Friss kommentek

A Kárpát-medence legöregebb épülete

május 18., 06:52 Módosítva: 2019.05.19 13:01
12366
13 hozzászólás

Néhány hónapja kaptam egy könyvet, az a címe, hogy A magyar építészet rövid története. Jó kis anyag, hamarosan bővebben is írok róla. Gondoltam a szokásos házakat veszi végig, a szokásos szöveggel, de rögtön az elején egy olyan izgalmas dologra hívta fel a figyelmemet, amiről nem is hallottam korábban. Ez pedig a kopcsányi templom.

13 hozzászólás Tovább

Csodaszép betonszörnyeteg

május 15., 05:47 Módosítva: 2019.05.15 15:37
664
9 hozzászólás

Szombathelynek elég klassz építészeti öröksége van az ókortól napjainkig. Itt van az egyiptomi istennőnek szentelt Iseum (vagyis annak közelmúltban újraépített rekonstrukciója), a hangulatos Vasi Múzeumfalu, az ország egyik legnagyobb temploma, a Sarlós Boldogasszony-székesegyház, vagy épp a Szent Márton-templom, ami állítólag pont ott áll, ahol a névadója megszületett. Ám amikor a Mi vidékünk keretében elkezdtük tervezgetni a Vas megyei túrát, nekem egyből egy városszéli kert végében álló betonépület jutott az eszembe: most végre megnézem a szombathelyi csillagvizsgálót!

9 hozzászólás Tovább

Kétszáz éves püspöki pincét árulnak Badacsonyban

május 9., 13:16 Módosítva: 2019.05.10 12:26
671
0 hozzászólás

Elég érdekes ingatlan bukkant fel a piacon, mely mérete, fekvése, építészettörténeti értéke miatt legalább olyan izgalmas, mint amiatt, amit kezdeni lehet vele. A régi badacsonytördemici (lábdihegyi) püspöki pincéről van szó, mely több mint 1300 négyzetméteren nyúlik el, és tartozik hozzá egy majdnem 30 ezer négyzetméteres telek is. Akinek van 690 millió forintja, már viheti is. De mit is?

Szólj hozzá! Tovább

Címzetes egyetemi tanár lett a legismertebb magyar építésznő

május 7., 16:38 Módosítva: 2019.05.08 09:35
1562
0 hozzászólás

Világszerte kevés a híres építésznő, de azért mondjuk Zaha Hadid nevét mindenki ismeri, akit csak kicsit is érdekel a téma. Magyarországon viszont már bajban van az építészet iránt érdeklődő ember, ha nagy hirtelen női tervezőt kell mondania, pláne ha meg kell neveznie egy alkotását. Nem azért persze, mert nem ismeri eléggé a szakmát, hanem azért, mert az elmúlt évtizedek nem annyira kedveztek az építésznőknek. Azok akik mégis ezt a szakmát választották, legtöbbször a nőiesebbnek tartott belsőépítészetben érhettek el sikereket ("a belsőépítészet az majdnem lakberendezés, az meg már majdnem házi munka ugye"), esetleg egy férfi tervező árnyékában maradtak.

Csomay Zsófia
Csomay Zsófia
Fotó: Czimbal Gyula / MOME Építészeti Intézete

A helyzet szerencsére változóban van, olyannyira, hogy ma már általában több fiatal nő választja a szakmát, mint férfi. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekből is ismerünk nem egy neves magyar alkotót. Kovács Dániel néhány éve bemutatott egy rövid listát, de a 111 év 111 híres ház könyvben is szerepel kettő (Mináry Olga és Bozsó Annamária). Persze azért egy 150 építészt tartalmazó listához képest ez elég szerény felhozatal, de ez nem a szerzők hibája. 

Ezért is örültem neki, hogy most van apropója Csomay Zsófia bemutatásának, hiszen a MOME Építészeti Intézete címzetes egyetemi tanárának nevezték ki.

Szólj hozzá! Tovább

Fakivágási tervet kértek tőlük a fonódóhoz, parkokat terveztek helyette

május 5., 07:28 Módosítva: 2019.05.06 09:43
629
46 hozzászólás

A múlt héten adták át az Év tájépítésze díjat, melyet idén Andor Anikó nyert el. A döntőbe öt versenyző került, s mind az öt mellett egy-egy újságíró mondott amolyan védőbeszédet, mielőtt a zsűri meghozta volna a döntést. Engem is felkértek egy ilyen laudáció megírására és előadására, és ahogy tavaly, meg tavaly előtt, most is lehozom ezt a blogon.

