Friss kommentek

Titokzatos magyar sztárépítész Sanghajban

július 14., 13:29 Módosítva: 2018-07-15 10:12
370
0 hozzászólás
A Nanjing út, Sanghaj bevásárlóutcája. Előtérben jobbra a Gonda Károly tervezte Sun Sun Áruház tornya, balra hátul a Hugyecz László tervezte Park Hotel tömbje
A Nanjing út, Sanghaj bevásárlóutcája. Előtérben jobbra a Gonda Károly tervezte Sun Sun Áruház tornya, balra hátul a Hugyecz László tervezte Park Hotel tömbje
Fotó: virtualshanghai.net

Megvannak az Indiana Jones és a Végzet Templomának kezdőjelenetei? Egy elegáns, neonfényes klubban játszódnak, hatalmas revüvel, rengeteg dúsgazdag vendéggel, egy nyüzsgő ázsiai város közepén, 1935-ben. A forgatókönyvbeli helyszín nem véletlenül lett Sanghaj. A két világháború közt iszonyúan izgalmas, rohamléptekkel fejlődő, multikulturális metropolisz volt. Új hazát kereső, jómódú európai zsidók épp úgy letelepedtek itt akkoriban, mint a kommunizmus elől menekülő orosz arisztokrácia egy része (a második legnagyobb etnikum épp az orosz anyanyelvűeké volt).

Sanghaj nem csak Ázsia egyik legfontosabb üzleti és szórakoztatóipari központja volt, hanem a világ ötödik legnagyobb városa is. Épp olyan iramban lendült fejlődésnek, mint a közelmúltba, és épp úgy Amerika építészeti stílusát követte már akkor is. A divatos irányzatokat ötvözve a kínai hagyományokkal, egészen különleges építészete alakult ki.

A hatalmas ingatlanboomban magyar építészek is részt vettek. Nem is akármilyen feladatokkal.

Hugyecz (külföldön leginkább Hudec) László nevét már tíz évvel ezelőtt is emlegettem a blogon. Akciófilmbe illő élete jelentős részét itt töltötte, és közel hatvan épületet tervezett a városban. Ezek jelentőségét jól mutatja, hogy közülük 28 ma védett. Az 1934-ben épült legendás Park Hotel a világ minden komolyabb art decóval foglalkozó könyvében szerepel. Nem csak azért, mert ez volt Ázsia legmagasabb épülete (Sanghajban egészen 1983-ig nem épült magasabb ház), hanem fantasztikus kerámiaborítása és felnyitható tetejű bálterme miatt is.

Hugyecz László art decós felhőkarcolója (jobbra) és későbbi követői Sanghajban
Hugyecz László art decós felhőkarcolója (jobbra) és későbbi követői Sanghajban
Fotó: Kyle Emmerson / Flickr.com

Az ő nevét a szakma elég jól ismeri, sőt talán a nagyközönség is kezd megbarátkozni vele, hiszen idén Hudec emlékév van: 125 éve született, 60 éve halt meg, és kereken 100 éve, hogy Sanghajba érkezett, ahol csodálatos karrierje beindult. Ám ez a poszt elsősorban nem róla szól, hanem egy másik tervezőről: C.H. Gondáról, akit Magyarországon a szakma is alig ismer.

Szólj hozzá! Tovább

Gyönyörű pop-up könyv a budapesti fürdőkről

július 14., 09:49 Módosítva: 2018-07-14 12:57
290
2 hozzászólás

Imádtam az olyan mesekönyveket gyerekkoromban, amiket ha kinyitott az ember, akkor egyes elemei maguktól kihajtódtak és hirtelen térbelivé vált minden. Még jobb volt persze, amikor lehetett benne mozgatni vagy húzogatni is dolgokat, na de ne legyünk telhetetlenek. Nem emlékszem már, mi volt a neve ezeknek (ha valaki igen, ossza meg velem), de mostanában pop-up könyveknek hívjuk őket. Nem is olyan rég emlegette a műfajt Varga Viola, hogy egyszer nagyon szeretne majd egy ilyet a Barangoló-sorozatában

Nos ha nem is ebben a sorozatban, de szerencsére építészeti témában született most egy hasonló alkotás, úgyhogy be is tudom mutatni a blogon. Bihari Julianna a diplomamunkájában a legkarakteresebb budapesti fürdőkből tervezett egy meseszép könyvet. Nem az egész épületet mutatja meg sehol, még csak nem is azonosak az ábrázolási módok. Mindegyiknél azt a megoldást választotta, amelyik a legjellegzetesebb.

