Friss kommentek

Betemették a Millenáris egyik tavát

tegnap, 10:55 Módosítva: 2017-12-15 22:08
0
11 hozzászólás

Másfél éve borult ki végleg Györgyi azon, hogy mi van a Millenárison. Fuldokló halak, véres madártetemek, életveszélyes játszótér, kiégett fű és sártenger maradt csak azon a helyen, ahol egykor Magyarország legizgalmasabb parkja volt. Azóta több hír is felröppent a változásról. Leginkább a Széllkapura keresztelt, olykor Millenáris 2. néven emlegetett bővítésről  hallani, de a Teatrum átépítését is elkezdték, ebből lesz majd a Táncszínház. Ma pedig bemutatták a régi Millenáris újraparkosításának első ütemét. Megnéztük, mi változott, mi lett jobb, és mi az, ami régen volt jobb.

11 hozzászólás Tovább

Siralmas állapotban Makovecz remekműve Sevillában

december 14., 08:38 Módosítva: 2017-12-14 17:08
396
31 hozzászólás

Amikor megígértem, hogy hamarosan bemutatjuk a 111 legfontosabb magyar házat, nem gondoltam volna, hogy ez első épület, amiről szó esik majd, nem budapesti lesz. De még csak nem is magyarországi. A cikk hatására ugyanis egy kedves olvasónk, Kolozs András elküldte nekünk azokat a képeket, amelyeket idén nyáron készített Sevillában.

31 hozzászólás Tovább

Tulajdonképpen mi az, hogy alagsori luxuslakás?

december 13., 07:18 Módosítva: 2017-12-13 15:24
137
13 hozzászólás
13 hozzászólás Tovább

Amerikában áll a kőbányai Lechner-templom mása

december 11., 23:29 Módosítva: 2017-12-12 14:05
1199
13 hozzászólás

Arról van szó ugyanis, hogy aki Amerikába indul, s véletlenül South Norwalkba jut, ne lepődjön meg, ha egy vasárnap így kiált fel: mintha Pesten járnék, а X. kerületben, mi ez, álom, játék, valóság? Nem játék és nem álom...” – Pesti Napló, 1910. május 17., 10. oldal.

A Connecticut állambeli South Norwalk-i St. Ladislaus templom tervezője nem volt eltitkolva, mint az újlipótvárosi Mintakészítők Otthonáé, sokkal inkább elfeledve volt, mintegy 100 éven át. Ritkaságszámba megy, hogy egy amerikai templom egy nemzetközileg is elismert építész tervei alapján készüljön el. South Norwalk legmagasabb pontján, három kilométerre az Atlanti-óceántól felépült St. Ladislaus római katolikus templom ugyanis Lechner Ödön kéznyomát is magán viseli. 

Ugyan pár magyarországi építésztörténész ismeri az épületet, de a köztudatba sohasem került be ezen Lechner műveként számon tartott alkotás. Ezzel szemben a helyi amerikai magyar diaszpóra és egyházközség ismeri a templom történetét és Lechner Ödön angol nyelvű Wikipédia oldala is említi.

Az épület történetét Bolla Zoltán írta meg az Urbanistára, akinek néhány hete jelent meg a magyarországi art decót bemutató színes albumának második kötete.

13 hozzászólás Tovább

Évente csinálhatunk bútort ugyanabból a fából, anélkül hogy kivágnánk

december 11., 07:42 Módosítva: 2017-12-11 16:26
351
9 hozzászólás

A Lépték-Terv iroda nyerte el idén az Év tájépítésze díjat. Bár pályaműveik közül a Széll Kálmán tér tájépítészeti kialakításáról esett a legtöbb szó, valójában koránt sem csak ezzel érdemelték ki az elismerést. Szakács Barnabás, ügyvezető igazgató a díjról, a nyertes tervekről és egy fejlesztésükről is beszélt az Urbanistának, ami szintén szerepet játszott a győzelemben, és amely reményeik szerint nagy jövő előtt áll. Az első részben erről, a következőben pedig a nagy vihart kavart térmegújításról lesz szó.

