Vasránap indítják útnak először az első európai gyártmányú teherűrhajót. Az automata üzemmódban repülő ATV Jules Verne a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontból száll fel, úti célja az ISS.
A magyar olvasók körében Verne Gyulaként ismert, hőseit gondolatban még a világűrbe is elrepítő XIX. századi francia íróról elnevezett űreszköz öt példánya fontos szerepet játszik majd a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó legénység mindennapjaiban, hiszen alapvető feladata az űrhajósok ellátása lesz. Nagy mennyiségben szállt majd vizet, élelmet, oxigént, tudományos berendezéseket és üzemanyagot a Föld körül háromszázötven kilométer magasságban keringő űrbázisra. Tevékenysége lényegében megegyezik az orosz Progressz teherűrhajókéval, csak azoknál háromszor több hasznos terhet, nagyjából kilenc tonnát tud egyszerre megmozgatni.
Emellett az ATV (Automated Transfer Vehicle) Jules Verne is képes lesz arra, hogy magasabb pályára emelje az űrállomást. Erre a manőverre azért van szükség, mert magának az ISS-nek nincs hajtóműve, orbitális pályáján az égi mechanikai törvényei mozgatják. Ha időnként nem kapaszkodna magasabbra, visszazuhanna a Földre, és a sűrű légkörbe belépve darabokra szakadna és elégne.
Elég, nagy
Az Európai Űrügynökség (ESA) egyre aktívabban vesz részt az űrállomás üzemeltetésében. Az Atlantis éppen egy hónapja juttatta el az állomásra az ugyancsak európai gyártmányú Columbus kutatómodult. A Jules Verne azonban a Columbusnál is termetesebb, 10,3 méter hosszú és 4,5 méter átmérőjű henger. Célbajuttatásáról az ESA gondoskodik, a majdnem húsz tonna össztömegű teherűrhajót a legkorszerűbb Ariane-5 típusú hordozórakétának erre a célra továbbfejlesztett változata juttatja ki a világűrbe és állítja pályára.
A Jules Verne küldetésének a vége is ugyanolyan lesz, mint a Progresszeké. Miután az űrhajósok átrakodták rakományát, és teletömték az űrállomáson időközben felgyülemlett szeméttel, a teherűrhajó leválik az ISS-ről, majd bolygónk sűrű légkörébe belépve elég.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
