Saját súlyuk alatt rogytak össze a WTC ikertornyai
További Tudomány cikkek
-
Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja - A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
A Világkereskedelmi Központ összeomlását minden korábbinál részletesebben modellező amerikai számítógépes vizsgálat eredményei megerősítették: a New York-i ikertornyok saját súlyuk alatt rogytak össze 2001. szeptember 11-én. Az indianapolisi Purdue Egyetem szakértői két évig tartó vizsgálatot zártak le, amelyben szinte minden részletre kiterjedő háromdimenziós modellben elevenítették meg a szeptember 11-i eseményeket.
A Purdue Egyetem kutatói azt szerették volna tudni, pontosan mi történt azután, hogy a repülőgépek becsapódtak a tornyokba. A számítógépes szimuláció megerősítette a 2005-ös szövetségi jelentés végkövetkeztetését: az épületek pusztulását a repülőgépek üzemanyagának felrobbanása okozta. A 10 ezer gallon üzemanyag lángra lobbanása nyomán mintha forró kard szelte volna át a fő tartóoszlopokat, ami után már csak idő kérdése volt a tornyok összeomlása.
Meghámozták az épületet
Christoph Hoffmann professzor, a kutatások egyik vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tornyokba csapódó gépek felszakították a legfőbb merevítő elemek tűzvédő burkolatát, így a lángok pusztításának nem tudtak ellenállni a felsőbb szinteket tartó oszlopok. A Világkereskedelmi Központot ugyanis még nem tűzbiztos szerkezeti elemekből építették.
Hoffmann szerint ha nem lett volna robbanás és nem keletkezett volna hatalmas tűz - ha a repülőgépek üzemanyagtartályaiban mondjuk víz lett volna -, akkor nem dőlt volna össze a két legmagasabb dél-manhattani felhőkarcoló. Mete Sozen, a Perdue Egyetem kutatója elmondta: először megalkották a Boeign 767-es személyszállító repülőgép lehető legrészletesebb számítógépes modelljét, majd komputeren újrakreálták az északi torony legfelső 20 emeletét. Ezután nagy teljesítményű, 16 processzoros számítógépekkel hónapokon keresztül modellezték a becsapódás hatásait. A matematikai modellezés valósághűségét megerősítése egyebek mellett az, hogy a komputeres hatásvizsgálat során az épület oldalán keletkezett sérülés megegyezett azzal, amit a valóságban meg lehetett figyelni.
Sozen a becsapódás után kigyulladó repülőgépet egy gyorsan mozgó lávafolyamhoz hasonlította. Kifejtette, ha a tartóoszlopok esetleg épek maradtak volna az ütközés után, amire alig volt esély, összeroppantak volna, mert a hatalmas hő nyomán megvetemedtek. Egy közönséges irodatűz legfeljebb ellágyította, meggyengítette volna a tűzvédelem nélkül maradt acélvázt. A szimuláció során kiderült: függetlenül attól, hogy a behatoló repülőgépek mennyi tartóelemet vágtak szét, a keletkező hő mindenképpen annyira meglágyította volna a központi tartószerkezetet, hogy az épület összeomlott volna.
Ki lehet védeni?
Ayhan Irfanoglu professzor a jövőbeni felhőkarcolók tervezését illetően azt találgatja, hogyan lehetséges kivédeni egy ilyen tűz hatásait. Mint mondta, a mérnökök nem készülhetnek fel egy ekkora tragédia elhárítására. Mindazonáltal az a véleménye, hogy ha a Világkereskedelmi Központ fő tartóoszlopai nem középen, hanem egymástól távolabb helyezkedtek volna el, akkor a lángok nem tudtak volna olyan könnyen elbánni velük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
