Friss kommentek

Hogyan vigyünk életet egy régi budai villába?

április 23., 13:50 Módosítva: 2018-04-23 19:30
112
3 hozzászólás

A MOME Építészeti Intézete és az Urbanista közös sorozatát ott hagytuk abba, hogy Ferkai András kétrészes videóban mesélt nekünk arról, hogyan változott a lakásállomány Budapesten. Hogy milyen volt a század elején épült sötét bérházakban élni, és mit szóltak a magyar építészek, mikor megtudták, hogy a szovjet panel lesz a követendő példa. Mivel a sorozat célja, hogy bemutassuk mennyiféle területtel foglalkozik az intézet, egy látszólag teljesen más téma következik: a belsőépítészet. Valójában azonban szervesen kapcsolódunk az előzőhöz, ahogy az építészet és a várostervezés is elválaszthatatlanok.

Fülöp Krisztina, a MOME oktatója (kinek nevével a Manninger-villa felújítása kapcsán találkozhattunk) egyik munkáját mutatja be, ahol egy eredetileg 30-as években épült, azóta többször átépített, kibővített villa belső kialakítása volt a feladata. 

3 hozzászólás Tovább

Keresztény mágnásnegyed épült a szemétdombon

április 21., 12:53 Módosítva: 2018-04-22 07:18
444
2 hozzászólás

Józsefváros, a legszolidabb”– írta Babits a Mikszáth Kálmán térről és környékéről a harmincas években. Az arisztokratikus és konszolidált atmoszféra viszonylag újkeletű, az 1820-as években még egészen vadregényes volt itt az élet. A városi paloták és a „kis Vatikán” decens épületei mocsaras tó, rozzant viskók, vágóhíd és szemétdombok helyén nőttek. A Mágnásfertályt pedig – ahogy a mai Palotanegyedet becézték akkoriban leginkább botrányfészekként emlegették. Akkor is őrizte kissé vidékies hangulatát, amikor a közeli körutakon már régen villamos járt.

A mágnásfertály három tere nyit az idei Budapest100-ra. A Gutenberg térről és a legkorábban nyíló pesti pálinkásbolt boglyas, sűrű hajú, éjszemű kisasszonyairól írtunk korábban, most jöjjön két sokáig névtelen, de annál kedvesebb: a Mikszáth Kálmán és a Lőrinc pap tér.

2 hozzászólás Tovább

Társasház a lebontott villanyaraló helyén

április 16., 12:32 Módosítva: 2018-04-17 08:36
231
27 hozzászólás

Egy hónapja esett szó arról, hogy Fonyód századfordulós villanegyedének szélén lebontottak egy nyaralót, hogy a helyére 51 lakásos társasházat építsenek. Az önkormányzat azóta sem válaszolt a kérdéseimre (ahogy amúgy korábbi ingatlanügyekben is hallgat). A beruházó és a tervező viszont egyből megkeresett, és készségesen megígérték, hogy részletes információkat, illetve látványterveket küldenek a projektről. Így is történt.

Az Ybl-díjas Szendrő Péter, az új ház tervezője pontokba szedve foglalta össze az elmúlt évek történetét és a tervezés folyamatát. Rengeteg dokumentumot mellékelt, melyek bizonyítják, hogy minden törvényesen zajlik – ezt amúgy egy percig nem vontam kétségbe –, és kihangsúlyozta,  hogy nem csak egy nyaralót bontanak el, hanem "egy nagyobb vállalati üdülőt, rengeteg kiszolgáló épülettel", így az új beépítés kisebb lesz. (A magassága és a tömege természetesen nagyobb.)