9 hozzászólás Tovább

A 20. század legfontosabb magyar házai

december 9., 23:35 Módosítva: 2017-12-16 08:03
528
10 hozzászólás
111 év, 111 híres épület, 150 építész

Nagyon rég nem szerelmesedtem bele ennyire könyvbe. Szegő György építész-díszlettervező és Haba Péter művészettörténész 111 év, 111 híres ház című művéről ugyan hallottam már korábban, de az Építészfórumon is közzé tett tartalomjegyzékén kívül semmit nem tudtam róla: azt egyszer végigfutottam és megállapítottam, hogy érdekes. Aztán a kelenföldi Konsumex-áruház bontása kapcsán megint előkerült és elkezdett izgatni. A könyvet már csak antikváriumokban árulják, ami persze érthető: egy új, de ma is aktuális kiadáshoz alaposan át kellene gyúrni az egészet, beleértve a tartalmat és a címet is. Szóval elő kellett jegyezni, de amint fölbukkant egy példánya a Bookline-on, lecsaptam rá. Már akkor tudtam, hogy ennél jobb vezérfonalat nem találok, hogy bejárjunk és bemutassunk egy csomó klassz házat. Lássuk tehát először is magát a listát (belinkelve azokat a házakat és építészeket, amelyekről már esett szó a blogon).

10 hozzászólás Tovább

Menőn nézett ki a frissen átadott csíkos Deák tér

december 9., 10:31 Módosítva: 2017-12-10 10:38
795
12 hozzászólás

Nem tartozom azon fanyalgók közé, akik szerint régen minden jobb volt, és jaj Budapest egyre rémesebb hely. Ami a közterületeket illeti, szerintem elképesztően sokat fejlődött a város gyerekkorom óta, és nem kezdem el sorolni, mely tereink, közlekedési csomópontjaink lettek sokkal szebbek és élhetőbbek. Viszont meg kell hagyni, hogy a Deák tér az tényleg elég menőn nézett ki a hetvenes évek második felében. Na és a burkolata! Hát az elképesztően izgalmas volt - legalábbis újkorában, amíg hozzá nem szürkült a koszos falakhoz. Na de félre a búbánattal, gyönyörködjünk benne, hiszen ez a tér volt az egyik első fecske: az egyik első lépés az élhető város felé.

12 hozzászólás Tovább

Ezek a legrégebbi színes fotók Budapestről

december 7., 23:50 Módosítva: 2017-12-08 15:13
1416
44 hozzászólás
Az Erzsébet híd pesti hídfője 1913-as autokróm felvételen
Az Erzsébet híd pesti hídfője 1913-as autokróm felvételen
Fotó: A69398X / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine

Öt évvel ezelőtt írtunk a legrégebbi Budapestről készült fotográfiáról, ami a pesti Széna (Kálvin) teret  mutatja 1844-ben. Ma olyan színes, úgynevezett autokróm eljárással készült fotókat mutatunk a fővárosról, amelyek úgy tűnik, hogy a legrégebbiek, amelyekről a széles nyilvánosság tud: 1913. április 25-én készültek. Sokak számára talán nem tűnik nagy truvájnak, hogy színes budapesti képet láthat a tízes évekből, azonban tudni kell, hogy azok a képes levelezőlapok, és a fotográfiák zöme is, amiket ismerünk e korból, nem színesek, hanem utólag színezettek voltak.

44 hozzászólás Tovább

4,5 méteres Gömböc-szobrot állítanak Pesten

december 7., 12:33 Módosítva: 2017-12-07 22:13
279
7 hozzászólás

Szeretem az absztrakt köztéri alkotásokat, legyen az tűzzománc a metróban, vagy krómacél dombormű egy házfalon. Hanem, amikor megtudtam, hogy egy gigantikus Gömböc-szobrot állítanak fel Pesten, egyből az jutott eszembe, hogy mennyire jó lesz egy ekkora, tükröződő, görbült felület!*

Nem véletlenül volt éveken át ez az Urbanista borítóképe a Facebookon:

Közzétette: Urbanista – 2012. március 17.

Az már művészetfilozófiai kérdés persze, hogy egy Gömböcöt ábrázoló szobor az most absztrakt-e vagy sem, de ennek eldöntését hagyjuk meg a nálunk okosabbaknak. Egy a lényeg: jókat fotózkodni, azt biztos lehet majd benne!*

7 hozzászólás Tovább

Elkezdték bontani az Újpesti Uszodát

december 6., 17:39 Módosítva: 2017-12-07 12:32
1172
22 hozzászólás

Bontják az Újpesti Uszodát - tette közzé a hírt Facebook-oldalán Wintermantel Zsolt, kerületi polgármester az alábbi kép kíséretében. Az esemény persze nem ért váratlanul senkit, lehetett tudni, hogy az alig 42 éve átadott, de már tíz éve bezárt létesítményre ez vár.