2 hozzászólás Tovább

Miért néz ki így az ország egyik legmenőbb cukrászdája?

július 5., 09:34 Módosítva: 2018-07-06 09:22
783
78 hozzászólás

Sokat gondolkodtam rajta, hogy az alábbi témáról írjak-e, és igazából még most sem vagyok benne biztos, hogy helyesen döntöttem, de majd ti megmondjátok. A lebontott régi Daubnerről és a kicsivel odébb felhúzott újról van szó.

Vannak ugyanis az országban jó hírű cukrászdák, amelynek csak a neve és a patinás épülete maradt meg a régi korokból. Ezeknél aztán az új tulajdonos megpróbálja visszahozni a hely régi fényét, kihasználva azt, ami még megmaradt a tárgyi emlékekből. (A Hauerről például nem is olyan rég esett szó a blogon.)

A Daubner egyáltalán nem ilyen. Úgy lett messze földön híres neve, hogy azt valóban a Daubnerek tették azzá mostanáig, mindenféle különösebb reklám, brandépítés, meg ilyesmi nélkül. Ha négy-öt menő budapesti cukrászdát kell mondania valakinek, nagy valószínűséggel bekerülnek merítésbe. Hogy miért, az - ahogy Gazda Albert pár éve összefoglalta - rejtély.

Mármint remek dolgokat készítenek, de azért a sikerhez ez manapság édes kevés (jaj bocs nem direkt szójáték volt). Bár a logójukban ott díszeleg, hogy 1902-ben alapították a céget, semmiféle hamis romantikával, régieskedéssel nem játszanak. Vagyis nem játszanak semmivel. Sőt. Ezt az őszinte "teszünk a marketingre" dolgot talán kicsit túlzásba is vitték. Na de lássuk miről van szó. 

78 hozzászólás Tovább

Ezt a kád-zuhanytálca kombót magyarázza meg valaki

július 4., 07:14 Módosítva: 2018-07-05 07:24
157
19 hozzászólás
azonosító-26961638
Fotó: ingatlan.com
19 hozzászólás Tovább

Már telefonon is vadászhatjuk az összes Fortepan-képet

július 3., 09:32 Módosítva: 2018-07-03 13:36
218
2 hozzászólás

A Fortepan már májusban előrukkolt első telefonos alkalmazásával, a ForteGO-val, de az akkor még eléggé kezdetleges fázisban volt. Csak iOS-re jelent meg, és csupán a Budapest100-ban résztvevő terekről tartalmazott néhány képet. Tamási Miklós, a fortepan alapítója és vezetője meg is mutatta, mit tud az app, de abban maradtunk, hogy a bemutatással megvárjuk az androidos változatot is. Most ennek is eljött az ideje, ráadásul a hétvégén nem csak egy bővített ForteGO jött ki, de megjelent egy új alkalmazásuk is sima Fortepan néven. Lássuk, mit tudnak.

2 hozzászólás Tovább

A nézők talpa alól szólhat a kórus a felújított Operaházban

július 1., 17:08 Módosítva: 2018-07-02 09:09
1130
4 hozzászólás

Szó szerint a pincétől a padlásig felújítják az Operaházat. Ráfért, a nyolcvanas évek eleje óta nem nyúltak érdemben hozzá, és akkor sem feltétlenül úgy, ahogy kellett volna. A rekonstrukció tervezője Zoboki Gábor, aki nem csak neves építész és operarajongó, de ugye ő és csapata tervezte a Müpát és az Erkel Színház átalakítását is, szóval nem nagyon van más ma Magyarországon, aki annyira otthon lenne a témában, mint ő. Már több órányi beszélgetésen és közös helyszínbejáráson vagyunk túl, de még mindig csak ömlenek belőle a történetek, és a legapróbb részletekhez fűződő érdekességek. Nem csak a műfaj, de az épület lelkes megszállottja is. Az alábbi interjúban csak egy kis ízelítőt adunk mindabból, amit a házról mesélt, és a későbbiekben további posztokban térünk vissza a részletekre.

4 hozzászólás Tovább

Jön a városi növényhatározó. Szép lesz

június 30., 14:05 Módosítva: 2018-07-01 08:24
1199
4 hozzászólás

A nagyvárosi flóra sokkal izgalmasabb, mint a fauna. Leszámítva a kóbor macskákat, a házi galambokat, a parktavak díszhalait, na meg a nyugat-európai metropoliszok elvadult papagájait, alig találkozunk olyan nagyobb állattal, amelyik ne élne a környező természetben is. Na persze a házak közt jóval szegényesebb a felhozatal, mint a városok határain túl.

