Csellel állították helyre a kastélyt Körmenden

Egyszerűen átverték az illetékeseket a technikum vezetői

DSC 7459
2019.04.18. 19:00
2 hozzászólás

Ritka az olyan klassz idegenvezetés, mint amilyent a körmendi Batthyány-Strattmann-kastélyban kaptunk. Az amúgy is érdekes gyűjteményt számtalan történettel dobta fel tárlatvezetőnk, Pintér György, melyek közt szerencsére egy teljesen Urbanista kompatibilis is akadt:

A körmendi vasbeton erkély legendája.

Ennek a várkastélynak ugyanis nem volt olyan szerencséje a II. világháborúban, mint Keszthelyen a Festeticsekének. Ott egy művelt szovjet tiszt – civilben ukrán történelemtanár – megmentette a páratlan könyvtárat, ám ide csak barbár katonák jutottak. Ostobaságuknak egyetlen haszna volt,

be lehetett mesélni nekik, hogy a lépcsőház Mária Teréziát ábrázoló festményén valójában Katalin cárnő van, és hát az orosz uralkodót mégse bántjuk. 

Minden más képet elpusztítottak, mert a vászon ugye ezerféle dologra jó, és az sem baj, ha össze van festékezve. A kastély kiállításán ma is láthatók olyan, több száz éves viaszpecsétek, amelyeket a csizmájuk fényesítésére használtak az orosz katonák. A leglátványosabb pusztítást azonban akkor művelték, amikor már évek óta a kastélyban laktak.

Valamikor az 50-es évek elején tankokkal rombolták le ugyanis az épület homlokzatát díszítő dór oszlopsort és a hatalmas erkélyt, amit még az 1790-es években emeltetett Batthyány József. Nem tudni miért, de nagyon valószínű, hogy

pusztán szórakozásból.

Persze a következő évtizedekben megjelent kastélytörténeti tanulmányokban erről mélyen hallgatnak, és diplomatikusan csak annyit említenek a második világháború kapcsán, hogy

a Rábán történt átkelés jelentős harcokkal járt, a kastély erkélyét is találat érte.

Ez akár igaz is lehet, de hogy végül mi okozta az erkély pusztulását évekkel később, arra minden helyi emlékezett. Állítólag először meg is örültek a derék körmendiek, hogy a T34-esek megindultak a kastély felé, mert azt hitték, valami lázadás tört ki az oroszok között és egymásnak mentek. Nem így történt.

A romokat eltakarították, az egykori gyönyörű oszlopokra csak pár kődarab emlékeztet. 1959-ben a szovjet hadsereg kiköltözött a házból, a helyére 1961-ben a mezőgazdasági politechnikum (a későbbi főiskola) kollégiuma költözött. És csodák csodájára az oszlopsort és a díszes erkélyt korhűen visszaállították – még ha vasbetonból is.

Ismerve a kollégiummá, iskolává vagy épp pszichiátriává alakított magyar kastélyok sorsát, elég meglepő fordulat, hogy a Magyar Népköztársaság épp egy klasszicizáló-későbarokk homlokzat rekonstrukciójával lepte meg a beköltöző diákokat. Főleg akkor, ha azt előtte épp a szovjet elvtársak rombolták porig. Azt beszélik, hogy az iskola vezetői egyszerűen túljártak a minisztériumi aktatologatók eszén. Arra kértek pénzt, hogy

egy vasbeton építményt alakíthassanak ki az új kollégiumhoz, és azt meg is kapták.

Tulajdonképp nem hazudtak, a vasbeton építmény meg is épült, nagyrészt a diákok társadalmi munkájában, ráadásul kitűnő minőségben. Amikor megjöttek az illetékes elvtársak az ünnepélyes átadóra, állítólag majd leesett az álluk, hogy egy főúri kastély rekonstrukcióját támogatták, de onnan már nem volt visszaút. Bele kellett harapni a magyar narancsba.

Hogy valóban így történt-e a pénzszerzés, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy az iskola diákjainak és tanárainak köszönhető, hogy ma is ilyen szép oszlopsor és erkély díszíti a körmendi kastély homlokzatát.

Borítókép: Bődey János. Érdekelnek a régi kastélyok? Kövess Facebookon vagy Instagramon!

Neked is van témád a saját megyédből?
Küldd el nekünk!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!