Bontják. El kell köszönnünk múltunk egy darabjától. Én magam is rendszeresen jártam ide, a húgom pedig itt tanult meg ú...

Közzétette: Wintermantel Zsolt – 2017. december 6.
22 hozzászólás Tovább

Halálos tavasz Újlakon

december 4., 16:44 Módosítva: 2017-12-07 12:25
261
0 hozzászólás

Nemrég egy Daru utcai családtörténet kapcsán írtunk Újlak és Óbuda évszázados rivalizálásáról. Állást foglalni továbbra sem szeretnénk, de annyi biztos, hogy találtunk valamit, amit az óbudai barnalábúak örökké irigyelni fognak. Az újlaki macskaköves kis utcákban és annak egyik kis házában forgott 1939-ben a magyar filmtörténet ikonikus darabja, a Halálos tavasz.

Karády Katalin az Ág utcai szerelmi fészekben lezajlott, mindaddig a legmerészebb vetkőzőjelenet után sztár lett: évtizedekig generációk emlegették az őrjítő képsorokat, amikor megszabadult ruhadarabjaitól Jávor Pál és egy kitömött mókus üvegszemei előtt.

Az újlakiak közül sokan ma is tudják, melyik házban adott egymásnak titkos randevút a két világháború közötti filmgyártás kultkettőse. Gyerünk a Kilátás utcába!

Szólj hozzá! Tovább

Nincs ennél drágább lakás ma Magyarországon

december 1., 18:13 Módosítva: 2017-12-02 21:09
325
17 hozzászólás

Új rekordot született a budapesti ingatlanpiacon. Feltűnt az első ingatlan, amelynek közel 3 millió forintba kerül egy négyzetmétere. A lakás a Szervita téren most épülő luxusházban, az Emerald residence-ben alakítják ki, írta meg a Portfolio

emerald-residence-1
Fotó: portfolio.hu

Nem kell azonban megijedni, a 2,88 milliós négyzetméterárban benne van a hatalmas terasz is.

17 hozzászólás Tovább

Bámulatos fotó az ötven évvel ezelőtti Deák térről

november 30., 16:07 Módosítva: 2017-12-01 11:21
940
39 hozzászólás
Kattintásra megnő!
Kattintásra megnő!
Fotó: Kecskés András / FORTEPAN

Igazi gyöngyszemet kapott a Fortepan, ami persze nem meglepő, hiszen büszkélkedhetnek pár ezerrel. A pesti Deák teret és környékét bemutató fényképet Kecskés András adományozta a gyűjteménynek, és napokon belül ott is látható lesz. Mi szerencsére már most megkaptuk, hogy megoszthassuk veletek. Lássuk, mi minden miatt izgalmas ez az 1967-ben készült kép!

39 hozzászólás Tovább

Mi van a Corvin burkolata alatt?

november 29., 21:33 Módosítva: 2017-11-30 15:00
708
49 hozzászólás

Egy emberként örült mindenki, amikor kiderült, hogy kereken ötven év után lekerül az alumíniumburkolás az 1926-ban átadott Corvin Áruház épületéről. Erről a józsefvárosi képviselő-testület szavazott nemrég, ahogy arról is, hogy 22 millió forintot különítenek el a munkálatokra.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen látvány fog elénk tárulni, ha az önkormányzatnak nem lesz partnere a tulajdonos, és hogy mennyire van okunk valóban örülni annak, hogy az ötven éve parkolópályára tett homlokzat körül mocorogni látszik valami.

A Corvin Áruház 1961-ben
A Corvin Áruház 1961-ben
Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Ha a Corvin Áruház beburkolásának eredeti célját akarjuk megtalálni, vissza kell mennünk az 1926-os átadásig. Ugyanis nagyjából ez volt az utolsó alkalom, hogy a homlokzat állapotával bárki érdemben foglalkozott. Hamar feltűnik, hogy az egészségügy, illetve a metró mellett ez az épület is beilleszthető abba a sorba, ahol a kialakult probléma fő forrása a karbantartás szinte teljes hiánya. Ahogy azt megszokhattuk, itt is van valami, aminek az árnyékába be lehet tolni az elhanyagolás tényét, ez pedig az 1956-os csatározások nyoma, amit jócskán magán visel az épület. Azonban nem ez az egyetlen oka annak, hogy ilyen állapotban van az egykor szebb napokat is látott épület.