Két éve a Pagony iroda munkásságát mutattam be, tavaly Szabó Gábor három történeti-kertrekonstrukciója mellett érveltem. Idén a Korzó Stúdió két vezetőjének - Grabner Balázs és Terhes Dénes - munkásságából mutathattam be három területet, öt percben. Olyan területet, amelyek elsőre jóval nehezebben megfoghatók, mint egy nagy virágos kert, vagy egy ősfás park helyre pofozása. Hiszen még megvalósulatlan elképzelésekről, küzdelmek árán létrejött csöpp terekről, és műszaki ellenőrzésről van szó. Mondhatnám, kommunikációs szempontból mindez "nem annyira szexi" - ahogy szegényeknek azonnal a lelkébe gázoltam az első háttérbeszélgetésen.

Viszont épp ezért fontos, hogy beszéljünk róluk, és bemutassuk ezeknek a munkáknak a jelentőségét is. Íme hát a védőbeszéd:

46 hozzászólás Tovább

Forradalmi magyar épületterv 1922-ből

május 3., 11:54 Módosítva: 2019.05.04 11:55
532
3 hozzászólás

Molnár Farkas, a Bauhaus hallgatójaként készítette el 1922-ben formabontó épülettervét, a Vörös Kockát. Szóba került, hogy ez épül majd meg a következő évben kiállítótérnek Weimarban, az iskola bemutatójára, de végül csak kiállítási tárgy lett belőle. Úgy viszont hatalmas nemzetközi sikert aratott, az egyik látványrajza ma a New York-i MoMA-ban látható.

Ma, első ránézésre, semmi extra nincs egy ilyen családi házban. Közel egy évszázada viszont, amikor ez a fogalom általában historizáló villákat jelentett, elképesztően frissnek hathatott. 

3 hozzászólás Tovább

Makovecz egyik legszerethetőbb házát rombolták le Szentendrén

május 2., 14:26 Módosítva: 2019.05.20 09:18
3439
19 hozzászólás

Egy eredetileg szép és fontos, szinte a teljes építészszakma által elismert Makovecz-művet pusztítottak el a múlt héten Szentendrén, a Duna-parton. A helyére, több helyi civil szervezet tiltakozása ellenére is irodaházakat építenek.

Szomorú az is, hogy mi fog történni ezen a területen (a híres és közkedvelt Postás strand szélén), szomorú az is, mi történik az építész másik szentendrei épületével, a toldott-foldott Szolgáltatóházzal, és szomorú az is, hogyan nem valósulhatott meg egy harmadik alkotása a városban. Ígérem, ezekre még visszatérek egyszer, de most a lerombolt Duna étteremmel szeretnék foglalkozni.

19 hozzászólás Tovább

Egy budai villa annyira tetszett Spielbergnek, hogy lemásolta

április 30., 16:03 Módosítva: 2019.05.01 14:28
686
7 hozzászólás

A hétvégén Budapest100, ami minden évben nagy szám, de 2019-ben a témája különösen kedves lesz a szívemnek. Száz éves ugyanis a Bauhaus, aminek apropóján a korszak modern épületeit veszik sorra. A rendezvény honlapján természetesen idén is megnézhetjük, hogy pontosan mely házak vesznek részt a programban, és azokban mit csinálhatunk szombaton és vasárnap.

Ám a rendezvény nem csak erről a két napról szól. Legalább ilyen fontos az előkészület, aminek során rég elfeledett dolgok szoktak felszínre kerülni. Miután térképre vittek a szervező Kortárs Építészeti Központ munkatársai vagy 250, Bauhaus nyomán született épületet, többen is jelentkeztek, hogy az ő házuknak is ott lenne a helye. Vagyis hirtelen egy csomó elfeledett modern épült került az érdeklődés középpontjába. Az egyik ilyen ház a Vöröskő utca 9. volt. Gondoltam ne csak a sztárépületekkel foglalkozzunk, mutassuk meg, milyen eldugott kincseket rejt Budapest.

