Friss kommentek

A kőbányai ügyfélszolgálati központ kapta Budapest Építészeti Nívódíját

november 16., 10:51 Módosítva: 2018-11-17 08:34
642
12 hozzászólás

Tegnap adták át a Fugában a Budapesti Építészeti Nívódíjat, ami jó kis keresztmetszete annak, hogy mi szép épült a fővárosban az elmúlt pár évben. Egész pontosan 2015 és 2017 között átadott házakkal lehetett jelentkezni a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara közös díjára.

A zsüri elég rangos volt, a kötelező politikusszereplőn kívül csupa elismert építész alkotta (Szalay-Bobrovniczky Alexandra, főpolgármester-helyettes; Mártonffy Miklós, főépítész; Csapó Balázs, építész, a BÉK elnöke; Aczél Gábor, építész; Csomay Zsófia, belsőépítész; Kovács Csaba, építész MOME Építészeti Intézet igazgatója, Z. Halmágyi Judit, építész).

Na és akkor lássuk, miket is ítéltek a legjobbaknak!

12 hozzászólás Tovább

Mi az építészet Ekler szerint? Ma elmondja nektek

november 15., 09:21 Módosítva: 2018-11-15 09:25
9
0 hozzászólás
Az Ekler Dezső tervezte Kreinbacher-birtok Somlón
Az Ekler Dezső tervezte Kreinbacher-birtok Somlón
Fotó: Zubreczki Dávid / Urbanista

Meglehetősen szerény programfelhozatallal jelentkezem a következő hét (valójában két!) napra, de hát ennyibe botlottam bele. Mint írtam már korábban, csak azt rakom ki, amit küldtök, vagy máshol szembejön, vadászgatni nincs időm. Szóval ha szervezel valamit, ami a blog témájába vág, dobj egy linket az urbanistablog@gmail.com címre, és kiteszem előtte szerda/csütörtök magasságába. Az első rendezvény amúgy pár óra múlva kezdődik, ha addig végzek minden munkával, én is elnézek a Fugába! 

Szólj hozzá! Tovább

A nevét talán kevesen, a házait azonban mindenki ismeri

november 15., 05:20 Módosítva: 2018-11-15 12:27
196
15 hozzászólás

Nagyon szeretem a Kiskörút és a Rákóczi út sarkán álló irodaházat, az East-West Business Centert (ahogy arra nem olyan rég utaltam is). Nem a legkiemelkedőbb épület az elmúlt évtizedekből, még csak a tervezőnek sem a legfontosabb alkotása. Viszont személyesen kötődöm hozzá, és nem csak azért, mert apám is részt vett az építésében villanyszerelőként, vagy mert később két hétig itt takarítottam hajnalonként az egyetemi szünetben. Sokkal inkább azért, mert ez volt az első kortárs épület, amelyiknél ráeszméltem, hogy jól néz ki, és azt is meg tudtam fogalmazni, hogy miért.

Egészen odáig az „üveg+acél+beton=ronda, bezzeg régen” elvet vallottam. Itt viszont nagyon tetszett, hogy a ház rímel a szembe szomszédjára. És ehhez nem kellett építészeti cikkeket elolvasni csak ránézni. Meg legalább ennyire klassznak találtam az üveg panorámalifteket. Ez utóbbiak mára eltűntek: szóval azt is megtapasztalhattam, hogyan szorítja háttérbe az épített környezet értékeit a gazdasági érdek.

Csak jóval később tudtam meg, hogy a tervezőjét Zalaváry Lajosnak hívták (azt meg még később, hogy a támogatásával itt bontogatta szárnyait az ifjú Zoboki Gábor, Turi Zoltán és Györgyi Zoltán). Hogy mennyi klassz más alkotása volt még, s hogy tulajdonképpen ki is volt ő, hogyan látta a világot és saját házait, azt pedig Götz Eszter most megjelent könyvében olvashatjuk el.