49 hozzászólás Tovább

Védett, 133 éves és fel van újítva. Most lebontják

november 29., 14:46 Módosítva: 2017-11-30 09:35
1840
33 hozzászólás

November 30-án, csütörtökön dönt Terézváros önkormányzata, hogy megfossza kiemelt védettségétől az Andrássy út szomszédságában, a Paulay Ede utca 52-ben álló házat, mely a Radnóti Színház és a Párisi Nagyáruház (alias Divatcsarnok) közvetlen szomszédja.

Egy ilyen szuper értékes helyen persze nem nagyon maradhatnak meg épségben kétemeletes házak, hiszen ennél azért többet akarnak kihozni ekkora telekből a tulajdonosok. 

A Paulay Ede utca 52 most
A Paulay Ede utca 52 most
Fotó: Google Street View

A házról röviden azt írta az Építészfórum 2009-ben, hogy ez "Grill Lajos építőmester, 1884-ben, saját maga számára épült neoreneszánsz bérháza, amelynek tetőszerkezete és főpárkánya a második világháborúban elpusztult, és lapos tetővel állították helyre, de egyébként

műszaki állapota kifogástalan, homlokzatát pár éve felújították."

Szóval nem egy romhalmazról van szó, ráadásul helyzetéből adódóan védett épület. Többszörösen is:

  • világörökségi területen van,
  • a kiemelt műemlék Divatcsarnok műemléki környezetében,
  • műemléki jelentőségű területen. 
33 hozzászólás Tovább

Eladó a Star Wars-kuckó Jászdózsán

november 25., 17:16 Módosítva: 2017-11-26 14:32
204
2 hozzászólás
102025679 l 0
Fotó: ingatlan.com
2 hozzászólás Tovább

Búcsúzzon el Magyarország legszebb múzeumától

november 23., 23:27 Módosítva: 2017-11-24 17:51
6711
25 hozzászólás

És azt a városi legendát hallották, hogy a Kossuth téren végül a Parlament-pályázat első három helyezett pályaműve mind megépült? Steindl Imre nyertes tervéből lett ugye az Országház, Hauszmann Alajoséból a Kúria, Bukovics Gyuláéból pedig a Földművelésügyi Minisztérium. Kár, hogy ebből egy szó sem igaz, mint az a Török-Wachsler-féle Országház-könyvben is le van írva.

Bukovics nem is indult a pályázaton, Hauszmann terve pedig egészen más volt, mint a később felépült háza. Az ő parlamentje amúgy egyedülálló módon merőleges lett volna a Dunára, lett volna két kupolája, és tulajdonképpen négy egyenrangú főhomlokzata. Ahogy az Országház történeti kiállításán látható videó is mutatja:


A többi lemodellezett pályaművet, meg még kilenc másik izgalmas videót itt lehet megnézni, de minket most kifejezetten ez az épület érdekel. Vagyis inkább az, amit e helyett álmodott meg végül Hauszmann, szemben a Parlamenttel. Merthogy tíz évvel később, 1893-ban őt bízták meg az Igazságügyi Palota megtervezésével. Ez az az épület, ahol most a Néprajzi Múzeum működik még néhány napig, hogy utána bezárja kapuit, és hosszú ideig tartó költözésbe kezdjen. Ebből az alkalomból jártuk végig a házat pincétől a padlásig.

<![CDATA[Index]]> https://index.hu/assets/images/rss_logo.gif <![CDATA[Index]]> https://index.hu/ 144 35 https://index.hu/urbanista// Index Urbanista legfrissebb cikkek, hírek hu-HU
25 hozzászólás Tovább

Hogy kerül egy százéves amerikai parasztház egy zalai faluba?

november 22., 09:28 Módosítva: 2017-11-22 17:48
368
3 hozzászólás
elado-csaladi-haz-hahot-61730724-k1
Fotó: Németh Klára / Ingatlantájoló

Amerika nagyon messze van. Persze azért mindig is hatott ránk az építészete, ami leginkább az art decóval kezdődött, meg ugye azért a magyarok is letettek ezt-azt a tengerentúlon, elég csak Breuer Marcell házaira vagy Róth Imre Central Parkot övező felhőkarcolóira gondolni. Ám ami igazán izgalmas, és kevesek által ismert, azok a hatások, amelyek korábban érkeztek az Egyesült Államokból.

