Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Érzékeny pont a magyar tudósok vallásossága

2007.07.11. 10:47
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok 21 legjelentősebb kutatóintézetében végzett vallásszociológiai felmérés szerint a legtöbb amerikai tudós nem hisz istenben. Az anonim felmérésben résztvevő 1646 kutató 52 százaléka mondta, hogy nem vallásos, ami jóval magasabb arány mint az általános amerikai hányad. Magyarországon nem volt ehhez hasonló kutatás, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kommunikációs igazgatója szerint nem is volna szerencsés egy ilyen felmérés egy olyan időszakban, amikor az egyházhoz tartozás politikai kérdés lehet.

Az amerikai tudósok 31 százaléka egyáltalán nem hisz isten létezésében, további 31 százalékuk mondta, hogy nem tudja, van-e isten vagy nincs és csupán 9,7 százalékuk szerint "nincs kétség affelől, hogy isten létezik". A kérdőíveken és mélyinterjúkon alapuló amerikai vizsgálat eredményei szerint a tudósok vallásosságát nem a tudományos tevékenység, hanem egyértelműen a szocializációs minta határozza meg. A vizsgált személyek nagy része ugyanis olyan családi környezetben nőtt fel, ahol a vallás nem volt meghatározó.

Európában kevésbé jellemző

Fábri György, az MTA köztestületi tagja és kommunikációs igazgatója az Indexnek elmondta, hasonló magyar kutatás nem zajlott, és az evolúciós vitákba belefeledkezett Egyesült Államokkal szemben Európában nem is jellemző a tudományos élet és a vallás kérdésének boncolgatása.

"A magyar tudósok vallási meggyőződését illetve hovatartozását felmérő kutatás tudtunkkal nem zajlott az elmúlt időszakban. Vallás és tudomány viszonya mostanra Magyarországon alapvetően tudományfilozófiai kérdés, amiről hivatalos álláspont kialakítása ezért fel sem merül. Kiváló tudósok könyvekben, interjúkban illetve nyilvános beszélgetésekben megfogalmazzák személyes meggyőződésüket (erről összefoglaló anyag olvasható itt). Az angolszász világban egyes egyházak és tudományos körök között néhány tudományos kérdésben (őssejtkutatás, evolúcióelmélet) megfogalmazódtak viták, de Európában ez ritkaságszámba megy" – mondta.

Az intelligens tervezés nevű, az elmúlt másfél évtizedben, főként az Egyesült Államokban ismertté vált teória hívei szerint az élet olyan bonyolult, hogy egy értelmes mérnök, isten, esetleg néhány okos ufó nélkül soha nem jöhetett volna létre. Míg az Egyesült Államokban Bush elnök is érvel az elmélet mellett, illetve a Harvard is foglalkozik vele, addig Európában odáig sem jutott, hogy az Európa Tanács napirendjére tűzze tárgyalását.

Nem szerencsés

"Kutatóként vagy az MTA köztestületi tagjaként ugyanakkor nem tartanék szerencsésnek egy ilyen felmérést Magyarországon, miközben tudós generációk élnek és alkotnak köztünk, akiknek meglehetősen rossz emlékeik lehetnek vallásos érdeklődésüket firtató kérdésekről, illetve amikor az egyházhoz tartozás időnként politikai kampányok és ellenkampányok ürügye. Ugyanakkor tudósok és tudományfilozófusok között hasznos és termékeny nyilvános beszélgetések folyhatnak erről nálunk is" – fogalmazott a kommunikációs igazgató.