15 hozzászólás Tovább

Viselkedj fiam, mert beadlak a Bauhausba!

november 13., 23:56 Módosítva: 2018-11-15 05:40
554
11 hozzászólás

Mostanában ez a fenti a kedvenc képem. Egy nő ül Brauer Marcell csővázas székén, a fején Oskar Schlemmer maszkjával. Elképesztően friss az egész, még a Lis Beyer tervezte ruhájával sem keltene feltűnést, ha kisétálna vele az utcára 2018-ban. (Feltéve persze, hogy a maszkot előbb leveszi.) Ha nem tudnánk, hogy a képet Erich Consemüller készítette, valamikor 1926 körül, simán gondolhatnánk, hogy egy mai reklámfotó ez a Bauhaus-centenáriumra. Merthogy az lesz jövőre (igaz, magyar tervezők, már egy évvel beelőztek mindenkit megemlékezésben). Na de minek is kezdődik hamarosan a 100. évfordulója?

A Bauhaus a mai ingatlanos nyelvben nagyjából egyet jelent azzal, hogy régi, szögletes, fehér, modern ház. Sőt nem is csak az ingatlanosban. Aki használja a szót, az leggyakrabban építészeti stílusként utal rá, és közben valami ilyesmire gondol:

Pedig a Bauhaus eredetileg egyáltalán nem stílus volt, ráadásul nem csak a szögletességről, a fehérről, a modernről, pláne nem csak a házakról szólt. (Igaz, már 1930-ban nagyjából így utalt rá Kállai Ernő.)

Bár a legendás iskola másfél évtizedet sem ért meg – a nácik 1933-ra kiutálták az országból –, mégis elképesztő hatása volt az építészetére, a dizájnra és a művészetre, szerte a világon. Jövőre hatalmas csinnadrattával, új múzeumokkal, rengeteg épületfelújítással, és egy rakás fesztivállal készül Németország a centenáriumra.

Ebből az alkalomból hívtak meg engem is, hogy bejárjak egy csomó izgalmas helyszínt. Bár a híres épületek, a világhírű csővázas székek, és mindaz, ami az eszünkbe jut a Bauhausról, leginkább Dessauban született, mi kezdjük az utazást Weimarban, ahol megalakult az intézmény. Azért is izgalmas a helyszín, mert ezekben a kezdeti években egészen más dolgok is történtek az iskolában, mint amit később a világ Bauhaus néven ismert meg.

11 hozzászólás Tovább

Na most már több emlékfát ne ültessetek, légyszi

november 10., 11:56 Módosítva: 2018-11-16 11:21
148
12 hozzászólás

Szívből örülök, hogy megújul a Rákóczi-kastély Borsiban, ezért sem akartam az erről szól cikket elvinni a dohogás irányába. Meg azért sem, mert a szóban forgó téma nem is a rekonstrukció tervezőin és végrehajtóin múlik, ráadásul tervbe van véve a kastély után a kert megújítása is. Úgyhogy az erre vonatkozó részt végül kivágtam a hosszúra nyúlt anyagból, meg hozzácsaptam néhány általános gondolatot, és most elétek tárom - hátha lesz, akit érdekel, egyetért, vagy vitába szállna velem.

Hogy pontosan miről is?

Nem nagyon van rá rendes kifejezés. Nevezhetjük mondjuk gerillaemlékművezésnek, vagy elcorvinközösödésnek, vagy elszabadságteresedésnek is. És nem csak emléktáblák vagy köztéri szobrok burjánzanak képletesen, de az emlékfák is. Azok ráadásul szó szerint: nem maradnak akkorák, ahogy azt a kedves megemlékező gondolta ültetéskor.

12 hozzászólás Tovább

490 millióért miénk lehet az Aranyélet panorámás luxusvillája

november 9., 06:39 Módosítva: 2018-11-09 18:39
760
2 hozzászólás
2 hozzászólás Tovább

Érdekel, hogyan épült meg a világ legnagyobb városa?

november 8., 13:00 Módosítva: 2018-11-08 13:00
24
0 hozzászólás

Hopp, mindjárt itt a hétvége. Most tényleg sokszínű a felhozatal a következő hét napra. Lesz benne könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, ahol több menő építész lesz, mint asztalláb, aztán díjátadók, budai Bauhaus és erdélyi népi építészet. Sőt egy furcsa installációban zenekart is vezényelhetünk. Jó szórakozást.

