További Űrkutatás cikkek
Az Eger kisbolygó 1982-es megtalálása óta magyar kutatók most először fedeztek fel olyan égitestet, amely a földközeli objektumok csoportjába tartozik – írja a hirek.csillagaszat.hu.
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében 1997 óta folyó kisbolygó-megfigyelési program keretében most először sikerült Földünket jelentősebben, bár nem veszélyesen megközelítő kisbolygót felfedezni. A 2008 UZ201 jelű égitestet a Piszkés-tetői Csillagvizsgáló 60 cm-es Schmidt-teleszkópjának október 25-ei felvételein azonosította Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám. A képek egy sokkal távolabbi, a Szaturnusznál is távolabb járó kisbolygó megfigyelése céljából készültek, az új égitest véletlenül futott rá a felvételekre.
A 2008 UZ201 felfedezését eredményező felvételek. A kisbolygó a bal alsó sarokban felfelé haladó fénypont. Az ábrázolt terület mérete 9x6 ívperc, az expozíciós idő 9 perc.
A 20,5 magnitúdós égitest nem gyors mozgásával, hanem a mozgás szokatlan irányával hívta fel magára a figyelmet. Pontosan merőlegesen haladt a többi kisbolygóhoz képest. Mivel a felhős időjárás miatt csak öt nappal később, október 30-án tudták újraészlelni, egy ideig probléma adódott a két éjszaka megfigyeléseinek összekapcsolásával. Végül több levélváltás után a Minor Planet Center földközeli objektumokkal foglalkozó tagja, Timothy Spahr az automata szoftver megkerülésével november 2-án tette fel a földközeli kisbolygók megerősítését szolgáló honlapra az égitestet. A felhívás alapján néhány órával később az Egyesült Államok több obszervatóriumából is észlelték az új kisbolygót. Végül másnap kapta meg ideiglenes jelölését, amikor a Minor Planet Electronic Circularban az első hivatalos pályaelemeket is közzétették.
A kisbolygó helyzete a Földhöz és a többi belső bolygóhoz viszonyítva a felfedezés napján. A jobb felső sarokban látható, hogy a 2008 UZ201 kékkel jelölt pályája metszi a Mars pályáját. (JPL)
Ezek alapján a 2008 UZ201 az Amor család tagja. Ezek az égitestek 1,3 Csillagászati Egységnél jobban megközelítik a Napot, de nem kerülnek a Földnél közelebb hozzá (egy CsE a Nap és a Föld átlagos távolsága). Közvetlen veszélyt nem jelentenek bolygónkra, de számon tartják őket, mivel a közelebbi vagy távolabbi jövőben úgy változhat a pályájuk, hogy veszélyes égitestté válnak. Valójában külső bolygószomszédunkat, a Marsot sokkal jobban fenyegeti ez a körülbelül 150 méter átmérőjű égitest, mivel keresztezi a vörös bolygó pályáját. A felfedezés napján 33 millió kilométerre volt bolygónktól és már távolodott tőlünk. A jelenlegi számítások szerint lehetséges legkisebb távolsága 25,5 millió kilométer lehet, míg a Marsot akár 900 ezer km-re is megközelítheti. A távolodó égitest folyamatosan halványodik, de december elejéig a legnagyobb távcsövekkel még lehet esély a 21-21,5 magnitúdós kisbolygó megfigyelésére.
A 2008 UZ201 teljes pályája (kékkel jelölve) a négy belső bolygó pályájához (fehér ellipszisek) viszonyítva. (JPL)
A jelenlegi számítások szerint a kisbolygó 3,55 év alatt kerüli meg csillagunkat, napközelben 1,164 CsE-re közelíti meg, naptávolban viszont 3,511 CsE-re távolodik tőle. Legutóbb 1982-ben Lovas Miklós fedezett fel földközeli kisbolygót hazánkból ugyanezzel a műszerrel, csak akkor még hagyományos fotográfiai úton. A (3103) Eger kisbolygó legalább 1,5 km átmérőjű és a Földhöz is sokkal közelebb kerülhet, mint a 2008 UZ201.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