Bár továbbra is sajnálom a nyaralót, a villanegyed erodálását elhibázott döntésnek, az új épületet pedig túlzó méretűnek tartom, természetesen bemutatom az ő véleményüket is, a friss látványtervekkel. Át is adom a szót Szendrő Péternek:

27 hozzászólás Tovább

Amikor a Móriczon még vurstli volt

április 14., 15:46 Módosítva: 2018-04-17 08:54
727
1 hozzászólás

Mit keres egy kötelező olvasmány vidéki írója Buda legfranciásabb kis terén? Karinthy Frigyest, a legnépszerűbb kortárs térfoglaló törzstagot is meglepte a bronzba öntött Gárdonyi Géza felbukkanása a sokáig névtelen, utcák találkozásánál kialakult zsebkendőnyi placcon. A Hadik kávéházat divatba hozó lágymányosi istennők legvadabb vörösrúzsos szája csókolta életre a teret, amelynek környékén írók párhuzamos életei kuszálódtak: egymás lábnyomába lépett Nemes Nagy Ágnes és Karinthy, Kosztolányi és Ottlik.

Ezek a történetek és más városi legendák is előkerülnek az idei Budapest100-on. A tavasz legizgalmasabb programja a terekre és környékbeli házakra nyitja rá a kaput május első hétvégéjén. Less be.

 

1 hozzászólás Tovább

Miért kellett ennyi lakótelepet építeni Budapesten?

április 12., 14:53 Módosítva: 2018-04-13 12:34
352
69 hozzászólás

A magyar építészek állítólag elszörnyülködtek, amikor a Szovjetunióban meglátták, hogy mostantól milyen primitív technológiával kell dolgozniuk – meséli Ferkai András, Ybl-díjas építésztörténész, a MOME Építészeti és Elméleti Intézetének oktatója az alábbi videóban.

69 hozzászólás Tovább

Csodálatos kifestőkönyv gyerekeknek a régi Budapestről

április 11., 08:55 Módosítva: 2018-04-19 11:57
416
1 hozzászólás

Más is van úgy, hogy imádja Budapestet, rajong a szecesszióért és a századfordulóért, és nagyon, de nagyon szeretné ezt valahogy átadni a gyerekeinek? Nos, nem könnyű feladat, és semmi sem garantálja a sikert, de az biztos, hogy Varga Viola és Nemes Anita ma megjelenő Barangolás a Kiscelli Múzeumban című könyve sokat segít majd ebben.

1 hozzászólás Tovább

Jakuzzi egy 50 m²-es terézvárosi lakás közepén

április 10., 16:10 Módosítva: 2018-04-11 12:48
12
7 hozzászólás
Jacuzzi a szoba közepén
Fotó: ingatlan.com
7 hozzászólás Tovább

Kár volt annyira örülni a felújított ferencvárosi sarokháznak

április 5., 14:01 Módosítva: 2018-04-05 19:21
126
15 hozzászólás

Pedig annyira jó volt végre valami örömteli dologról beszámolni Ferencvárosból. Két hete adták át ugyanis azt a házat, amelyben negyven szociális bérlakás van. Nem új építésről van szó, hanem egy 120 éves bérházról, amit egymilliárd forintból pofozott helyre az önkormányzat. Kapott egy tágas kertet a belső szárnyak elbontásával, emeletráépítést, új függőfolyosókat, lifteket.

Persze egy lakóháznál a lényeg az, hogy milyenek benne a lakások, ám nekünk, városlakóknak külön öröm volt, hogy kívülről is helyreállították eredeti szépségében. Kitűnően példázva, hogy egy nem túl kiemelkedő, átlagos századfordulós bérház is nagyon mutatós lehet, ha rendbe van rakva. Éppen ez az, ami elkeserítő.

15 hozzászólás Tovább

Oké, hogy szép vagy csúnya, de milyen lakni benne?

április 4., 11:38 Módosítva: 2018-04-05 00:31
347
11 hozzászólás

Itt az Urbanistán leginkább arról esik szó, hogy is néznek ki a házak kívülről, és sokkal kevesebb arról, milyenek bennük a lakások. Érthető, hiszen a legtöbb épületben nem fordulunk meg, de naponta több száz homlokzatát látjuk. Ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy ha az építész lakóházat tervez, akkor a legfőbb feladata az, hogy abban jól lehessen élni. Ezért aztán a régi házakat sem szabad csupán a homlokzatuk alapján megítélni.

