Szilárda
-4 °C
2 °C

Magyar fejtette meg a viking hajósok titkát

2007.02.08. 14:01
Magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken. Hegedűs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint az északi nép úgynevezett napköveket használt.

Hegedűs egy nemzetközi kutatócsoport eredményeit publikálta az Angol Királyi Tudományos Akadémia folyóiratában. A cikkben leírja, hogy a vikingek úgy jutottak el Izlandra, Grönlandra, sőt, Kolumbusz előtt Észak-Amerikába, hogy nem használtak iránytűt – hiszen azt csak több száz évvel később fedezték fel. A tudósok már régóta kutatják és vitatják, hogyan voltak erre képesek. A legendák szerint kristályokat tartottak a fény felé, és ezek segítették őket a hajózásban, s ezt látszanak alátámasztani Hegedűs és kollégáinak megállapításai is.

Felhőben is működött

Annyit már régészeti leletek alapján korábban is tudtak, hogy a vikingek nappal, tiszta időben a Nap állását vették figyelembe, és egyfajta fából készült napóra alapján tájékozódtak. Felhős időben vagy ködben azonban ez a módszer nem működött. Hegedűs társaival arra a következtetésre jutott, hogy az északi hajósok valóban "napköveket" használtak, amelyek – ha a fény felé tartják és forgatják őket – úgy szűrik meg a fényt, hogy felhős időben is meg lehet határozni a Nap állását.

A vikingek kristályai valószínűleg úgynevezett polarizációs szűrőként működtek. A fényképezés során is használatos szűrők kizárólag azokat a fényhullámokat engedik át, amelyek egy irányból érkeznek. Miután a Föld felszínére érkező napsugarak egy része polarizált, és ezt a felhők vagy a köd csak részben fogják fel, a szűrő segítségével valóban meghatározható annak a fényforrásnak az iránya, ahonnan a fényhullámok eredetileg érkeztek. A mostani expedíció mérései szerint felhős időben elegendő a fény a tájékozódáshoz, ködben viszont csak különleges körülmények között.

Viking napóra egy darabja – napos időben ilyet használtak

Hegedűs fiatal kora ellenére régóta foglalkozik optikai jelenségekkel. Néhány évvel ezelőtt első lett a középiskolások számára meghirdetett országos innovációs versenyen, ezután a Magyar Innovációs Szövetség támogatásával juthatott ki Amerikába egy nemzetközi versenyre, ahol negyven ország ezerkétszáz diákja vett részt. Ott az idehaza is győztes gimnáziumi pályamunkájával megnyerte az Eastman Kodak Company kategória első díját. A fiatal kutató témája a lézerrel volt kapcsolatos: azokat a változásokat modellezte, amelyek egy anyag felületén játszódnak le akkor, ha speciális lézerrel sugározzák.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!