7 hozzászólás Tovább

Horvátországi katasztrófák áldozatainak terveztek épületet magyar diákok

április 28., 07:12 Módosítva: 2019.04.29 20:32
158
1 hozzászólás

Ha katasztrófa sújtotta vidékekre gondolunk, ritkán jut eszünkbe Horvátország. Pedig a Mediterráneumban évről évre, egyre gyakrabban törnek ki hatalmas erdőtüzek. Tavaly legtöbbet Portugália és Görögország szerepelt ezzel a hírekben, de a szomszédunkban is szinte minden nyáron kialakul katasztrófahelyzet

Idén második alkalommal nevezett a MOME Építészeti Intézete az indonéz Petra Christian University szociális építészeti pályázatára, amelyen tavaly második helyet értek el a magyar diákok. Ebben az évben a verseny a természeti katasztrófák sújtotta területeken élő gyermekeket állítja a középpontba. Külön kiemelve, hogy a fizikai veszteségek mellett a segítők gyakran megfeledkeznek a pszichológiai megpróbáltatásokról.

A zsűri pénteken hozta meg a döntését, a MOME elsőéves hallgatói közül az egyik csapat – Majnár Rebeka, Mocselini Balázs, Winkler Rebeka  a legjobb tíz között végzett. Sőt, a negyedik helyen, szóval épp csak lemaradtak a dobogóról. Water Therapy Pavilon nevű tervük leírását alább olvashatjátok.

1 hozzászólás Tovább

Miért érdemes elmenni a Fortepan-kiállításra?

április 27., 11:22 Módosítva: 2019.04.30 12:05
262
0 hozzászólás

A fotókiállítás nem egyszerű műfaj. Csak nagyon erős, és csak nagyon kis számú anyaggal működhet az, hogy bekeretezzük a nagyításokat, valamilyen logika szerint kiakasztjuk őket a falra, és már kész is vagyunk. (Jó, van azért ilyenre is példa, mondjuk a Moholy-Nagy a Mai Manóban, bár még ott is többről van szó.) Nincs mese, egy nagy galériának, főleg ha szeretné a szakmán túli közönséget megszólítani, mást is kell nyújtania. A Nemzeti Galéria új kiállításán tovább nehezíti a helyzetet, hogy az összes kiállított kép ingyen hozzáférhető nagy felbontásban a neten, jelentős részük már hosszú évek óta. A Fortepan-kiállításról van ugyanis szó.

A kiállítás kurátorainak arra a kérdésre kellett választ találniuk, miért menjünk fel a Várba Fortepan-képeket nézegetni, ha ugyanezt a gépünkön is megtehetjük?

 

Szólj hozzá! Tovább

Újabb fordulat a Bertalan utcai Kócsag-festmény ügyében

április 27., 08:57 Módosítva: 2019.04.27 15:42
87
2 hozzászólás
A Szépnagymadár a Köztérkép oldalán
A Szépnagymadár a Köztérkép oldalán
Fotó: Köztérkép

Tovább dagad a Kócsag-botrány - írnák holnap a reggeli lapok, ha megjelennének vasárnap is, de így csak én tájékoztathatok mindenkit a Bertalan Lajos utcai tűzfalátfestés újabb fordulatáról. Gyorsan össze is foglalnám mi történt eddig:

  • Szólt a Színes Város, hogy a MOME tervezőgrafikus diákjai öt tervet készítettek egy budai tűzfalra, amelyet tavaly szintén az ő elképzelésük alapján festettek le. Akkor került ki Zsuffa Zsanna Lídia Szépnagymadara - elmondásuk szerint ideiglenesen. Itt az Urbanistán lehetett megszavazni, hogy mi kerüljön most a helyére.
  • A nép szavazott ugyan, de közben petíciót is indított, hogy egyik terv se valósuljon meg, maradjon a Szépnagymadár (közkeletű nevén a Kócsag). A Színes Város és a MOME engedett, elhatározták, hogy nem festik át a falat, amiről szintén hírt adtam az Urbanistán.
  • A cikk megjelenése után jelezték többen is, hogy a tavaly pályázó hallgatók nem tudták, hogy nem végleges alkotást készítettek, ez csak ősszel derült ki számukra. Szóval most kicsit meglepte őket, hogy sokan úgy tekintenek a Kócsag alkotójára, mintha elvenné a lehetőséget mások elől.
  • Most pedig a MOME több tervezőszakos hallgatója írt nekem egy amolyan nyíltlevél-félét, ugyanis őket is számos támadás érte, főleg kommentekben, miközben nekik eszük ágában nem volt a Kócsag helyére alkotni, sőt egyáltalán nem bánják, hogy nem valósulnak meg a terveik. Na de át is adnám nekik a szót:
2 hozzászólás Tovább