Figyelem! Lusta disznó vagyok, nem vadászok külön programok után, csak azt rakom ki, ami szembe jön, vagy amit elküldtök nekem. Szóval ha szerveztek valamit, dobjátok át a linkjét az urbanistablog kukac gmail.com címre. Kösz!

Szólj hozzá! Tovább

Csodálatos magyaros szecesszió

november 7., 14:37 Módosítva: 2018-11-08 11:59
3370
5 hozzászólás

Épp ma van 150 éve, hogy egy pesti rabbi fiaként megszületett a századforduló egyik legjelentősebb magyar építésze: Komor Marcell. Életpályája az építészettörténet egész hosszú szakaszát öleli fel. Még Czigler Győző, majd a budavári Palotát és a Kúria épületét tervező Hauszmann Alajostól tanulta a mesterséget, de hamar Lechner Ödön keze alá került, így már ő is részt vehetett az Iparművészeti Múzeum tervezésében. Lechnert követve nem sokára a magyaros szecesszió egyik legnagyobb mesterévé nőtte ki magát. Később az amerikai art decó, sőt az egészen puritán modern is megjelent építészetében. Szamos magyar nagyváros (Marosvásárhely vagy épp Nagyvárad) köszönheti neki ikonikus épületét, de Szabadkának szinte az egész arculatát meghatározta.

Vagyis meghatározták, hiszen ahogy az akkoriban szokás volt, ő is állandó társsal dolgozott. A Komor Marcell - Jakab Dezső páros neve alighanem minden szecessziót kedvelő ember fülének ismerősen cseng. Szabadkán ma is úgy hívják a teret, ahol fő művük áll, hogy Jakab-Komor tér (Trg Jakaba i Komora).

Később saját fia, János lett a társa (ennek az apáról fiúra szálló építészmesterségnek is szép hagyománya van nálunk), és vele dolgozott egészen élete végéig. 1944. november 12-én épp a saját maga tervezte budai házába igyekezett haza, mikor a nyílt utcán elfogták a nyilasok, majd a 76 éves építészt gyalog hajtották egészen Sopronkereszttúrig, ahol végeztek vele.

A különös ikervillájánál (melyet természetesen a másik felében lakó Jakab Dezsővel közösen tervezett) tartott tegnap megemlékezést a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum, itt pedig néhány általa tervezett épülettel szeretnék rá emlékezni. A listában szereplő valamennyi épületet Jakab Dezsővel közösen tervezték.

5 hozzászólás Tovább

Az eltévedt magyar űrhajós szobra Bécsben szállt le

november 5., 10:08 Módosítva: 2018-11-05 10:08
86
0 hozzászólás

Jó napot kívánok, pár napig szendergett az Urbanista - legalábbis ezen a platformon. Ott volt ugye egyszer az őszi szünet, meg egy elég izgalmas Bauhaus-túra is Weimartól Erfurton át Dessauig, amiről egyelőre csak egy kusza sztorit, meg pár képet posztoltam Instán, de hamarosan lesz róla szó természetesen itt a blogon is. Most értem oda, hogy átnézzem a leveleimet, miről is maradtam le azóta. Mindent nem fogok pótolni (például a momésok óriásszékes kiállítása sajnos már be is zárt a Nemzetiben), de azt a pár képet, amit Szabó Ottó/Robotto Eltévedt űrhajós című szobráról kaptam, azért kiposztolom.

Szólj hozzá! Tovább

Ingyenes Bauhaus-séta, és egy szecessziós mester ikerháza

november 4., 12:43 Módosítva: 2018-11-08 08:48
123
0 hozzászólás

Szabik és utazások miatt volt egy kis szünet a programajánlóban (ezért is volt ugye a múltkori összevont), na de most itt a folytatás a következő napokra. Van egy csomó speciális esemény, meg évforduló, meg nem is tudom micsoda, amik az Urbanista témájába vágnak. Kellemes böngészgetést.