Ferkai András, Ybl-díjas építésztörténész nem csak rengeteg könyvet írt Budapest huszadik századi építészetéről és lakásállományának kialakulásáról, de mint a MOME Építészeti és Elméleti Intézetének oktatója, tanítja is ezt. Az alábbi videón dióhéjban foglalja össze nekünk, hogyan is változtak a lakóház- és lakástípusok a huszadik század első felében, hogyan is alakult ki Budapestnek ez a sok színű lakásállománya.

11 hozzászólás Tovább

Egy szalvétán tervezték meg Káposztásmegyert

március 28., 19:45 Módosítva: 2018-03-29 20:16
809
31 hozzászólás

A fenti képen egy pecsétes szalvéta látható, rajta egy budapesti lakótelep később első díjat nyert tervpályázatának skiccével. A rajzot Tenke Tibor (1924-1984) építész vetette papírra, illetve szalvétára 1966-ban, a TTI (akkor: Típustervező Intézet) ebédlőjében, miközben a ma leginkább balatoni házairól ismert Callmeyer Ferenccel beszélgettek arról, hogy milyen tervvel indulnak a lakótelep tervezésére kiírt pályázaton. (A fotót Tenke fia, ifj. Tenke Tibor készítette és küldte el nekem, amit ezúton is köszönök.) 

A felvázolt lakótelep a káposztásmegyeri volt, ami végül nem így, és nem akkor épült meg. A különös dokumentumot azért most tesszük közzé, mert éppen 35 éve, 1983. március 28-án tették le az alapkövét. Vagyis 17 évvel a tervpályázat után.

31 hozzászólás Tovább

Fotósorozat a híres győri kémény felrobbantásáról

március 23., 14:07 Módosítva: 2018-03-24 12:52
307
29 hozzászólás

Másfél éve már majdnem a levegőbe röpítették a híres győri kéménycsodát, de azután végül megkegyelmeztek neki. Már fúrták a helyet a robbanóanyagnak, mert hogy, hogy nem, pont ez a néhány négyzetméter alapterületű építmény volt útjában egy ifjúsági olimpiának, amikor a város polgármestere bejelentette, hogy 

A kémény marad!

Úgy látszik azonban, hogy ez csak ideiglenes döntés volt, mert ma délelőtt felrobbantották a páratlan ipartörténeti értéket. 

29 hozzászólás Tovább

Hogyan írjunk kritikát?

március 23., 08:33 Módosítva: 2018-03-23 14:37
74
21 hozzászólás

A hét elején nagy vihart kavart egy lakóépület, a Danubio tervéről írt kritikám, több ismerősöm is elmondta, mi a baja a cikkel. Azt nem állította senki, hogy tévedések lennének benne, vagy hogy szerintük rosszul ítélem meg a házat. Leginkább az zavarta őket, hogy nem írtam le, az ismert oligarcha, Szivek Norbert érdekeltségi körébe tartozik az ingatlant fejlesztő projektcég. Nos ez nem hiányosság volt a részemről, egyszerűen fel sem merült bennem, hogy egy építészettel foglalkozó blogon, egy építészeti tervkritikában ki kellene térnem a megrendelőre, pláne nem annak viselt dolgaira. Viszont mivel nem ez volt az első eset, hogy ilyesmit a szememre vetnek, gondoltam megvalósítom régi, nagyképű tervemet, és leírom, szerintem hogyan kell kritikát írni.

21 hozzászólás Tovább

120 éves, romos lakóházat állítottak helyre Ferencvárosban

március 22., 14:45 Módosítva: 2018-04-05 14:07
799
17 hozzászólás

Mostanában kevés jót hallani a Ferencvárosban zajló ingatlanfejlesztésekről. Igaz, a József Attila lakótelep humanizálása országos szinten is izgalmas kezdeményezés, de kicsit túl sok minden áll vele szemben. A Csarnok téri trafóházhoz hozzábuherált hotel, a Közvágóhíd helyén épülő lakótelep, valamint értékes és kevésbé értékes védett épületek bontása volt az a néhány téma, amivel az elmúlt években a kerület szerepelt az Urbanistán. Az utóbbi kettőről amúgy a polgármester és a főépítész is elmondta a véleményét nekünk egy interjúban, érdemes elolvasni.