A Bauhaus kicsit tényleg magyar volt

április 26., 23:47 Módosítva: 2019.05.03 11:29
462
5 hozzászólás

Százéves a Bauhaus. Weimar, Dessau és Berlin ünnepel. Budapest is ünnepel (például a Budapest100-zal), mert úgy érezzük, ez a legendás németországi iskola egy kicsit a miénk is volt. Persze elég sok mindenről szoktuk azt érezni, hogy "ez egy kicsit magyar is", de a Bauhaus esetében teljes joggal tesszük ezt. Az ott tanító mesterek közül ugyan csak három volt honfitársunk, de ők elég fontos szerepet játszottak az iskola életében. 

Berger Otti diákból vált a textilműhely vezetőjévé. A kevés női oktató egyike volt, akit emiatt ma is számon tartanak. Breuer Marcell szintén „saját nevelés volt: már hallgatóként izgalmas bútorokat tervezett, majd megalkotta azokat a csővázas székeket, amelyek a Bauhaus legjellegzetesebb termékei lettek. A fénykísérleteiről ismert Moholy-Nagy László pedig, miután 1923-ban csatlakozik a tanári karhoz, az igazgató – Walter Gropius – jobbkezeként nagy szerepet játszik az oktatási rendszer teljes átalakításában. És akkor a híres és kevésbé híres magyar diákokról nem is beszéltünk.

Ugyanakkor elképesztően kevés dolog maradt utánuk idehaza. Nem csoda. A harmincas-negyvenes évek nem kedveztek nálunk az újító művészeknek. Berger Auschwitzban halt meg, Moholy-Nagy Chicagóban alapított dizájniskolát, Breuer – miután Magyarországon származása miatt nem kaphatott munkát, hiába pályázott – Amerikában vált világhírű építésszé.

Ebből a szerény örökségből viszont négy budapesti múzeum is kiállítást rendezett a centenáriumra, lássuk, hogyan sikerült nekik. 

5 hozzászólás Tovább

A türbe körüli parkkal nyert az Év tájépítésze

április 25., 17:39 Módosítva: 2019.04.25 23:26
777
2 hozzászólás

Andor Anikó lett 2019-ben az Év tájépítésze, aki három munkájával pályázott az elismerésre:

  • a II. kerületi Gül Baba Türbe környezetrendezésével,
  • a hódmezővásárhelyi Hódi Pál Kulturális Központ környezetének rendezésével és
  • a kőbányai Szent László téri Lechner Ödön-szobor környezetalakítási munkáival.

A keddi eredményhirdetésig hasonlóan zajlott a verseny, mint az elmúlt évekbenanonim jelölések után a megmérettetést vállaló tájépítészek közül egy szakmai zsűri választotta ki az öt legjobbat, akik azután három tervükkel pályázhattak a díjra. Idén 26 jelöltből választották ki a döntősöket, akik a következők voltak:

2 hozzászólás Tovább

Győzött a népakarat: marad a tűzfalra festett kócsag

április 25., 11:45 Módosítva: 2019.04.26 11:58
1533
25 hozzászólás
Megmenekül a híressé vált újbudai kócsag
Megmenekül a híressé vált újbudai kócsag
Fotó: Farkas András / Színes Város

A tűzfalfestésekre szakosodott Színes Város és a MOME közös kurzust indított a tervezőgrafikai szakon, amely gyakorlati feladattal zárult. A tervek közül a közönség választhatta ki a kedvencét, amelyet azután felfestettek egy Bertalan Lajos utcai tűzfalra. Ez lett a Zsuffa Zsanna Lídia tervezte Kócsag, hivatalos nevén a Szépnagymadár. Idén ismét véget ért a kurzus, és a közönség ezúttal az Urbanistán szavazhatta meg, hogy melyik terv kerüljön ugyanerre a gyakorlófalra. A megadott téma a 100. évforduló miatt a Bauhaus volt. A nép döntött, de a végeredmény egészen meglepő lett: azt akarták, hogy maradjon a Kócsag.

Dühös kommentek születtek a poszt alatt, és természetesen a Facebookon is, hogy miért kell eltűnnie az ideiglenesnek szánt alkotásnak. Kaptam én is egy csomó olvasói levelet, kapott a Színes Város is, sőt egy petíció is indult, amelyet több százan írtak alá.