Szólj hozzá! Tovább

A két világháború közötti Budapest leglegleg plázája volt a Corvin

október 24., 17:28 Módosítva: 2018-10-24 23:34
299
3 hozzászólás

1926-os megnyitásakor nem jósoltak nagy jövőt a párizsi és londoni mintájú nagyáruháznak, amely végül pár évtizedre mégis világvárosi lendületet vitt a Blaha Lujza térre. „Ahol ilyen szép lábuk van a nőknek, mint Budapesten, ott feltétlenül szükség van egy nagy, nyugat-európai áruházra”– győzködte a későbbi vezérigazgató a befektetőket.

A húszas években több nagyszabású, a magyar iparosok egész seregét foglalkoztató projekt futott a fővárosban. A „nagy metropolisok felhőkarcolóit megközelítő” újlipótvárosi Turul-házat és a józsefvárosi art deco Vasas Székházat is megelőzte a Corvin Áruház, amely neonfelirataival, kápráztató kirakataival és az ország első mozgólépcsőjével Budapest látványossága volt. 

3 hozzászólás Tovább

Palota bálteremmel? Nem, csak a tétényi sertéshizlalda

október 23., 09:46 Módosítva: 2018-10-23 21:39
35
0 hozzászólás
serteshizlalda.png
Fotó: Google Street View
Szólj hozzá! Tovább

Harminc éve üresen pusztuló iskolát festett izgalmasra 12 építésziroda

október 21., 07:34 Módosítva: 2018-10-22 11:40
5697
6 hozzászólás

A veszprémi Petőfi Színház épülete Medgyaszay István fő alkotása, mely a tervek szerint 2020-ra teljesen megújul. Ennek egyik fontos lépése, hogy megszabadítják a toldásoktól-foldásoktól, és egy csomó funkcióját pedig (raktár, irodák stb.) az utca túloldalán álló házba költöztetik. Ez utóbbi a századfordulón épült, harminc éve teljesen üresen álló egykori Iparostanoda.

Úgy döntöttek a város vezetői, hogy ha már az átalakítás miatt úgyis hozzá kell nyúlni az épülethez, előtte egy alkalomra megnyitják egy kiállásra a nagyközönség előtt. Eredetileg az iskola történetét szerették volna bemutatni a termekben, de azt végül elvetették. Ebben a témában nem volt annyi, hogy megtöltsék vele az épületet, helyette kitaláltak valami sokkal jobbat.

6 hozzászólás Tovább

Most még megnézhetitek a Csepel Művek makettjét!

október 18., 17:00 Módosítva: 2018-10-19 10:12
35
0 hozzászólás
A Kortárs Építészeti Központ Csepel Műveket bemutató kiállítása
A Kortárs Építészeti Központ Csepel Műveket bemutató kiállítása
Fotó: Schoff Gergely / Kortárs Építészeti Központ

Jó napot kívánok, folytatódik a lusta blogger programajánlója az Urbanistán. Bár magamhoz képest elég szorgalmas vagyok, továbbra sem bogarászok események után, de amit küldtök és témába vág, azt kiteszem. A jövő héten nem tudom, hogy leszek gép előtt és mennyi időm lesz ezzel foglalkozni, ezért most egy kis előzetest idepakoltam a következő etapból is. Na gyorsan kilövöm a posztot, aztán indulok is az elsőre, ami mindjárt kezdődik - találkozunk a Hello Woodban!

Szólj hozzá! Tovább

Bontással kezdték Rákóczi szülőházának helyreállítását

október 17., 05:51 Módosítva: 2018-10-19 12:03
350
7 hozzászólás

Borsiban – egy ugrásra Sátoraljaújhelytől, a szlovák oldalon – van egy régi épület. Nem túl látványos: kastélynak nem elég cifra, várnak nem elég monumentális. Egy kis mellékutcában van, egyik felén családi házak kertjei a szomszédai, a másikon már a faluvégi focipálya. Mégis, évente sok ezer ember kíváncsi rá és látogatja meg télen-nyáron.