Az 1800-as évek végéig mindent megtettek odaát, hogy európai mintára megteremtsék az ottani historikus építészetet, amelyik olyan, mintha valóban régi lenne. Közben észrevétlenül kialakítottak egy sajátos stílust, amely már határozottan megkülönböztethető volt az óvilágitól. Az igazi dupla csavar meg ott van, amikor az ottani historizáló stílus visszahatott a mi építészetünkre. Mondjuk a szombathelyi Bagolyvárnál, vagy épp ennél a kis zalai faluban, Hahóton álló parasztháznál.

3 hozzászólás Tovább

A Meseház kapta a legtöbb díjat

november 19., 12:59 Módosítva: 2017-11-20 09:48
229
9 hozzászólás

Négy elismerést, köztük a legjobb épületét és az Index különdíját is elnyerte a Média Építészeti Díjának gálaestjén Őrfi József XXI. századi népmesébe illő piliscsabai családi háza, amit ő maga bővített ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte. 13. alkalommal gyűlt össze a médiazsűri, hogy az elmúlt év legjobb épületeit és építészeti terveit díjazza.

9 hozzászólás Tovább

Eladó egy ház egy másik ház tetején

november 19., 12:01 Módosítva: 2017-11-20 09:13
106
3 hozzászólás
Ház a ház tetején
Fotó: ingatlan.com
3 hozzászólás Tovább

Hova lett a négyméteres szobor a Szervita térről?

november 16., 09:54 Módosítva: 2017-11-16 16:02
285
24 hozzászólás

Ha azt mondom, hogy egy négyméteres szobor eltűnik egy köztérről, az azért elég feltűnő. Valahogy mégsem okozott nagy vihart, hogy ez történt Csiky Tibor és Bohus Zoltán közös krómacél alkotásával a Szervita téren. Ennek alighanem az lehetett az oka, hogy az 1976-os átadása óta a Belvárosi Távbeszélőközpontot díszítette a dombormű, és mindenki annyira megszokta, hogy szinte észre sem vette.

A telefonközpontot most bontják, eltűnt a szobor is, ellenben elkezdték hirdetni a lakásokat a helyén, szóval kíváncsi voltam, mi lett vele, s hova kerül. Meg amúgy is, miért nem az a terv valósul meg a téren, ami korábban bejárta a sajtót?

24 hozzászólás Tovább

Egy új park építése anyagilag is megtérül

november 15., 14:30 Módosítva: 2017-12-03 09:04
286
18 hozzászólás

Egy üres területre parkot építeni igen szép dolog, de a legtöbb önkormányzatnak ez csak luxusberuházás, amiről fájó szívvel lemond. Látszólag nem nagyon lehet vitatkozni az érveikkel, hiszen 

  • fákat ültetni = kiadás,
  • eladni a területet ingatlanfejlesztőnek = bevétel. 

Ám az egyszerűnek és megingathatatlannak tűnő tételek valójában nem ennyire egyértelműek. Magyarországon most először 

elemezték egy parktelepítés előtt, hogy mennyi idő alatt hozza vissza az árát, és meglepő eredményre jutottak.

Aki azt hiszi, hogy most valami elszánt zöld hippik érvelése következik, akik rasztájuknál fogva bilincselték magukat egy fához és két pippantás közt kiszámolták, mennyire megéri füvet ültetni betonozás helyett, azok nagyon tévednek. Ezt a felmérést ugyanis a magyar állam, közelebbről a Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. rendelte meg. Az eredményét még nyáron, a Fugában mutatták be egy szakmai esten, s most, hogy publikálták a park terveit (melyekre még külön cikkben is visszatérek), gondoltam érdekes megosztani itt az Urbanistán is.

18 hozzászólás Tovább

Különleges magyar nádépület került az építészeti világverseny döntőjébe

november 14., 18:30 Módosítva: 2017-11-15 10:39
2022
6 hozzászólás

Mindig tök jó dolog, ha magyar építészek alkotásai bekerülnek egy rangos verseny döntőjébe. Még jobb, ha az az épület tényleg nagyon ütős, amikor nem csak azért örül neki az ember, mert a miénk, hanem mert szemmel láthatóan az a legjobb, legeredetibb. Most valami ilyesmi a helyzet, mikor Tóth Zoltán és Nagy Csilla (Artgroup Stúdió) mórahalmi Artkazalja bekerült a World Architecture Festival döntősei közé a megépült hotelek és szabadidős létesítmények kategóriájában. 