A növényekkel más a helyzet. Nem csak azért, mert van egy csomó behurcol faj, amelyik csak az ember által bolygatott környezetben él meg. Egy jól működő természetes élőhelyen hiába is keresnénk akácot vagy parlagfüvet. Ám ennél is érdekesebb az a sok dísznövény, amit a városokba hoztunk. Tulajdonképpen sokkal több van belőlük, mint az őshonosakból. Gesztenyék, tuják, fenyők, muskátlik, árvácskák, rózsák. Egy részük nem itt él "szabadon", más részük sehol nem él, hiszen az ember nemesítette ki őket. A számuk egyrészt egyre nagyobb, másrészt például egyre kevesebb fafaj képes megélni az aszfaltrengetegben.

4 hozzászólás Tovább

Erdélyi kisváros régi főtere? Ugyan!

június 29., 10:46 Módosítva: 2018-06-29 20:28
298
13 hozzászólás
Az oroszlányi városkapu
Az oroszlányi városkapu
Fotó: Képeslap / egykor.hu

A szocializmus évtizedeinek építészetét sokáig nem nagyon szerette senki, örültünk, hogy megszabadultunk tőle. Meg hát nem is nagyon volt egyszerű megtudni róla bármit, szigorú szakkönyveken és komoly konferenciákon kívül nem igen foglalkozott a múlt század második felében épült házakkal, városokkal senki. Aztán szerencsére megjelent néhány oldottabb hangulatú, nagyközönséget is megmozgató kezdeményezés.

Nem csak remek könyvek születtek a témával kapcsolatban, hanem nagyon jó blogok is, mint amilyen a sajnos már inaktív Late-modern, vagy a térképes adatbázissá fejlődött  Modern Győr. Sőt, indultak erről szóló nagyvárosi séták is (például a Hosszú lépés káderdűlőse, vagy a Sétaműhely gazdagrétije), a Lechner Tudásközpont honlapja pedig gyakorlatilag magazinként működik amellett, hogy kiállításokat, és a még élő építészlegendákkal beszélgetéseket szerveznek. Ezzel párhuzamosan szerencsére maga az építészet is divatba jött, ráadásul egy csomó általános hírportál újságírója is elkezdett foglalkozni a korszak művészetével.

Szóval a sort hosszan lehetne folytatni a jobbnál jobb kezdeményezésekkel, ám ezzel együtt is nagyon örültem a legújabbnak, mert még mindig lehet hiánypótló honlapot indítani. És ha az idén startolt Retropolisz szerzői bírják szuflával, akkor az oldaluk az lehet.

13 hozzászólás Tovább

65-ről 90 méterre nőhet a toronyházzá minősítés határa

június 28., 18:19 Módosítva: 2018-06-29 08:44
81
4 hozzászólás

Változtatásokat fogadott el a törvényalkotási bizottság (TAB) a magasházak építési szabályainak módosítására benyújtott kormányzati javaslaton csütörtökön. Ezek között szerepel, hogy

  • a toronyházépítési tilalom nem vonatkozna a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra.
  • a módosítás is 90 méterre növelné a toronyházzá minősítés határát az eredeti előterjesztésben szereplő 65 méter helyett, ahogy azt már egy korábbi, gazdasági bizottsági módosító javaslat is tartalmazta. A testület azonban ezt kiegészítette.
  • kitételként bekerül, hogy a tilalom azokra a telkekre nem vonatkozna, amelynek beépítési szabályait a kormány rendeletben határozhatja meg.

Az elfogadott javaslat értelmében a 65 métert meghaladó építmények engedélyezése a központi tervtanács hozzájárulásához kötött.

Hegedűs Lorántné, a testület jobbikos alelnöke szerint a képviselők valójában a tervezett Mol-székház sorsáról döntenek, a változtatás arra vonatkozik. Szerinte teljes egészében megváltoztatják a törvény lényegét, amelynek célja eddig az volt, hogy 65 méternél magasabb házak ne épülhessenek az országban. Az alelnök szerint a módosításban szereplő 90 méteres határ sem érvényesül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra, és emiatt felesleges területrendezési szabályokat alkotni, hiszen a kormány bármelyiket felülírhatja.