25 hozzászólás Tovább

Eladó Budapest legizgalmasabb brutalista gyöngyszeme

április 21., 07:02 Módosítva: 2019.04.25 14:54
382
31 hozzászólás

Gyakran kapok tőletek érdekes ingatlanhirdetéseket, de azért az nagyon meglepett amikor Branczik Márta, az egyik legfontosabb 20 századi építészetünkről szóló könyv társzerzője küldött egyet. Ennek a zuglói irodaháznak a hirdetését. Csak annyit írt hozzá:

A brutalizmus egyik legjobbja Budapesten. Mónus János, OKISZ, Thököly út 58-60. terv 1970, kivitel: 1971-73

A brutalizmusról általában valami elénk tolakodó, környezetére fittyet hányó betonszörny jut az eszünkbe. Ezzel szemben erre a házra sokan nem is emlékeznek, annyira szépen simul a környezetébe. Pedig 4150 négyzetméter alapterületű, négy emelete van, magasföldszinttel, és a tetőn még egy gépház is magasodik. Ráadásul nem egy panel lakótelepbe kellett belesimogatni annak idején, hanem Zugló történelmi villanegyedébe. Ennek ellenére tökéletesen sikerült a környezetébe illeszteni.

31 hozzászólás Tovább

Jugoszlávia? Bulgária? Dehogy, ez Szombathely!

április 20., 07:13 Módosítva: 2019.04.20 22:10
617
14 hozzászólás

Minden városnak megvannak a szobrai. Le is vadásztunk egy csomót például Zalaegerszegen. De vannak városok, ahol nem csak szobrok vannak, hanem a szobor. Mint amilyen mondjuk Tatabányának a Turul, Budapestnek a Szabadság-szobor.

Vagy épp Szombathelynek a Felszabadulási emlékmű, hivatalos nevén 1945. Olyannyira fontos volt ez az alkotás a város életében, hogy egy időben még a címerében is szerepelt (ahogy az a képen is látszik). Amikor a Mi Vidékünk projekt keretében Vas megyében jártunk, muszáj volt meglátogatnunk ezt is.

A szombathelyi Felszabadulás-emlékmű a város legnagyobb szobra, de országosan is kiemelkedő méretű. 29 méter magas, amibe belegondolni is nehéz: majdnem akkora, mint egy tízemeletes panel.

És simán lehet, hogy több beton van benne.  Mégis légiesnek, könnyednek, izgalmasnak, dinamikusnak tűnik. Ha épp nem áll mellette ember a fotón, nem is érezzük olyan irgalmatlanul nagynak.

14 hozzászólás Tovább

Csellel állították helyre a kastélyt Körmenden

április 18., 19:00 Módosítva: 2019.04.19 22:46
839
2 hozzászólás

Ritka az olyan klassz idegenvezetés, mint amilyent a körmendi Batthyány-Strattmann-kastélyban kaptunk. Az amúgy is érdekes gyűjteményt számtalan történettel dobta fel tárlatvezetőnk, Pintér György, melyek közt szerencsére egy teljesen Urbanista kompatibilis is akadt:

A körmendi vasbeton erkély legendája.

Ennek a várkastélynak ugyanis nem volt olyan szerencséje a II. világháborúban, mint Keszthelyen a Festeticsekének. Ott egy művelt szovjet tiszt – civilben ukrán történelemtanár – megmentette a páratlan könyvtárat, ám ide csak barbár katonák jutottak. Ostobaságuknak egyetlen haszna volt,

be lehetett mesélni nekik, hogy a lépcsőház Mária Teréziát ábrázoló festményén valójában Katalin cárnő van, és hát az orosz uralkodót mégse bántjuk. 

Minden más képet elpusztítottak, mert a vászon ugye ezerféle dologra jó, és az sem baj, ha össze van festékezve. A kastély kiállításán ma is láthatók olyan, több száz éves viaszpecsétek, amelyeket a csizmájuk fényesítésére használtak az orosz katonák. A leglátványosabb pusztítást azonban akkor művelték, amikor már évek óta a kastélyban laktak.