17 hozzászólás Tovább

Egy kockaházat is klasszul át lehet alakítani

március 21., 12:43 Módosítva: 2018-03-22 11:10
664
30 hozzászólás

Tegnap megnézhettük, milyen különleges, maga tervezte házban lakik Csomay Zsófia, Ybl-díjas építész, a MOME Építészeti Intézetének oktatója. Most az intézet vezetője, Kovács Csaba mutatja be egy videóban, ő milyen otthont tervezett magának és családjának. Nem kevésbé izgalmas alkotásról van szó, hiszen egy klasszikus kockaházat alakított át saját igényei szerint.

Kovács Csaba és irodája a Narcharchitects számos tervet jegyez országszerte, az egyik nyaralójukról itt a blogon is szó esett már, legutóbb pedig a Galyatetőre épült kilátó és szállás kapcsán olvashattunk róluk

30 hozzászólás Tovább

Egy egészen vagány társasház a Duna partján

március 20., 14:30 Módosítva: 2018-03-21 10:43
461
53 hozzászólás

Még tavaly kezdtem el bemutatni a budapesti lakóingatlan-boom izgalmasabb fejlesztéseit, amelyek vagy kiemelkedően fontos helyen vannak, vagy építészetileg tűnnek ki a fővárosi átlagból. A Foka-öböl partjára tervezett Danubio történetesen elég menőn néz ki a döntött épületeivel, helyét pedig gyakran látom az Árpád hídon átvillamosozva, szóval kézenfekvő volt hogy foglalkozzam vele.

Mivel a szomszédságában elterülő Marina partot a rendszerváltás utáni városfejlődés egyik legelhibázottabb lépésének tartom, sokáig a „tovább hízik Budapest legsűrűbben beépített lakótelepe” munkacímen futott a cikkterv, amelyben persze azért leírtam volna, hogy kivételesen jól néz ki a két ház. Aztán addig ültem a témán, míg végül maga az építésziroda keresett meg, hogy szívesen bemutatnák a tervüket egy csomó háttér-információval. Szóval leültünk Turányi Bencével, aki elmondta, hogyan született és milyen is lesz a Danubio.

53 hozzászólás Tovább

Félig lebontott ház tetejére tervezett otthont magának

március 20., 09:11 Módosítva: 2018-03-21 09:24
584
24 hozzászólás

Nem is olyan rég esett szó arról, hogy miért is klassz dolog megnézni egy építész, saját magának tervezett házát, hiszen mindig az a legőszintébb alkotása. A MOME Építészeti Intézete és az Urbanista közös sorozatában eddig a hallgatók munkáira koncentráltunk, most viszont az oktatókon a sor. Ez azért is izgalmas, mert láthatjuk, hogyan oldják meg a feladatot maguk a tanárok, hogyan működik a gyakorlatban az a tudás, amit átadnak a leendő építészeknek.

Elsőként tehát egy építészotthonba, mégpedig Csomay Zsófia otthonába látogatunk el.

24 hozzászólás Tovább

Idén is nagyon furcsa lett a magyar pavilon Lipcsében

március 19., 14:12 Módosítva: 2018-03-20 09:13
770
7 hozzászólás

A négynapos szünet alatt landolt a postaládámban a sajtóközlemény a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjáról, szóval mire megnyitottam a levelüket, hopp, már be is zártak. Azt hiszem, azért egy nap csúszással is érdemes bemutatni, mit építettünk fel Németországban. Egyrészt, mert nagyon jól nézett ki a végeredmény, másrészt a választási hajrában, másokat sem érdekelt a magyar sajtóban, mivel is képviseltette magát hazánk Európa egyik legnagyobb könyves show-ján.