Na de lássuk, mitől is olyan nagyszerű.

6 hozzászólás Tovább

Az év építészettörténeti nyomozása

november 13., 10:05 Módosítva: 2017-11-28 09:47
230
0 hozzászólás

Néhány napja jelent meg Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című színes albumának második kötete, melyről természetesen itt az Urbanistán is beszámoltunk. Egy ilyen kiadvány általában nem a nagy felfedezésekről szól, hanem összegzi az elődök tudását, ebben az esetben azonban kivételről van szó: egy olyan rejtőzködő Vágó József-épületre bukkant a szerző Újlipótvárosban, amelyet a szakma sem ismert.

Vágó nevét talán kevesen ismerik, pedig a huszadik század első felének egyik legfontosabb építésze volt. Hogy akkor mégis hogyan maradhatott majdnem száz éven keresztül az ismeretlenség homályában egy háza, az kiderül Bolla Zoltán izgalmas nyomozásából, mely a könyve nyomán először itt jelenik meg az Urbanistán két részben. Múlt héten a ház izgalmas történetét ismerhettük meg, most az építész és a különös megbízás következik.  Át is adjuk a szót a könyv szerzőjének.

Szólj hozzá! Tovább

A család, amelyiknek 111 éve ugyanaz a lakcíme

november 12., 13:34 Módosítva: 2017-11-13 10:59
2500
18 hozzászólás

Szűk, macskaköves, kacskaringós utcák, görbe háztetők, dézsás leander és büdöske a párszoba-konyhás lakások udvarán. Nem Óbuda és nem a Tabán, Újlakon járunk. A hangulat hasonló, csak éppen ennek a városrésznek hiányzott a maga Krúdyja. A nemrégiben a Fortepanhoz került Hanser-hagyaték szerint egykor Újlak is versenyben volt a „leghangulatosabb budai városrész” címért. A fotók 111 éve a család tulajdonában álló Daru utcai telek és szomszédságának változásain keresztül mutatják be az egykori Újlakot.

18 hozzászólás Tovább

Négy szintet húztak volna az egyemeletes műemlékre

november 10., 19:11 Módosítva: 2017-11-11 16:32
161
14 hozzászólás

Leállíttatta a Baross utca 40. bontását a Miniszterelnökség Budapesten.

Röviden ennyi a hír, ami lássuk be elsőre nem hangzik valami izgalmasnak (főleg, úgy nem, hogy az erről kiadott közlemény ezzel a mondattal indult: "A Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága kezdeményezésére Budapest Főváros Kormányhivatala felügyeleti intézkedés keretében nem adta meg az engedélyt a Baross utca 40. szám alatti, eredetileg Hild József tervei alapján épült, több mint 175 éves műemlék épület részleges bontására és a helyén új épület építésére.")

Na de miről is van szó, milyen házról, mit is akartak vele csinálni és miért nem csinálják végül?

14 hozzászólás Tovább

Miért csak egyik irányban volt golyóálló üveg Rákosi szobájában?

november 10., 09:22 Módosítva: 2017-11-12 11:09
261
6 hozzászólás

Nagyon vicces lehetett, mikor 1947 decemberében Dinnyés Lajos miniszterelnök türelmesen várta Titót az Országház északi csücskében, a XVII-es kapunál. Mert hogy neki meg az I-esnél állt meg a gépkocsija, ott udvariasan be is engedték az őrök, elkísérték a liftig, aztán útjára bocsátották. Ment, mendegélt a kíséretével a Parlamentben, folyosóról folyosóra, amíg valakinek a büfé környékén fel nem tűnt, hogy "te, ez nem a Tito"? Lélekszakadva elrohantak a miniszterelnökért, amíg egy egyszerű országgyűlési hivatalnok rögtönzött tárlevezetéssel szórakoztatta Jugoszlávia vezetőjét.

Állítólag ezzel együtt is jól sült el a buli, pedig nem is ez volt az egyetlen abszurd fordulat akkor (és nem is csak az, hogy miután a látogatás alkalmával öribari, BFF-megállapodást kötöttünk déli szomszédainkkal, fél évvel később már a legfőbb ellenségünk volt). A díszítésre kikölcsönzött délszaki növények például mind elpusztultak, mert a fejetlenség ellenére azért

annyira szigorúan őrizték a terepet, hogy a kertészeket nem engedték oda meglocsolni őket.