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szerint országos hatályú szabályt alkotnak, amely nem egyedi esetekről szól. Tuzsony szerint a 65 méter feletti építmény sorsáról egy szakmai testület, a központi tervtanács dönt majd. Rámutatott arra is, hogy eddig az épületek magasságát tartalmazta a szabályozás, most viszont az építményét, vagyis annak legmagasabb pontját, akkor is, ha az egy antenna.

4 hozzászólás

15 négyzetméteres pesti lakás 16 millióért

június 28., 09:57 Módosítva: 2018-06-29 09:24
283
5 hozzászólás
15nm.PNG
Fotó: Google Street View
5 hozzászólás Tovább

Rég nem szívatták úgy a gyalogosokat, mint most a József nádor téren

június 27., 09:59 Módosítva: 2018-06-30 14:15
279
22 hozzászólás

Gyalogolni csak a szegények, a turisták és a hobbigyaloglók szoktak. A szegényeknek és a külföldieknek semmi keresnivalójuk a Belvárosban, a hobbigyaloglók meg biztos örülnek, ha még többet gyalogolhatnak. Talán ez lehetett annak a prezentációnak az összefoglalója, amit levetítettek a döntéshozóknak, mielőtt kijelölték a József nádor téri építkezés miatt lezárt járda kerülőútvonalát.

Sárgával a lezárt járda, pirossal a kijelölt terelőút
Sárgával a lezárt járda, pirossal a kijelölt terelőút
Fotó: Google Maps

Számtalanszor leírtam már, hogy miközben London legfelkapottabb negyedeiben is kínosan ügyelnek arra, hogy minden építkezésnél szabadon maradjon a járda, addig nálunk egészen magasról tesznek erre. De hogy ilyen durván semmibe vegyék, hogy erre emberek élnek, jönnek-mennek, arra még nem nagyon láttam példát.

22 hozzászólás Tovább

Hogyan rendezzünk be egy jó irodát?

június 25., 11:07 Módosítva: 2018-06-26 09:16
135
10 hozzászólás

Az Év irodája verseny első helyezettjét, az ACG új székhelyét már akkor bemutattuk, amikor még nem is tudtuk, hogy nyerni fog: tényleg elég jól sikerült helyről van szó. Örültem neki, mikor néhány héttel később megkeresett egy másik döntős, hogy szívesen megmutatnák az ő központjukat. Két ok miatt mondtam igent. Egyrészt a Skanskáról van szó, amelyik maga is elég jó irodaházakat épít idehaza, másrészt azt mondták, hogy kipróbálhatom. Vagyis nem körbevezetnek és elmutogatják, hanem nyugodtan odaülhetek egy szabad asztalukhoz, békén hagynak, dolgozhatok egész nap, legalább meglátom milyen is a hely valójában, működés közben. Úgyhogy fogtam a laptopom és beültem.

10 hozzászólás Tovább

Az ingatlanos összemixelte a hirdetésben a Havanna-lakótelepet Havannával

június 22., 11:29 Módosítva: 2018-06-22 21:08
388
11 hozzászólás
9
Fotó: Otthontérkép
11 hozzászólás Tovább

Egész jó ideiglenes parkot adtak át Budapest közepén

június 21., 18:46 Módosítva: 2018-06-22 11:34
681
7 hozzászólás

Egy csomó csilivil dologgal megtűzdelve nyitotta meg a Fővárosi Önkormányzat a Városháza parkot a nyári szezonra (vagyis a Károly körút Deák téri templom mögötti részét, szemben a Madách térrel). A sajtófotók alapján elég pengén néz ki, nagyjából olyan, mint egy fesztiválhelyszín színpadok és belépő nélkül, vagy egy trendi kiülős hely, ahol nincs kötelező fogyasztás. Van viszont ingyenes telefontöltési lehetőség, meg egy csomó sporteszköz (teqball és pingpong-asztal, streetworkout-pálya, sakktáblák), pálmafák és ücsörgőhelyek.

Szeretem az ilyesmiket, tisztára mintha a bécsi MuseumsQuartier egy továbblazított változata lenne. A jópofaság elsősorban a Hello Wood csapatának köszönhető, akik megtervezték és felépítették az egészet.