Ahogy arról nem is olyan rég írtam, az elmúlt két évben Magyarország elkezdett feltörekvő építészeket bevonni a frankfurti és a lipcsei könyvvásáron a standok tervezésébe. Ez elég jó húzásnak bizonyult. Nem túl költséges módon sikerült felhívni magunkra és az irodalmunkra a figyelmet, ráadásul íróink mellett fiatal építészeink is megmutathatták magukat a világnak.

7 hozzászólás Tovább

Elkezdték lerombolni a Balaton legszebb történelmi villanegyedét

március 14., 15:33 Módosítva: 2018-04-17 09:30
5171
24 hozzászólás

Bár a Balaton partján a füredi nyaralók a legrégebbiek, alighanem Fonyód-Bélatelep villasora a legépebben megmaradt negyed. Legalábbis az volt egészen mostanáig. Bő két éve, Varga István helytörténeti kutató könyve (itt elérhető online az egész) apropóján mutattuk be, mi mindent árulnak ott. Ne legyenek illúzióink, azért ez a hely sem ért fel egy időutazással - legalábbis nem az előző századfordulóra -, de a rengeteg toldás-foldás és átalakítás ellenére még mindig csodálatos képet nyújtott, rengeteg szépen helyreállított vagy könnyen helyreállítható épülettel. Most épp Varga István blogjából derült ki, hogy a negyed egyik meghatározó épülete helyén egy hatalmas társasház fog épülni.

24 hozzászólás Tovább

Meglepő bontásokkal zajlik az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója

március 12., 13:05 Módosítva: 2018-03-13 08:07
197
12 hozzászólás
Egy vágókép a helyreállítási munkákat bemutató videóból
Egy vágókép a helyreállítási munkákat bemutató videóból
Fotó: Végh Attila / youtube

Elég brutális, munkagépes, épületkibelezős videót kaptunk az Olof Palme Ház felújításáról, amin hivatalosan december óta "műemléki rekonstrukció zajlik". A vágóképek szerint sem a tetőt, sem a közfalakat nem nagyon kímélték a munkák során. Most akkor mi ez? Lerombolás és újraépítés, mint a Közlekedési Múzeumnál? Szerencsére egyáltalán nem erről van szó.

A ma Olof Palme Ház néven ismert épület eredetileg Műcsarnoknak épült a Városligetbe, az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, amikor a Pecsa őse is. A Pfaff Ferenc tervezte ház csilivili, neoreneszánsz ékszerdoboz lett, tele Zsolnay-díszekkel, de nagyon hamar kiderült, hogy eredeti funkciójának nem igen felel meg. Egyrészt túl kicsi volt, másrészt nem volt könnyű megközelíteni. Pedig az első komolyabb átalakítás során átpakolták a főbejáratát az egyik oldalról a másikra, hogy a Stefánia felé nézzen, de ez sem segített. A huszadik század során elég sok funkciója volt, amelynek során rendszeresen alakítgatták, főleg a szocializmus éveiben. Az állapota nem volt valami fényes, az épületdíszeket keresztbeverő ereszcsatornákról és vezetékekről már az Urbanistán is volt egy adag fotó vagy hat éve. Szóval a helyreállítása már érett egy ideje, a kérdés csak az volt, hogy minek nyíljon újra.

12 hozzászólás Tovább

Településeknél is nagyobb kihalt hotelek

március 7., 10:31 Módosítva: 2018-03-08 07:33
72
0 hozzászólás

Lehet, hogy csak rossz kedvem van, de az az érzésem, hogy minden korábbinál borúsabb és nyomasztóbb lesz a Budapesti Építészeti Filmnapok, amit idén már tizedik alkalommal rendez meg a Kortárs Építészeti Központ. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne nézzük meg ezeket a filmeket, épp ellenkezőleg! Nem csak azért, hogy a „világon mindenhol elég rossz, akkor meg mit nyavalygunk itt” gondolat mentén erőt meríthessünk belőlük. Hanem azért is, mert a 33 film között, amit március 8. és 11. között mutatnak be, van jó pár nagyon jó és nagyon izgalmas, sőt néhány kifejezetten életigenlő, pozitív kicsengésű is. Egy adagot idén is sikerült megnéznem vetítés előtt, részint ezekből válogattam, részint azokból, amelyekre alighanem szívesen beülök majd én is a Toldiban.