2 hozzászólás Tovább

Átfestik a Bertalan Lajos utcai kócsagot

április 17., 16:36 Módosítva: 2019.04.18 08:30
1810
39 hozzászólás

Van egy tűzfal Újbudán a Bertalan Lajos utca 16-ban. Érdemes megnézni a Street View-n, épp egy hatalmas kócsagot festenek rá. Tavaly indult ugyanis a MOME tervezőgrafika-szakán egy tűzfaltervezési kurzus, ennek a végeredménye lett ez a festmény. Netes szavazással döntött a nép, hogy melyik terv kerüljön a több mint 300 négyzetméteres felületre, végül Zsuffa Zsanna Lídia Szépnagymadár című alkotása foglalta el a házfalat egy évre. 

Most ismét véget ért egy oktatási kurzus, a madár helyére új festmény kerülhet (amit a szívem mélyén azért kicsit sajnálok, szerettem). Az új képek témája a Bauhaus lesz, ti pedig, drága Urbanista-olvasók, abban a szerencsés helyzetben vagytok, hogy eldönthetitek, melyik alkotás legyen a befutó. A képek alant, szavazódoboz a poszt végén, hajrá!

39 hozzászólás Tovább

A legrégebbi magyar önarcképet egy ősi templom rejti

április 16., 05:42 Módosítva: 2019.05.06 14:53
2645
6 hozzászólás

Számos gyönyörű palota és kastély van Vas megyében, ám a kedvenc épületeim egészen aprók. Nem az őrségi szerek házaira gondolok, bár azokat is nagyon szeretem, hanem a középkori templomokra, melyekből több is van ezen a környéken. Mikor a Mi Vidékünk projekttel Vasba látogattunk, felkerestünk párat, és most megmutatjuk őket.

Bár ottjártunkkor nem volt valami fényes az égbolt egyik nap sem, talán ilyen komor háttér előtt is látszik, mitől annyira szerethetők ezek a sok száz éves egyházak.

6 hozzászólás Tovább

Átépítik a Szabadtéri Színpadot a Városmajorban

április 11., 15:44 Módosítva: 2019.04.11 17:57
178
0 hozzászólás

Az elkövetkező években át fog épülni a Városmajori Szabadtéri Színpad. Hogy pontosan hogyan, mivé és mikor, azt még nem tudni, egyelőre a tapogatózásnál tartunk, de már túl vagyunk az első ötletpályázaton, szóval kezd körvonalazódni az irány. Hegyvidék önkormányzata és a helyet (valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot) üzemeltető, fővárosi tulajdonú Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. olyan koncepciókat várt, amelyekből majd ötleteket meríthetnek. Nagyjából úgy, ahogy az Anna réti misézőhelynél is, a kerület másik végében.

Az ötletelésre azért volt szükség, mert a létesítmény több szempontból is problémás. Egyrészt számtalanszor bővítették az 1952-es átadása óta, és nem feltétlenül a legigényesebb módon. Ugyanakkor mégis csak egy zárvány a parkban, hiszen az év jelentős részében nem lehet használni.

Szólj hozzá! Tovább

Látványterv-konferencia az A38-on

április 11., 12:19 Módosítva: 2019.04.11 12:22
51
0 hozzászólás

A cím természetesen nem arra utal, hogy kamu az egész konferencia, vagy hogy csak egy térhatású képen lesznek ott az előadók. Elég fontos téma ez, főleg akkor, amikor elég könnyen vissza lehet élni ezzel a játékszerrel, miközben persze mára megkerülhetetlen eszközzé vált az építészetben. A másik kevésbé attrakciószerű, de igen csak fontos esemény

Szólj hozzá! Tovább

Száz méter hosszú trianoni emlékművet állítanak a Kossuth térnél

április 11., 05:05 Módosítva: 2019.04.15 09:25
6467
41 hozzászólás

Kiderült, milyen is lesz az az új, Kossuth téri emlékmű, amelyről már tavaly felröppentek az első hírek. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy az Alkotmány utcában kap helyet, és a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára – pontosabban 2020. május 31-ig – állítják fel. Nos, mint most megtudtuk,

nem annyira állításról, mint süllyesztésről lesz szó. 

Mert maga az emlékmű - Zimay Balázs, építész, és Mohácsi Sándor, tájépítész munkája - szerencsére nem egy újabb szobrot jelent, sokkal inkább egy tájépítészeti beavatkozást. A Kossuth térről kizárt forgalom miatt ugyanis az Alkotmány utca zsákutcává vált, utolsó szakaszát az Igazságügyi Palota és a Földművelésügyi Minisztérium között jelenleg csak parkolásra használják. A szerdán nyilvánosságra hozott tervek szerint ezen a Honvéd utcáig terjedő szakaszon alakítanak ki egy tér felől lejtő, száz méter hosszú, négy méter széles rámpát. A végén egy körüljárható gránittömb lesz, több helyütt meghasadva, a közepén örök lánggal, amely nem emelkedik az utcaszint fölé.