Itt született ugyanis II. Rákóczi Ferenc.

Bár jelenlegi állapotában talán nem annyira hívogató, mint sok más társa szerte a Kárpát-medencében, a borsi kastély saját jogán is igen izgalmas épület. Ráadásul remekül lehet rajta tanulmányozni, mit tud tenni egy emlékhellyel a jó szándékú, ám dilettáns hagyományápolás (amire majd egy külön cikkben térek vissza). Most azonban jelentős változások kezdődtek a házon. Megindult az a helyreállítási munka, amit a tervek szerint 2020-ra fejeznek be. Ha elkészül, biztos egész más szemmel néznek rá azok is, akik nem tudják, mitől is olyan fontos ez a műemlék.

7 hozzászólás Tovább

Térképen a korabeli celebek lakhelyei

október 15., 09:57 Módosítva: 2018-10-15 22:08
514
1 hozzászólás

Tulajdonképpen egészen különös, hogy az embereket érdekli, hogy hol lakott ez vagy az a híres ember. Nem akarom magam sem kivonni a "pácból" persze: engem is érdekel. Pedig az esetek nagy többségében olyan házakban éltek mint bármelyikünk, és a legtöbb ilyen épületnek nincs is más nevezetessége, mint az, hogy az egyik lakásában egy filmszínész vagy egy fotós élt. (A nagy kivétel számomra persze az építészek otthona:  az mindig izgalmas, hogy ők milyen házat terveztek saját maguknak.)

Az Urbanistán is foglalkoztunk ilyesmivel: Kiss Eszter írt pár remek vendégposztot a témában. Mondjuk, hogy hol élt Füst Milán, vagy hogy melyik belvárosi házban tartotta a gazdája Kincsemet (plusz a gyönyörű titkos szeretőjét is).

Nos a téma nem csak őt izgatta, hanem a Lechner Tudásközpont munkatársait is, akik saját gyönyörűségükre, amolyan "love projektként" minden héten kiposztoltak a Facebookon egy-egy olyan házat, ahol valami híresség lakott egykor. Megemlékezve a személyről, meg persze az épületről is, ha már egyszer ez az alapvető profilja a szervezetnek. 

1 hozzászólás Tovább

Azért épült ide az Operaház, mert itt volt a legolcsóbb a telek

október 14., 06:10 Módosítva: 2018-10-16 10:42
1441
3 hozzászólás

Ferenc József egy feltétellel hagyta jóvá a budapesti Operaház megépítését: az nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda szerint, mikor a megnyitón meglátta a házat, így szólt:

Tényleg nem lett nagyobb. Csak azt felejtettem el mondani, hogy szebb sem lehet.

Európa egyik leggyönyörűbb és korának egyik legépebben megmaradt operaházáról Zoboki Gábor – a ház rekonstrukciójának vezető építésze – mesélt nem is olyan rég, itt az Urbanistán. Bár az interjúba rengeteg minden belefért, nagyon sok titka van még az épületnek. Szóval, ahogy ígértem, néhány posztban még visszatérünk a témára. Lássuk először is, hogy született meg a ház.

3 hozzászólás Tovább

Frissen átadott, menő szállodát árulnak olcsón

október 12., 16:26 Módosítva: 2018-10-13 00:15
58
2 hozzászólás
Szentes Hotel
Fotó: openhotel.hu
2 hozzászólás Tovább

Most leginkább bulikat ajánlok

október 11., 16:50 Módosítva: 2018-10-11 17:25
1
0 hozzászólás

Még tart a Design Hét, amelyről már az előző programajánlóban is sok szó esett, de azt hiszem a hét nyertese a Hello Wood, amelyik három különböző eseménnyel is jelentkezik: könyvbemutatóval, eredményhirdetéssel és a műhelybemutatóval. Ja és a bulik! Na igen, valahogy úgy tűnik, hogy a témához képest elég sok esemény alakul át partivá a végén, na de ez legyen a legnagyobb baj. Jó szórakozást!