Szólj hozzá! Tovább

Mitől sikeres egy agglomerációs település?

március 6., 09:30 Módosítva: 2018-03-06 19:09
118
27 hozzászólás

Vasárnap jelent meg az Urbanistán a Budapest környéki új parcellázásokat elemző cikkünk, amelyben elsősorban a közlekedési adottságok alapján vizsgáltuk, hogy melyik területnek milyenek a fejlesztési adottságai. A módszertanból adódóan csak néhányt települést érinthettünk, és azokat sem elemezhettük az összes szempont alapján. Ugyanakkor Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggerének anyaga tökéletes vitaindítónak bizonyult.  A cikk kapcsán Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője küldte el gondolatait. Hozzászólása annál is inkább aktuális, mert nem is olyan rég publikáltak egy elemzést, mely azt mutatta be, hogyan, hol és miért kapott lendületet ismét az agglomeráció terjeszkedése. De át is adjuk neki a szót.

27 hozzászólás Tovább

Budapesti agglomeráció: rossz irányba haladunk

március 4., 11:29 Módosítva: 2018-03-06 09:31
1566
157 hozzászólás

A Portfolio.hu egyik cikke hívta fel nemrég a figyelmet arra, hogy egyes agglomerációs településeken egy év alatt óriási ütemben nőtt a kiadott építési engedélyek száma, akár a többszörösére is (fizetős formában itt még elérhető az írás). Belenézve a KSH oldalán elérhető adatokba, valóban úgy tűnik, hogy – az alacsonyabb telekárak és a több üres telek miatt – ismét előtérbe kerül az agglomeráció, vagyis egy újabb szuburbanizációs hullám indulhat. Nézzük tehát, hogy hol várható új lakások, házak építése, és ez milyen hatással lehet az agglomeráció működésére.

Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggerének vendégposztja.

157 hozzászólás Tovább

Fürdőház az Országházzal szemben

március 1., 16:39 Módosítva: 2018-03-02 11:31
271
8 hozzászólás

Tavaly nyáron már felállítottak egy medencét a Batthyány téri Duna-parton, és nem omlott össze a világ. Pedig oda aztán 90 km/órás sebességgel csapódtak bele emberek egy 27 méter magas torony tetejéről. Ilyen szép volt:

Hát akkor miért ne lehetne ott máskor is medence, ahová az emberek nem élő ágyúgolyóként vágódnak, csak egyszerűen áztatják benne magukat és a partján sütkéreznek? Valamikor ugye teljesen normális volt, hogy lehetett fürdőzni a Dunában Budapesten, és hébe-hóba voltak próbálkozások arra is, hogy valamit visszaadjunk ennek legalább a hangulatából. Mondjuk a Plázzsal, az Uszálystranddal vagy épp a Sziget Beach-csel, hogy az illegális fürdőzőhelyekről, meg a Valyo Kifolyójáról  most ne is beszéljünk.

A MOME Építészeti intézetének hallgatói, akiknek egy másik helyszínre készült izgalmas terveivel nem is olyan rég foglalkoztunk, most ezt a funkciót és helyszínt gondolták újra. Merthogy az egyetemi félév kezdetén úgy volt, hogy világörökség ide vagy oda, a vizes vb után lebontott torony betonalapja a helyén marad, hogy a 2020-as Eb-n is hasznosíthassák. Aztán mégiscsak a bontás mellett döntöttek, novemberben nekiestek az építménynek.

Persze ettől függetlenül a tervek elkészültek, lássuk őket!