41 hozzászólás Tovább

1,5 millióért árulnak egy Mária-kegyhelyet

április 7., 07:00 Módosítva: 2019.04.07 14:21
0
3 hozzászólás
Mária-kegyhely
Fotó: ingatlan.com
3 hozzászólás Tovább

A Csontváry-képeket megmentő építész nyomában

április 5., 13:04 Módosítva: 2019.04.05 13:06
0
1 hozzászólás
Városi séta Csontváry és a képeit megmentő Gerlóczy Gedeon nyomában
Városi séta Csontváry és a képeit megmentő Gerlóczy Gedeon nyomában
Fotó: Facebook

Mai programajánlónkban két last minute esemény is van. Egy remeknek ígérkező séta ma délután, és egy jelentkezési határidő, ami pont most jár le (bár szerintem, ha valaki holnapután jelentkezik önkéntesnek a Nyitott gyárak hétvégéjére, akkor annak ugyanúgy fognak örülni, mintha ma teszi meg ezt).

Amúgy meg küldjetek bátran programajánlókat, hetente összeválogatom belőle az Urbanista témájába vágókat. Most ezek aktuálisak:

1 hozzászólás Tovább

Szépnek szép, de nem valami praktikus a lapostetős, fehér modern

április 5., 11:51 Módosítva: 2019.04.06 00:21
190
15 hozzászólás

Száz éve indult hódító útjára a Bauhaus, amiről egy rakás posztban emlékeztem meg már én is. De kevés szó esik azért arról, hogy ezeknek a korai modern irányzatoknak bizony megvoltak a hm... korlátai. Egy lapostetős, hófehér kocka remekül néz ki a rajzasztalon vagy az átadás utáni fotókon. Ám könnyen lehet, hogy néhány évvel később már komoly problémát jelent egy-egy vakolatfolt, amit nem olyan könnyű eltüntetni. Hogy arról a közismert (legfeljebb a közlekedési cégeket meglepő) jelenségről ne is beszéljünk, hogy telente esik a hó.

15 hozzászólás Tovább

Hotel lesz a legfranciább magyar kastélyból

április 4., 15:35 Módosítva: 2019.04.05 10:59
2855
12 hozzászólás

Hosszú huzavona után, tavaly nekiálltak végre a turai Schossberger-kastély felújításának. Akkor össze is szedtem az épület történetét, meg helyreraktam néhány buta félreértést a stílussal és az építésszel kapcsolatban. Akit az érdekel, mitől is izgalmas, a sokáig Ybl Miklósnak tulajdonított, valójában Bukovics Gyula tervezte ház, az itt elolvashatjaaki pedig a helyreállítást végző új tulajdonos, a Tiborcz István - Orbán Viktor veje - által birtokolt BDPST ügyeire kíváncsi, az itt talál róluk bővebb információt. Mi azért utaztunk Turára, hogy megnézzük, hol is tart a rekonstrukció.

Az épületből 19 szobás, rendezvénytermes hotel lesz, történelmi parkját pedig a Pagony Táj- és Kertépítésziroda állítja helyre. Sajnos abból, hogy ez utóbbi hogy fog kinézni,  az építkezés jelenlegi fázisában  egyelőre nem sokat láthattunk még. Az épület rekonstrukciója viszont valóban kiemelkedően jó színvonalúnak ígérkezik. A bejáráson leginkább a restaurátorok munkájába nyerhettünk betekintést és nagy vonalakban megismerhettük a későbbi hotel elrendezését is. 

12 hozzászólás Tovább

A stílus, amit a nácik és a kommunisták egyformán utáltak

április 3., 10:08 Módosítva: 2019.04.03 19:03
113
1 hozzászólás

Megkerülhetetlen témával folytatódik a MOME Építészeti Intézete és az Urbanista közös sorozata. Muszáj ugyanis beszélni a Bauhausról, ha már egyszer idén száz éves az iskola, az egyetem névadója - Moholy-Nagy László - pedig ennek az iskolának az egyik legfontosabb mestere volt. 

Videónkban Sólymos Sándor, Ybl-díjas építész-tanár mesél arról röviden, hogy mitől is különleges a Bauhaus, hogyan emelkedhetett ki a többi avantgard irányzat közül és miként él tovább a mai napig.