7 hozzászólás Tovább

Kányádi Sándornak már életében szobrot állítottak

június 20., 12:02 Módosítva: 2018-06-21 07:12
1262
4 hozzászólás

Elhunyt Kányádi Sándor, költő. Szerettem. Azt hiszem, az Urbanistán azzal a paddal lehetne róla legméltóbban megemlékezni, amelyik a 3-as metró Arany János utcai megállójában áll. Ahogy a vonal műalkotásait bemutató posztunkban is szó volt már róla, ez a pad elsőre egyáltalán nem tűnik szobornak, pedig egy egészen szellemes húzás ez, még a metrófelújítás honlapja is az alkotások közt említi.

Kányádi Sándornak van ugyanis egy verse még 1983-ból, amelyben egy neki szentelt padról ábrándozik, épp itt. Nem tudni, ki a „ready made mű” alkotója*, de le a kalappal előtte, hogy tíz évvel később keresztülvitte a dolgot, és még a vers is kinn van egy táblán a gyengébbek kedvéért. Így szól:

4 hozzászólás Tovább

Újra piacon a 25 m²-es házikó a Délinél

június 19., 19:21 Módosítva: 2018-06-21 09:14
283
11 hozzászólás
delinel.png
Fotó: Otthontérkép
11 hozzászólás Tovább

Csöpp bronz piszoárszobor került a Városligetbe

június 18., 15:25 Módosítva: 2018-06-19 12:26
444
1 hozzászólás

Nagyon megy mostanában Kolodko Mihály vagyis (Mihajlo Kolodko) kárpátaljai szobrászművész, aki miniszobrokkal szórja meg Budapestet, kicsit feldobva a hangulatot. Első nagy dobása a Duna-partra telepített Főkukac volt, de azóta már volt tankocska, meg Breki is az elmúlt években. Sőt a gerilláskodás mellé egy hivatalos szoborállítás is belefért: a Liszt Ferenc Repülőtérre került a névadó szobra.

A hébe-hóba jelentkező művész most nagyobb sebességre kapcsolt, vagy csak most tűnt fel hirtelen az embereknek, hogy mik vannak: néhány napon belül megjelent Mekk Elek a Széll Kálmán téren és egy áldozatocska Coloumbo hadnagy mögött.

it's All in the Game #streetart #urbanart #kolodkoart

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

És nincs vége a sztorinak, hiszen Ády, a Köztérkép munkatársa a Városligeti-tó mellett szúrta ki a legújabb csöppséget, egy bronz piszoárt. Mint írja:

1 hozzászólás Tovább

Új tér születik Budán, nevet keresnek neki

június 18., 13:33 Módosítva: 2018-06-19 05:47
342
14 hozzászólás

Egy éve jártuk be a Fácánost, ahol nem csak a híres Fácán nagyvendéglő, meg egy másik korabeli hotel romjai maradtak meg a háború előtti évekből, hanem az úgy nevezett Horthy-villa is. A neoklasszicista épület volt a Horthy-család nyaralója, állítólag ide jártak fel bulizni a fiúk. A birtok többi házával ellentétben viszonylag jó állapotban vészelte át a belügyes évtizedeket, meg az utóbbi évek lakatlanságát. Ahogy akkor is írtam, a házat a Zugligeti út túloldalán működő Zugligeti Általános Iskola kapja meg: idén el is kezdik a munkákat.

A terület megnyitásával lassan térré bővül a négy út (Zugligeti, Béla király, Janka, Harangvölgyi) találkozása. Vagyis ez a terület:

A buszforduló és az iskola miatt eddig is fontos csomópont volt, meg aztán innen indulnak a kirándulók Disznófő felé, és a Harangvölgyből is ide érkeznek a síelők, sítúrázók (meg a szánkózók is időnként, bár nekik ott az Anna-rét, itt azért könnyen pórul járhatnak.) A spontán teresedést most mederbe terelik, és rendezik a közlekedést. 

14 hozzászólás Tovább

A fülbevalós betyár domborműve visszakerül a Kossuth térre

június 15., 13:58 Módosítva: 2018-06-15 20:20
76
2 hozzászólás

A Kossuth tér sarkán álló különös sorsú MTESZ-székház sorsát - mely leginkább arról ismert, hogy ennek az aljában volt a metróállomás - végigkövettük az Urbanistán. Az 1972-ben emelt, Pintér Béla tervezte modern irodaház a történetét itt foglaltam össze, amikor kiderült, hogy szeretnének kicsit ráncfelvarrást végrehajtani rajta. Ez aztán nem sokkal később bontásra módosult, a helyén a háború előtt tervezett homlokzattal építenek fel egy új irodaházat.