8 hozzászólás Tovább

Nagyobb is lesz az "új SZOT-szálló", meg nem is

február 28., 09:07 Módosítva: 2018-02-28 15:14
57
17 hozzászólás

Rég nem volt annyira megosztó cikk az Urbanistán, mint amilyen a múlt heti SZOT-szállós. Egyesek szerint, nem csak hogy túl pozitív volt a hangvétele, de azt is tudni vélték, hogy mennyivel növelte meg az írásom az ingatlan értékét:

Minden ilyen cikk +100.000,- /nm.

Hízelgő! Mások azonban épp ellenkezőleg, a kritikai élt nehezményezték az írásban, és ennek hangot is adtak, miszerint: 

Miért nem vetted meg te, bontottad le, és csináltál belőle közparkot, te alja szar proletár?

Jöttek azonban ennél izgalmasabb észrevételek is. Egyesek tudni vélik, miért nem lesznek a háznak erkélyei a Rózsadomb felé, mások azzal jöttek, tudják, ki vesz három gigalakást az egyik szinten, hogy gigamegalakássá nyissa majd egybe. Na persze mindez csak pletyka. A pletykák mellett viszont érkezett egy kifejezetten érdekes felvetés is, ez pedig a magasság kérdése. 

17 hozzászólás Tovább

Kampec doloresz a Kálvárián

február 27., 00:02 Módosítva: 2018-02-27 13:07
343
4 hozzászólás

Úgy tűnik, 1893-ban a józsefvárosi Kálvária téren volt a város legmenőbb játszótere. A Vasárnapi Ujság fotóján Pest-Buda első kálváriáját búcsúztatják egy kis mászással a kültelki kölykök, mielőtt átköltöztették volna mai helyére, a Bajza utcai Epreskertbe. A bűn azonban nem tűnt el a térről a kálváriával, amit egy dúsgazdag férjgyilkos asszony emeltetett egykor. A bűntörténész és  nyolcadik kerületi  lokálpatrióta Bezsenyi Tamás vezetett be minket a Kálvária tér és a környék történetébe. A tavasz legizgalmasabb programja, a Budapest100 idén Nyissunk a térre! címmel indul. Május első hétvégéjén Budapest terei, köztük a Kálvária tér és a terek körüli házak, a benne élők és történeteik jutnak főszerephez. 

4 hozzászólás Tovább

Jobb lesz a Clark tér az új hotellel, mint valaha

február 26., 11:00 Módosítva: 2018-02-27 08:25
179
22 hozzászólás

A Clark Ádám téri hotel nem tartozik a kedvenc épületeim közé. Ahogy pár hete is írtam, egy nem túl izgalmas házról van szó, amiből menet közben kivágták a legérdekesebb elemeket, majd megváltoztatták a színét indokolatlanul sötétbarnára, a kapuját pedig megmagyarázhatatlan okból egy óvodai kerítés oroszlános elemére cserélték. Szóval nem hittem volna, hogy egyszer nekem kell majd megvédeni a projektet. Pedig most ez történik.

Úgy, hogy közben a véleményem nem változott róla egy cseppet sem, de olyan hülyeségek kezdtek megjelenni a neten, amelyekkel muszáj foglalkozni. Azzal kezdték ugyanis támadni az épületet, hogy „agyonnyomja a teret”, többen pedig azt hiányolták a cikkemből, hogy miért nem írtam arról, hogy mennyire „nem hagyja érvényesülni az Alagutat”, ami hatalmas sületlenség.

22 hozzászólás Tovább

Baromi hideg jön, sálat és sapkát vett fel a Főkukac is.

február 22., 08:51 Módosítva: 2018-02-22 18:45
3231
10 hozzászólás

Rendben, nem olyan nagy horderejű hír, mint a SZOT-szálló újraépítése, vagy az Olimpia Hotel bontása, de azért mégiscsak fontos.

