bolygóközi teret vizsgáló űrszonda lassan befejezi pályafutását – írja a hirek.csillagaszat.hu.
Az Ulysses-szondát 1990-ben indították a Discovery űrsikló segítségével. Az űreszköz az addig a Nap kutatására indított szondáktól eltérően a bolygók keringési síkjából kiemelkedve a Nap teljes felszínét, így annak poláris vidékeit is vizsgálta, eredményeivel teljesen megváltoztatta a kutatók addig kialakított képét központi csillagunkról és annak közvetlen környezetéről. Tervezett működési élettartamát közel négyszeresen meghaladva, 17 éve végzi feladatát, 6 éves periódusú pályáján a Nap körül. Naptávolban megközelíti egészen a Jupiter pályáját. Amikor távolodik a Naptól, fedélzetén a hőmérséklet fokozatosan csökken. A pályamódosításokhoz használt hidrazin 2 Celsius-fok alatt megfagy, ennek elkerülésére a szondát fűtőberendezések tartják melegen a pálya Naptól távol eső szakaszán.
A legtöbb hosszú küldetésre indult űreszközhöz hasonlóan az Ulysses is radioaktív izotóppal működő generátort használ a berendezések ellátásához. Azonban a 17 éves küldetés alatt a generátor teljesítménye fokozatosan csökkent, és már elégtelen az összes feladat ellátásához. Emiatt az a veszély fenyegetett, hogy az űrszonda egyes részei a kritikus 2 Celsius-fok alá hűlnek, ami az üzemanyag megdermedéséhez vezet, és a szonda képtelenné válik a szükséges pályakorrekciók elvégzésére. Ennek elkerülésére a kutatók megpróbálkoztak a rádiókommunikációs rendszer átmeneti kikapcsolásával. Ennek révén közel 60 watt teljesítményt nyertek, amelyet immár a tudományos műszerek és a fűtőberendezés működtetésére lehetett felhasználni. A tervek szerint megfelelő mennyiségű mérési adat összegyűlte után az újra bekapcsolt rádiórendszerrel továbbították volna azokat a Földre. Sajnos azonban a januárban elvégzett tesztek alatt nem sikerült a telekommunikációt visszakapcsolni.
A kommunikációs rendszer kikapcsolása nem volt könnyű döntés, de ez volt az egyetlen mód a szonda megmentésére. Számos sikertelen visszakapcsolási kísérlet alapján a mérnökök úgy vélik, igen valószínűtlen, hogy sikerül életre kelteni a rádióberendezést. Mivel a hiba a jelek szerint a tápegység-rendszerben van, a rádió kikapcsolásával megtakarítani remélt energiát sem lehet a tudományos műszerek, illetve a fűtőberendezés működtetésére felhasználni. A rádió kiesésével a szonda képtelen a mérési adatok nagy mennyiségű, gyors továbbítására is, fűtés hiányában pedig üzemanyagvezetékei lassan befagynak. Miközben a szonda az elkerülhetetlen vég felé halad, a hátralevő hetekben a kutatók az összes elérhető rendszerét működésben tartják, és megpróbálják a tárolt eredmények utolsó bitjeit is letölteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