A lebontott épület nem volt igazán népszerű (bár van még jobban utált Pintér-mű is, a Hilton a Várban), de voltak olyan részletei, amelyeket azok is szerettek, akik esetleg gyűlölik a későmodern építészetet. Ilyen volt például a földszinten az ívesen kanyarodó lépcső, és mellette az a dombormű, amelyen egészen különös alakok láthatók.

2 hozzászólás Tovább

Elvadult bozótosból csodás kertek

június 14., 23:18 Módosítva: 2018-06-15 12:18
537
3 hozzászólás

A történeti kastélykertekről szóló cikkeket olyan lelkesen olvastátok az Urbanistán, meg aztán én is annyira beleszerelmesedtem a műemléki tájépítészetbe, hogy elhatároztam, kicsit jobban belemászunk a témába. Leültem hát beszélgetni a szakma egyik legjelesebb hazai képviselőjével, Alföldy Gábor tájépítésszel. Az Europa Nostra-érmes, Angliában képzett szakember nem csak a blogon bemutatott rekonstrukcióknál játszott meghatározó szerepet, de az elmúlt években megvalósult, mintegy harminc fejlesztés felénél is. Természetesen az alapoktól kezdtük.

3 hozzászólás Tovább

A járdára omlik a Hadik laktanya

június 12., 11:23 Módosítva: 2018-06-12 15:21
46
20 hozzászólás
Az egykori Hadik kaszárnya a Műegyetem tömbje mögött
Az egykori Hadik kaszárnya a Műegyetem tömbje mögött
Fotó: Google Earth

A Hadik a legtöbbünknek egy kávéházat jelent, pedig nem messze tőle, egy másik épület is viseli a legendás huszártábornok nevét. Ráadásul jóval több köze van hozzá: ez a Hadik-laktanya. A főépülete a Bartók Béla útra néz, de egy fél háztömböt elfoglal, a Zenta utcára és a Budafoki útra is van homlokzata. A 19. század végén épült, aztán már a 30-as években elkezdtek rá újabb emeleteket húzni, és a bővítgetés később persze tovább folytatódott.

A laktanya a mai Bartók Béla út felől nézve

Ahogy a Diktatúrák árnyékában című könyvében írja Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor, már a Horthy-érában is titkosszolgálat működött itt, a hagyománnyal pedig a kommunisták sem szakítottak. Annyit fejlesztettek rajta, hogy a pincében cellákat alakítottak ki, és ott kínozták a foglyokat, akárcsak a Rajk-villában. Na meg persze átnevezték az egészet Zalka Máténak.

Ma is az elhárításé a tömb, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat székel benne. A baj csak annyi, hogy az épületük szó szerint elkezdett leomlani.

20 hozzászólás Tovább

Egy repülőtér és egy koncertterem szerelemgyermeke

június 7., 11:22 Módosítva: 2018-06-07 20:31
1647
18 hozzászólás

Egy éve mutattam be az Urbanistán az épülő Újpesti Piac és Vásárcsarnok, meg az újjászülető Szent István tér terveit. Idén nyáron átadják a kész épületet, amit még a bérlők beköltözése előtt járhattam be. A ház terveivel, adataival, a tér átalakulásával nem terhelnék senkit ismét, akit érdekel, olvassa el a részletes előzményeket. 

A lényeg röviden annyi, hogy új piac épül Újpesten a Firka Stúdió tervei alapján, de nem a régi helyén, hanem kicsit arrébb, a korábbi plébánia telkén. A lepukkant csarnokokat lebontják, így tágas tér alakulhat ki a templom előtt, az új épület pedig városias módon tudja lezárni a főtér hátulját. Ha végeztek a bontással, megkezdődhet a következő ütem, egy lábakon álló promenád építése, amely az első emelet szintjén csatlakozik az új épülethez.

Nézzük meg gyorsan kívülről, aztán járjuk be a pincétől a padlásig.

18 hozzászólás Tovább

Kiről nevezték el az Elnök utcát?

június 7., 08:04 Módosítva: 2018-06-07 15:21
164
1 hozzászólás

Budapest egyik legmenőbb nevű utcája, az Elnök utca a józsefvárosi Tisztviselőtelepen található, az Orczy-kertet köti össze a Népligettel. Van a megjelenésében valami elnöki, tekintélyes és széles, inkább út, mint utca – régen villamos, aztán troli járt rajta, ma már csak éjszakai buszjárat (a troli infrastruktúra egy része a mai napig megvan, és időről időre felmerül a 83-as vonal meghosszabbítása a Népliget felé, 2012-ben a VEKE, 2014-ben a BKK is foglalkozott a lehetőséggel). Születése óta egyszer sem nevezték át, a szocializmus alatt sem lett belőle Tanácselnök vagy TSZ-elnök utca. De kiről kaphatta a nevét eredetileg? Ki lehetett az Elnök?