Sorozatunk az Urbanista és a MOME Építészeti Intézetének együttműködésében, az NKA támogatásával készült. Borítókép: a dessaui Bauhausgebäude, fotó: M_H.DE / Wikipedia.

Érdekel az építészet? Kövess Facebookon vagy Instagramon!

1 hozzászólás Tovább

Egy szovjet tiszt mentette meg a Festeticsek páratlan könyvtárát

április 2., 16:10 Módosítva: 2019.04.08 12:46
1121
4 hozzászólás

Ha azt mondom Festetics, akkor alighanem mindenkinek a Festetics-kastély ugrik be elsőre. Pedig az ország egyik leggazdagabb családja nem csupán egy gyönyörű épülettel gazdagította Keszthely városát és a környéket. Számtalan látnivaló van – kilátótól a vadászkastélyon keresztül a fürdőig, sőt még egy mini állatkert is –, amelyek az emléküket őrzik. Az egészből egy tök jó kerékpáros túraútvonalat raktak össze, vagyis hármat: egy családi (16 km), egy közepes (36 km) és egy egész komoly (59 km) méretűt. Az egész komolyat persze nem sportteljesítményre értem, de ha az ember nemcsak tekerni, hanem nézelődni is akar, akkor elég sok a tíz helyszín, bár lehet válogatni. A legnagyobb körútban amúgy egy hajózás ís benne van biciklistül, így nem kell ugyanarra visszatekerni, mint amerre jöttünk.

Tavaly kerekeztük végig a nevezetes helyeket, de nemcsak a Mi Vidékünk zalai túrája miatt vettem elő most a témát (főleg, hogy egy picit Somogyba is átrándultunk), hanem egy fontos évforduló miatt is. Éppen kétszáz éve, vagyis 1819. április 2-án halt meg Festetics György gróf, a család talán legfontosabb és legizgalmasabb képviselője.

Vegyük hát sorra a túra állomásait. (Melyekhez amúgy egy Festetics-kártyát is ígérnek jó ideje, amolyan közös belépőként, de valahogy csak nem akar elkészülni, pedig igény lenne rá). 

4 hozzászólás Tovább

Mégis, mit akar kifejezni a Magyar nemzetközösség emlékműve?

április 1., 18:53 Módosítva: 2019.04.02 11:24
685
20 hozzászólás

Hatalmas kommentvihart váltott ki a hévízi nimfa szobra, olyan értelmezések is érkeztek, amikre lehet, hogy vissza is térek. Viszont nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre ezzel a szoborral kapcsolatban, amit szintén a városban találtunk, mikor a Mi Vidékünk projekt keretében Zalába látogattunk. Ez a Magyar nemzetközösség emlékműve (itt a műlapja a Köztérképen).

20 hozzászólás Tovább

Budapesten nincsenek is Bauhaus-házak, csak az ingatlanosok találták ki őket?

április 1., 13:44 Módosítva: 2019.04.02 13:49
421
15 hozzászólás

Pont ma ünnepli századik születésnapját a Bauhaus, a huszadik század egyik legmeghatározóbb iskolája, amely forradalmasította az építészetet és a dizájnt szerte a világban. Németországban ez 2019-ben végig a nemzeti turisztikai kampány központi témája lesz, erre fűznek fel egy rakás eseményt, kiállításokat, fesztiválokat, előadásokat, miegymást. Új múzeum nyílik Weimarban, ahol az iskola született, és Dessauban is, ahol a fénykorát élte. Nyílt volna egy amúgy Berlinben is, ahol az utolsó éveiben működött, de azzal úgy megcsúsztak, hogy az évfordulóra tuti nem lesznek kész – szóval nem csak nálunk fordul elő ilyen. Ezen kívül, gyakorlatilag minden Bauhaus-épületet felújítanak, merthogy van egy rakás az országban.

Na de mi a helyzet nálunk? Merthogy, mi is eléggé a magunkénak szoktuk érezni a Bauhaust! Budapesten is nyílnak kiállítások a Ludwigtól a Vasarely Múzeumon át a Nemzeti Galériáig (melyekre hamarosan visszatérünk még). Persze ezek főleg képzőművészetről szólnak, miközben az átlag fővárosinak ez a kifejezés egy építészeti stílust jelent. Ráadásul elég elterjedtet.

15 hozzászólás Tovább