A fenti történetet, meg még egy tucatnyi hasonlót, Feitl Írisz, Mitrovits Miklós és Samu-Nagy Dániel történészek jóvoltából ismertem meg, akik végigvezettek minket az Országházon és elmesélték, hol, mi történt a kommunizmus legsötétebb korszakaiban.

6 hozzászólás Tovább

Szó szerint szétesik a Várkert Bazár

november 9., 07:24 Módosítva: 2017-11-09 19:10
3249
40 hozzászólás

A Várkert Bazár a szívem egyik csücske. Egy zseniális építész némiképp felesleges, de nagyon izgalmas alkotása, ahol ráadásul nemcsak az eredeti megoldás volt remek Ybltől, de a Közti építészeti és a Garten kertészeti rekonstrukciójának tervei is. Utóbbiaknak köszönhetően megmentettek egy halálra ítélt műemléket, ami évtizedek óta rohadt a város közepén, és bele tudtak csempészni a koncepcióba némi 21. századot is. 

Ráadásul – bár markáns, egyedi arculatot, irányt még nem sikerült kialakítani – nagyon jó látni, hogy igyekeznek megtölteni programokkal, nem is rosszakkal, amik egyre több embert vonzanak. Ez egy új, a megszokott csapásiránytól kieső koncert-, mozi- és kiállításhelyszínen elég jó teljesítmény.

Na de!

A Várkert Bazárról a legtöbbeknek nem a fentiek jutnak az eszébe (és akkor most nem is az építtetést és az üzemeltetést belengő mutyira gondolunk).

A Várkert Bazár szókapcsolat ugyanis a magyar nyelvben mára a buhera szinonimája lett.

Amilyen szépek és nagyvonalúak voltak a tervek, olyan csapnivaló lett a kivitelezés, hogy a gagyi úttorlaszokról, a soha véget nem érő felújításokról, a nevetségesebbnél nevetségesebb táblákról és a többszörös átadásokról ne is beszéljünk.

Az, hogy esik szét a Várkert Bazár, nem hír. Az ma már olyan, mint hogy fehér az Erzsébet híd és magas a Bazilika. Ez az alaptulajdonságuk. Egyszerűen ilyenek, így szoktuk meg őket. 

Szóval amikor egy kedves olvasónk erről küldött levelet, csak legyintettem, hogy eh, egy újszülöttnek minden vicc új. De az a helyzet, hogy volt egy-két fotó a csatoltak között, ami tényleg megrázó egy három éve átadott épület esetében.

40 hozzászólás Tovább

Gerillasálat kapott a gerillabéka a Szabadság téren

november 6., 08:16 Módosítva: 2017-11-06 13:25
970
0 hozzászólás

Van-e kedvesebb dolog a gerillakötésnél? Legyen az kötött-fonott villamos, gyermekvasút vagy fa, esetleg egy minimalista tetrisz egy kerítésen?

Hát persze! A gerillaszobrászat. Amikor Mihajlo Kolodko, azaz Kolodko Mihály ungvári művész csöpp és vidám, de nagyon komoly kivitlezésű szobrocskái tűnnek fel a városban. Az Országházzal szemben felállított szomorú kicsi tank, a méltán híres Főkukac a Nagy Ho-ho-horgászból és persze a Szabadság téren vigyorgó Breki, akiről most is szó van.

Szólj hozzá! Tovább

Különös elhagyatott csarnok áll a Margit híd pesti hídfőjénél

november 5., 07:21 Módosítva: 2017-11-28 15:49
782
17 hozzászólás

Ha azt hallom egy budapesti épületről, hogy titkos alagút köti össze a Parlamenttel vagy a Fehér Házzal, akkor csak legyintek. Olyan ez, mint minden második öreg fa az országban, amely alatt Petőfi pihent egykor, vagy az a nagy számú kocsma amelyben állítólag Zámbó Jimmy kezdte a karrierjét vendéglátózással. Szóval elsőre nem hozott lázba a Zsilip története, ahol állítólag szintén van ilyen, mert a titkos pártalagutak általában nem léteznek. Ahogy a  Köztársaság téri pártszékháznál  és aVasas-székháznál  sem találtak soha semmit. Ám az a helyzet, hogy ez a különös csarnok nem csak emiatt érdekes. Lássuk, hogy is került a képbe.

17 hozzászólás Tovább