Balogh Ákos Gergely vendégposztja. Gondozásában jelenik meg először Tolnai Lajos eddig kiadatlan regénye a Tisztviselőtelepről, az  Új föld, új szerencse.

1 hozzászólás Tovább

Ismét támad a Photoshop-nindzsa ingatlanos

május 29., 09:14 Módosítva: 2018-05-30 00:57
1005
13 hozzászólás
fotó
Fotó: ingatlan.com
13 hozzászólás Tovább

Budapest és Bécs: képpárokon a két város története

május 28., 12:28 Módosítva: 2018-05-29 09:18
212
3 hozzászólás

Budapest és Bécs testvérvárosi versengése a boldog békeidőkben, egymásra kölcsönösen ható fejlődése albumok, könyvek és tanulmányok kedvenc témája. Három évvel ezelőtt A Duna fővárosai. Bécs, Budapest – Párhuzamos városképek 1850-1920 című kiállítás fotópárjai szintén erre a leginkább nosztalgikus szemmel nézett korszakra tekintettek vissza.

A város-összehasonlító projekt következő állomása a két főváros 1918 és 1970 között lezajlott építészeti fejlődésével foglalkozik. Az első világháború után a Monarchia romjain megszülető Ausztria és Magyarország az egykori közös ország kicsiny utódállama lett Közép-Európa újrarajzolt térképén, egyszerre aránytalanul nagynak tűnő fővárosokkal. Az egyelőre még csak Bécsben látható kiállításon közel százötven képpár mutatja be a két város 20. századi urbanisztikai fejlődését a lakhatás, a sebesség városa, a fény és elektromosság, háború és diktatúrák, a város múltja, a vertikalitás, a jóléti állam és a Duna fővárosai témáin keresztül.

3 hozzászólás Tovább

Hogy áll most a Liget-projekt?

május 24., 19:14 Módosítva: 2018-05-25 14:04
303
31 hozzászólás

Mivel tudom, hogy egy csomó ember egyből azt szeretné tudni, ez most egy Liget-projekt melletti vagy elleni cikk, gyorsan tisztázzuk az elején: egy olyan összetett programról van szó, aminek nem lehet minden elemét utálni vagy szeretni. (Nem kezelünk semmit csomagban.) A magam részéről ellenzem például, hogy épületeket emeljünk a Városligetbe, ráadásul ezért fákat vágjunk ki (vagy telepítsünk át úgy, hogy nem tudni, túlélik-e), hogy jelentősen megnöveljük a park turistaforgalmát, és olyan nevetséges historizáló házutánzatokat húzzunk fel, mint az Innováció Háza. Ugyanakkor nagyon örülök a parkrekonstrukciónak, az autóforgalom kizárásának a Kós Károly sétányról, az aszfaltozott felületek csökkentésének, a betonromok eltakarításának, a megújuló Olof Palme Háznak, vagy annak, hogy ha már új épületek születnek, akkor azok között többségben lesznek a színvonalas kortárs alkotások. 

Utoljára négy éve volt egy kétrészes, nagy átfogó poszt az Urbanistán a Városligetről, amikor az egész tervről kifaggathattuk a Városliget Zrt.-t egy közösségi interjú formájában. Most ismét leültünk, hogy elmeséljék, hogyan is áll a fejlesztés. A beszélgetés egy hatalmas makett mellett zajlott, amely – függetlenül attól, hogy a tartalmának mely elemével tudok azonosulni – baromi jól néz ki. Elkértem a látványtervét, és bepöttyöztem azokat a helyszíneket, amelyeket fontosnak tartok (biztos lesz valami, ami kimaradt). Mivel rengeteg elemről van szó, csak egy rövid felsorolást teszek most közzé:

  • mi is ez,
  • hogy áll a fejlesztés,
  • mikorra készül el,
  • mi a véleményem róla.

Igyekeztem mindegyik pontnál a legrövidebbre szorítkozni, főleg azoknál, amelyekről már korábban bővebben írtam, szóval az alábbi írás nem tud minden részletre kiterjedni. Na, akkor lássuk őket szépen sorban, balra föntről, óramutató járásával megegyezően.

