A svájci kutatók újszerű algoritmust fejlesztettek ki az űrben keringő törmelék felismerésére. A rendszer minden éjjel akár több mint 10 gigabájtnyi adatmennyiséget képes feldolgozni és elemezni, írta a pte hírügynökség.
Túlterhelt sáv
Az eddigi vizsgálataik során a kutatók a Föld körüli geostacionárius övben, 36 ezer kilométer magasban űrszemét eddig ismeretlen populációját fedezték fel. A tíz centiméter és egy méter közötti átmérőjű törmelékdarabok az ESA szerint kiszolgált rakétafokozatok és műholdak maradványai lehetnek.
Az űrkutatás számára komoly fenyegetést jelent az űrszemét, hiszen az űreszközökben a legkisebb darabok is rendkívüli károkat okozhatnak. A geostacionárius övben a tárgyak óránként 30 ezer kilométeres relatív sebességgel is mozoghatnak.
Kivédhetetlen lövedék
Ha műholdba csapódik az ilyen gyorsan haladó tárgy, annak akkor is végzetes következményei lehetnek, ha néhány centiméteres az űrbeli lövedék. Az AIUB megoldásával elsőként nyílik meg a lehetőség a távoli régiókban meghúzódó, egy méternél kisebb tárgyak megfigyelésére és mozgásuk elemzésére.
Az általunk felfedezett űrszemét mennyisége nem kritikus ugyan, de azért aggasztó. Míg a Föld közelében keringő törmelék az atmoszférába érve elég, stabil geostacionárius pályán szinte örökké fent marad, jelentette ki Thomas Schildknecht, az AIUB kutatócsoportjának vezetője.
Előre kell gondolkozni
A kutatók szerint a belátható jövőben nem lesz még módszer az űrszemét begyűjtésére és visszahozására. A Föld felszíne feletti értékes és viszonylag szűk geostacionárius gyűrű megóvásának esélye az lehet, ha a törmelék további felhalmozódásának speciális konstrukciós megoldásokkal veszik elejét.