A gerillakötésről is rengeteg szó esett már a blogon, meg Mihajlo Kolodko, azaz Kolodko Mihály ungvári művész szobrocskáiról is, szóval ezzel is foglalkozni kell. A Szabadság térre állított Breki már novemberben sálat kapott, sőt, mind időközben kiderült, több is van neki és rendszeresen váltogatja az outfitjét

10 hozzászólás Tovább

Gyakorlatilag újra felépül a lebontott SZOT-szálló

február 19., 13:32 Módosítva: 2018-02-21 13:57
413
25 hozzászólás

Ahogy az Index Budapest blogja bemutatta, elég szépen halad a Rózsadomb aljában, Felhévízen éktelenkedő SZOT-szálló csonkjának bontása. Az épület a korszak egyik igazi szégyenletes emléke lenne akkor is, ha teljesen befejezve pöffeszkedne bele a budai panorámába (érdemes összevetni, hogy ehhez képest mennyivel ügyesebben alkalmazkodott környezetéhez a nagyjából ugyanekkor épült Hotel Olimpia a Normafán). Viszont így, betontorzóként, még sokkal rondább.

Mivel sokáig arról volt szó, hogy nem lebontják, hanem csak átalakítják, kíváncsiak voltunk, mégis miért döntöttek másképp, és milyen lesz az új épület, ami a helyére kerül.

25 hozzászólás Tovább

Belvárosi tűzfalfestés? Ef Zámbó egy évtizeddel megelőzte a divatot!

február 15., 13:04 Módosítva: 2018-02-16 11:10
313
9 hozzászólás
ef Zámbó István falfestménye a XV. Késmárk utcában
ef Zámbó István falfestménye a XV. Késmárk utcában
Fotó: Google Street View

Ha falfestményekről van szó, manapság leginkább a Színes Város vagy a Neopaint képei jutnak eszünkbe, meg hogy főleg a belső városrészek tűzfalain bukkannak fel ezek a muráliák. Pedig korábban vállalatok is készíttettek reklámfestményeket, a rendszerváltás utáni talán legelsőt - ami egy péket ábrázolt munka közben - a pékséggel együtt nemrég elbontották, de a 2000-es években az akkor még MATÁV névre hallgató Magyar Telekom is telibe festett néhány tűzfalat, hogy az épp abban az időszakban eltűnő, az 1970-es években készült, XVIII. kerületi Lakatos úti OTP-reklámról ne is beszéljünk

(Egyébként tudtátok, hogy a Budapest folyóirat 2004-ben fotópályázatot hirdetett a még fellelhető reklámfeliratokról? És hogy a pályázatra beküldött képek még ma is elérhetők a folyóirat honlapján?). Ja, és a Gazdagréti lakótelepre 2005-ben kikerült falfestményről most nem is ejtettünk szót (tényleg, vajon mi van vele?)

9 hozzászólás Tovább

Tudjuk, honnan kapta a nevét az Üveghegy, de vajon miért menjünk oda?

február 14., 16:39 Módosítva: 2018-02-15 11:28
166
6 hozzászólás

„Európa egyik legérdekesebb történetű erdejében, volt királyi vadászterületen, a Salabasina- és a Holdvilág árkok ölelésében, elhagyott vegyianyag- és gyógyszerraktárak szomszédságában, az egykori pilisi légvédelmi rakétabázisok árnyékában, azoktól nem is nagyon messze bújik meg az Üveghegy.”

Nem valami kortárs mese kezdődik így, hanem egy egyetemi kurzus leírása. A hegyet valóban így hívják egy ideje. Az itt dolgozó régészek nevezeték el, mert a mai Pomáz-Nagykovácsi-puszta (nem keverendő össze a jó pár kilométerrel odébb fekvő Nagykovácsival) környékén élő ciszterciek a középkorban az imádkozás mellett üveget is gyártottak itt.

A MOME Építészeti Intézetének hallgatói pedig azt a feladatot kapták tanáraiktól, Kovács Csabától és Barcza Gergelytől, hogy tervezzenek egy oktatási, kutatási, nevelési, kulturális vagy akár meditatív központot, amely bemutatja, hogyan hatott egymásra az Üveghegyen az ember és a természet.

Ja és közben legyen az egész turisztikai attrakció is.

6 hozzászólás Tovább