31 hozzászólás Tovább

Elkezdték leszedni a Corvin Áruház alumíniumburkolatát

május 23., 14:21 Módosítva: 2018-05-24 10:54
2719
31 hozzászólás

Ma végre megtörtént az, amire már nagyon sokan vártunk: elkezdték leszedni a Corvin Áruház burkolatát, hogy kivillanjon alóla a hófehér eredeti homlokzat. Na jó, persze valójában nem az tűnik elő, hiszen mint arról korábban is szó volt az Urbanistán eredetileg egy romos homlokzatot rejtettek a fémlemezek alá.

A Corvin Áruház 1926 és 1929 között épült, és átadásakor nagyon menő hely volt, amikor pedig beépítették Budapest első mozgólépcsőjét, akkor pláne. Aztán ugye jött egy világháború, meg 1956. Szóval egyes vélemények szerint a hatvanas évekre jellemző modern burkolatnak nem csak esztétikai funkciója volt újranyitásakor, hanem praktikus is: a lepotyogó épületelemektől is óvni akarták a járókelőket.

31 hozzászólás Tovább

Pár plusz négyzetméterért ránőtt egy irodaház a Visegrádi utcára

május 22., 09:02 Módosítva: 2018-05-22 09:45
143
46 hozzászólás
A nagy üres építési terület helyén áll ma a Promenade Garden. Jobboldalán a Váci út, a balon a Visegrádi utca. A kép alján látható Dráva utcától végig előkertek határolják, még Capital Square (jobbra lenn) előtt is. Az új irodaház azonban addig nyúlik, ameddig az építési terület a fenti fotón
A nagy üres építési terület helyén áll ma a Promenade Garden. Jobboldalán a Váci út, a balon a Visegrádi utca. A kép alján látható Dráva utcától végig előkertek határolják, még Capital Square (jobbra lenn) előtt is. Az új irodaház azonban addig nyúlik, ameddig az építési terület a fenti fotón
Fotó: Google Earth

A Váci úti irodakorridor már elég régóta Budapest legpezsgőbben fejlődő területe, és még jókora potenciál van benne. A fővárosi átlaghoz képest általában nívósabb épületeket emelnek itt (és amúgy is úgy tűnik, hogy jelenleg az irodafejlesztések jellemzően igényesebbek a lakóprojektekhez képest az egész városban). Viszont abba kevesen gondolnak bele, hogy ezek az irodaházak gyakran egy háztömböt fognak át, vagyis ha a Váci úton egy új homlokzatsor épül, akkor az azt jelenti, hogy a párhuzamosan futó, általában jóval keskenyebb, közvetlen szomszédaiban is ugyanez történik. Persze nem feltétlenül ugyanennyire igényesen. 

46 hozzászólás Tovább

Ismét gyönyörű villa lesz a titkos ÁVH-börtön

május 21., 15:36 Módosítva: 2018-05-22 11:27
697
10 hozzászólás

Egy épületet sokféleképpen nevezhetnek el. Van, hogy egy tulajdonsága, van, hogy egy tulajdonosa, esetleg az építtetője vagy a tervezője nyomán. Azt a házat azonban, amit a köznyelv Rajk-villa néven emleget, az egyik foglya miatt hívnak így. A századfordulós nyaralót hamarosan teljesen felújítják, és egy kortárs épülettel kiegészülve ez lesz a Normafa új fogadóközpontja. Utoljára még körülnéztünk a házban, amely máig magán viseli az egykori ÁVH-központ nyomait.

Az elmúlt hetekben porig rombolt Olimpia Hotel közvetlen szomszédságában áll egy házikó. Nem nagyon tűnik fel senkinek: nagy bozótos veszi körbe, a valóban gyönyörű öreg fák közt jó pár gyomfa is felnőtt. Bár többszintes, sőt tornya is van, alighanem csak az szúrja ki, aki kifejezetten keresi. Ha valaki észre is vesz, nem szentel neki túl sok figyelmet, hiszen ütött-kopott épület, tele a szocializmus évtizedeire jellemző toldásokkal, foldásokkal.

10 hozzászólás Tovább

Luxuslakóhajókat hirdetnek a pesti Duna-parton

május 18., 09:16 Módosítva: 2018-05-18 19:00
48
6 hozzászólás
25661307 138052202 l
Fotó: ingatlan.com
6 hozzászólás Tovább