Szólj hozzá! Tovább

Építsünk ősi hegyi kunyhót Tajvanon!

október 10., 13:29 Módosítva: 2018-10-11 07:25
29
0 hozzászólás

Azt tudjuk, hogy milyen egy alpesi vagy egy erdélyi faház. De belegondoltatok már abba, hogy vajon milyen faházat építenek a távol-keleti hegyekben? Miben hasonlítanak az európaiakra, miben térnek el azoktól, és legfőképp miért? Többek közt ez is kiderül A mi házunk című filmből, amit holnap, azaz csütörtök este vetítenek ingyen a Pótkulcsban, hogy beharangozzák vele a hamarosan kezdődő Taiwan Dox filmfesztivált

Szólj hozzá! Tovább

Se teteje, se fala a különös pannonhalmi kápolnának

október 10., 08:15 Módosítva: 2018-10-10 15:27
1188
20 hozzászólás

Pannonhalmán, és tágabb vonzáskörzetében egészen nagyszerű kortárs építészeti alkotások születtek az elmúlt évtizedekben, amelyek leginkább a bencésekhez köthetők. Az a kápolna, amelyet ma (azaz szerda) délután mutatnak be a MOME-n a Design Hét keretében, azonban nem az ő megrendelésükre készült. Tulajdonképpen nem köthető egyetlen valláshoz sem. Sőt, tulajdonképpen nem is kápolna. Vagy mégis?

20 hozzászólás Tovább

Mesebeli várat árulnak Fóton, ágyúkkal

október 5., 04:54 Módosítva: 2018-10-05 05:05
121
1 hozzászólás
21
Fotó: Otthontérkép
1 hozzászólás Tovább

Nézegessetek praktikus lengyel dizájntárgyakat!

október 4., 15:42 Módosítva: 2018-10-09 16:28
66
0 hozzászólás

Ma este kezdődik a Design Hét, irgalmatlanul sok programmal (több mint 150-nel). Vadonatúj, hipnotikus hátterű honlapjukon már van egy okos kereső is, ha valaki valamit konkrétan keres. Persze a magam részéről megmaradok az áttekintésnél: az ilyen fesztekben azt szeretem, hogy nem akkor megyek oda, ha kifejezetten keresek egy produkciót, hanem mert fel akarok fedezni valamit. Az Urbanista-olvasókat alighanem a dizájn számos formája érdekli (ahogy engem is), de ide most csak kifejezetten a blog témájába vágó eseményeket válogattam be.

Aleksandra Jankowska alkotása Design Hét keretében látható a Urbánus prototípusok - lengyel köztéralakító projektek kiállításon
Aleksandra Jankowska alkotása Design Hét keretében látható a Urbánus prototípusok - lengyel köztéralakító projektek kiállításon
Fotó: Design Hét

Na meg persze mellécsaptam pár olyat is, ami sajtóközleményben, vagy a Facebookon esett be teljesen más szervezésben. Mint amilyenek a Café Budapest rendezvényei, amelyek bár teljesen más területen mozognak, mégis van metszetük az Urbanistával. Szóval jó mókát!

Ja tényleg, azt érti valaki, hogy a Design Hét az miért 15 napig tart?*

*A megoldást közben elárulták a szervezők: eddig folyton küzdöttek azzal, hogyan gyömöszöljenek bele ennyi programot egyetlen hétbe. Most, a 15 évfordulón arra gondoltak, hogy legyen 15 napos a rendezvény, és akkor simán beleférnek. Hát így.

Szólj hozzá! Tovább

Ezt a két házat ugyanaz tervezte. Miért más mégis a kettő?

október 3., 15:46 Módosítva: 2018-10-03 19:36
52
0 hozzászólás
Két Cságoly Ferenc tervezte épület: az Alkotás Point irodaház (2002) és a Barbakán ház (2003)
Két Cságoly Ferenc tervezte épület: az Alkotás Point irodaház (2002) és a Barbakán ház (2003)
Fotó: epstudio.hu / Építész Stúdió

Remek videósorozattal rukkolt elő tavaly a MOME Építészeti Intézete és a MÉSZ, melyben a hatvanas-hetvenes években kibontakozó építészgeneráció még élő nagy alakjait szólaltatták meg egy-egy rövid, YouTube-kompatibilis videó erejéig. A Ház+Mesterek névre keresztelt kezdeményezésről írtam is az Urbanistán, összeszedve miért is tartom fontos kezdeményezésnek ezt. Úgyhogy most nem is ismétlem meg ezt, pedig okom lenne rá: megszületett ugyanis a sorozat folytatása.

Ebben a 70-es, 80-as években indult építészgeneráció tagjai szólalnak meg: Cságoly Ferenc, Jahoda Maja, Jankovics Tibor, Magyar Péter, Nagy Tamás, Pelényi Margit, Roth János, Tomay Tamás, Vesmás Péte, A felépítés hasonló, bár néhány változás azért történt az eredeti koncepcióhoz képes, ami egyértelműen javára vált amúgy a sorozatnak. A korábbi részekben leginkább az elméletről, ideológiáról, általában véve az építészetről volt szó. Itt bár a kiinduló kérdés inkább filozófiai (mit jelent a megszólalónak a ház fogalma), mindenki bemutatja azt is, a gyakorlatban mit és miért tervezett. Ennek megfelelően nem csak beszélő fejeket, hanem épületfotókat is látunk, ami mindenképpen jót tett  a produkciónak.

Szólj hozzá! Tovább

Hová tűntek a társasházak előterei?

október 1., 10:47 Módosítva: 2018-10-01 22:40
253
11 hozzászólás

Kaptam egy csomó képet egy ingatlanfejlesztőtől. A Metrodom küldte el a Babér és a Madarász Viktor utca sarkán épült, 129 lakásos, jókora társasházuk fényképeit. Ráadásul nem is azért, hogy reklámozzák, pusztán dicsekvésből, hogy megmutassák, milyen lett. Ugyanis elmondásuk szerint, abban már minden lakás elkelt. 

Persze, hogy érdekelt. Mivel mostanában elképesztően unalmasak és színvonaltalanok a budapesti nagy lakóingatlan-projektek, elég nyitott vagyok minden új és érdekes bemutatására. Főleg, hogy – szemben mondjuk a józsefvárosi Simona-házzal, a vizafogói Danubióval vagy az angyalföldi Green Court Residences-zel – itt nem csak látványtervekről van szó, hanem egy megvalósult épület fotóiról. Szóval kíváncsian kezdtem végigpörgetni a képeket.

Nos az egyik izgalmasnak ígért dolog, miszerint „homlokzat a szokásos egyszerű, színezett vakolat helyett egy külső fém héjazatot kapott, amit színes üvegekkel kombinálták”, engem annyira nem hozott lázba (bár az látszik, hogy ügyesen hozták ritmusba a két eltérő magasságú szomszédjával - beraktam két képet a galériába róla). Szóval kívülről nem kaptam volna fel a fejem erre az épületre. Erre a bekezdésre viszont igen:

11 hozzászólás Tovább

A házfalakra egykor azért raktak szentszobrokat, hogy ne vizeljenek oda

szeptember 30., 16:16 Módosítva: 2018-10-01 10:58
235
3 hozzászólás
Fotó: Typotex

Az Élő város nem adta meg magát könnyen nekem. Pedig nagyon érdekes megközelítésből mutatja be a városok történetét, ami nem könnyű feladat, hiszen ezt már rengetegen megírtak korábban. Szellemes, olvasmányos és fordulatos színdarabnak ábrázolja a folyamatot, egy csomó olyan izgalmas részletet megvilágítva, amit vagy nem ismertünk, vagy nem gondoltunk még bele, hogy mennyire meglepő. Kár, hogy a könyv nyelvezete egy kicsit tankönyvízűre sikerült. Nem tudom, hogy Eberhard Straub német szövege milyen lehetett, de gyanítom, hogy a fordításon csúszott el a dolog, mert az eredeti cím sokkal kifejezőbb volt, mint a semmitmondó magyar: Das Drama der Stadt. Die Krise der urbanen Lebensform. Azt azért tegyük hozzá, hogy a borítója viszont klassz lett.

Na de ennyit a negatívumokról: ha sikerül ráhangolódni a kicsit döcögős nyelvezetre, akkor kifejezetten élvezetes olvasmánnyá válik a könyv. A történet fő vonalát persze a „szoftver” jelenti: mit jelentett a városban élni a különböző korokban, mikor és kik költöztek ki és be, hogyan és miben különbözött a városi és vidéki ember gondolkodása, és így tovább. Vagyis az a hatalmas színdarab, aminek folyton változnak a szereplői és sokszínű a cselekménye, de tulajdonképpen mégis végig ugyanarról szól.

3 hozzászólás Tovább

Miért nem lett inkább zenész Zoboki? Ajánló

szeptember 28., 14:02 Módosítva: 2018-09-28 15:03
0
0 hozzászólás

Hihetetlen, de van egy új heti sorozat az Urbanistán, ami már a harmadik részt éri meg. Itt a pénteki programajánló, amelyben a blog témájába vágó programokat szedtem össze, a teljesség igénye nélkül, mától jövő hétvégéig. Folyt. köv.

Szólj hozzá! Tovább

Vécébe nyíló lakás: 24 m² 11,5 millióért

szeptember 28., 11:20 Módosítva: 2018-10-02 14:11
124
13 hozzászólás
13 hozzászólás Tovább

Útfelbontásnál bukkantak elő a régi ferencvárosi bőrgyár alapjai a Bálnánál

szeptember 27., 08:58 Módosítva: 2018-09-27 09:02
72
0 hozzászólás

Ne tessék megijedni, nem sipítozom, hogy védjük meg a régi falakat, nagyon jó helyen vannak azok ott a földben, az út alatt. Viszont mindettől függetlenül mindig érdekes, amikor a felszínre bukkan a régi város az új alól. A ferencvárosi Gálya utca nem olyan régi, nem is értem, miért nem a szomszédaival párhuzamosan vágták át az egykori ipartelepen a negyvenes években. Talán az egész környéket újratervezték volna, s ez már az új irányt jelezte? Nem tudom, de mindenesetre nagyon érdekes az a levél, amit egy kedves olvasónktól kaptunk, ide is másolom az egészet, olyan szép kerek:

Szólj hozzá! Tovább

Bárki besétálhat az utcáról a régi városháza tömlöcébe

szeptember 23., 08:28 Módosítva: 2018-09-23 17:06
503
8 hozzászólás

Két éve már, hogy utoljára a régi budai városháza épületében jártam. Akkor még pallókon sétáltunk a kibelezett házban, az udvaron Bobcateket kerülgettünk, és néhol több szintet láthattunk át, mert egybe voltak bontva. Pénteken átadták a frissen elkészült épületet, ahol a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány fog működni, míg az alsó részen kiállítóterek és vendéglátó egységek kapnak helyet. Szabó Levente (Hetedik Műterem) építész társaságában még az átadás előtt néztük meg, milyen lett az átalakítás. (Nem kedves olvasók, a politikai háttérről itt nem lesz szó – ahogy azt az Urbanistán megszokhattátok  –, akit az érdekel, itt nézzen utána .)

A Mátyás-templommal átellenben fekvő, sarokerkélyéről és óratornyáról ismert épület 7-800 éves történetét részletesen bemutattam a múltkor. Aki kíváncsi rá,  olvassa el , tényleg nagyon izgalmas. Itt most legyen annyi elég, hogy a kívülről egységes homlokzat valójában korban egymás után követő épületek tucatjait rejti magában: középkori, török kori, barokk épületelemek fonódnak egymásba kuszán, amiken persze a huszadik századi felújítások is rajtuk hagyták a nyomukat.

8 hozzászólás Tovább