Mikor vezetik be a távfűtést a Belvárosba? Óbudán és Újpesten biomassza-fűtőmű épül, Rákoskeresztúron geotermikus hőforrás

Tíz éven belül új geotermikus hőforrások és biomassza-fűtőművek vesznek majd részt Budapestet távfűtésében. Mégpedig láncra fűzve, így olyan helyekre is eljuthat a távhő, ahová korábban nem. Ám a lehetőségek ezzel koránt sincsenek kimerítve! Vagy hallottatok már olyanról, hogy távhűtés?

A Főtáv múltheti sajtótájékoztatójáról a legtöbb médium csak az MTI közleményét vette át, hogy milyen eredményeket ért el a cég, amióta kicsit rákapcsolt az új vezetése. Pedig a legizgalmasabb része nem ez volt, hanem az új fejlesztések tervei, amelyeknek az első lépései már idén elkezdődhetnek. Na és végre az Urbanista olvasók kérdéseit is nekik szegezhettem a háttérbeszélgetésen. Szokás szerint némi késéssel, de jöjjön tehát a részletes beszámoló.

Az idei évindító sajtóbeszélgetés apropóját az adta, hogy - mint elmondták - a Főtáv 2010-re elérte azt a célt, amit a 2007-ben Kovács Lajos, az új vezérigazgató kitűzött: a távhő lett a legolcsóbb fűtési mód Budapesten. 20%-os versenyhátrányból oda jutottak, hogy egy átlagos lakás (135 légköbméter, 43,1 GJ/év), központi fűtése gázkazánnal, karbantartással 195 ezer Ft/év, egy távfűtésesé 186 ezer Ft/év, ha meg még ÖKOPlusszos is, akkor csak 166 ezer Ft/év. Ehhez arra is szükség volt, hogy a három év alatt még az inflációval (kumulálva 18,7%) sem növelték az árat és volt benne egy öt százalékos alapdíjcsökkentés.

Mindez tök jól hangzik, de valahonnan elő kell teremteni a különbözetet. Miből áll ez össze? Mint elmondták, egyrészt hatékonyabbá tették a Főtáv működését, bevezették az ÖKOPlusz programot, ehhez jött a hő árának és a jogszabályok változása. Az első kettőhöz nincs mit fűzni, örülünk neki, a harmadik némi magyarázatra szorul, az utolsó viszont parázs vitát váltott ki a múltkor is.  Úgyhogy akkor vegyük végig tételesen a cég indoklását, közben az kommentkérdésekre kapott válaszokat is belefűzöm.

1. Hatékonyabb működés.

Az elsőre erősen PR-szagúnak tűnő indoklás elég kemény megtakarítást jelent: 2007 óta 4,2 milliárd forinttal kevesebb pénzből működik a vállalat. Ez részint a cég karcsúsításnak köszönhető (ha már valaki a központi irányítás költségeit firtatta a múltkori posztnál), részint a berendezések, technológiák korszerűsítéséből.

2. ÖKOPlusz Program.

A fűtéskorszerűsítéssel és az egyedi mérés bevezetésével átlagosan 13500 Ft/év/lakás a megtakarítás. Eddig 512 épület, 45 ezer lakás csatlakozott a programhoz. Elhangzott egy csomó érv, ami miatt érdemes most belépni, meg hogy tervezik, hogyan lehetne megoldani az intézményi változatát (például iskoláknál).

3. Szerződések az erőművekkel.

Mielőtt a harmadik pontnak nekiesnénk, muszáj megválaszolni egy kommentelő kérdését: miért drágább Budapesten a távhő, mint máshol? (A kérdés amúgy eredetileg úgy hangzott el, hogy "talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy hogy is lehet az, hogy az országban Budapesten a legdrágább a távfűtés" - ám mint kiderült ez nem igaz, van, ahol drágább, na de azért erősen az élbolyban van a főváros.)

Nos, mint a vezérigazgató elmondta, nagyon egyszerű: például Győrött azért lehet olcsóbb a távhő, mert ott nem adták el az erőművet vagyis saját tulajdonban van. Budapesten viszont 85%-ban külső forrásból kell vásárolni a hőt, ennek is 54%-át a Budapesti Erőműtől.

Ebbe bele is lehetne nyugodni, ami persze valójában azt jelenti, hogy verhetnénk a fejünket a falba, hogy mi a fenének kellett privatizálni. Mindenesetre a Főtáv igyekszik újratárgyalni a korábbi szerződéseket. Bár kisebb eredményeket elértek, valódi sikerre majd akkor lehet számítani, amikor 2015-re két szerződés is lejár a Budapesti Erőművel. Addigra elvileg jobb pozícióból tárgyalhat a Főtáv is - na de erről majd később.

4. Jogszabályok változása.

A kérdés - nagyon leegyszerűsítve - itt az, hogy miért kap a távhő közvetve támogatást (5%-os áfa), míg más fűtési módok nem. El lehetne ugyan hessegetni a kérdést azzal, hogy bárcsak minden köztulajdonú vállalat azért küzdene, hogy a szolgáltatása versenyelőnybe kerüljön (hmm BKV, hmm MÁV hmm stb.), de nem tettem, inkább megkérdeztem a vezérigazgatót, mit gondol a kommentelőink kérdéséről.

Azzal kezdte, hogy távfűtésre szükség van. Azon egyszerű oknál fogva, hogy villamosenergiára szükség van, márpedig Paks nem fogja egyedül ellátni az országot, vagyis (főleg ha nem akarunk még jobban importfüggők lenni) hőerőművekre szükség lesz. A keletkező hőt viszont pazarlás lenne veszni hagyni. Más megközelítésben, ha nem hasznosítanánk a hulladékhőt, hanem ugyanennyi fűtési energiát állítanánk elő külön, akkor kétmillió tonnával több széndioxid kerülne a légkörbe, márpedig épp ennyivel kell Magyarországnak csökkentenie a kibocsátást 2012-ig.

Mindezzel együtt elismerte, ez a szabályozás hosszú távon nem fenntartható - ugyanakkor nemzeti cél, hogy a távfűtés mint CO₂-szabályozó megmaradjon. (Lehetne máshogy is támogatni, például Németországban azokat sújtják adóval, akik nem megújuló energiát vagy távfűtést használnak.) Többek közt éppen azért terveznek nagy fejlesztéseket, hogy ezt a most jogszabályoknak (is) köszönhető alacsony árat később is megőrizzék.

Na és akkor lássuk mit is fognak fejleszteni.

A legfontosabb eleme ennek a jelenleg szigetszerűen működő hőkörzetek integrálása lesz egy körvezetékkel. Ma kilenc ilyen különálló ellátósziget (pl. Kelenföld, Káposztásmegyer stb.) működik a fővárosban. Ezek úgy jöttek létre, hogy ahol a szocialista városvezetés megálmodott egy lakótelepet, oda általában lepottyantott egy erőművet is. Ezek azután a rendszerváltáskor magánkézbe kerültek és azóta nem feltétlenül a legelőnyösebb szerződések szerint adják a "meleget"  a fővárosnak.

A láncba kapcsolás egyik előnye lesz, hogy ezután versenyhelyzet alakul ki. Ha ez egyik hőtermelő túl magas árat kér, megvehetik a szomszédtól is. A másik, hogy újabb területekre juthat el a távfűtés, a több felhasználóval pedig csökken a lakásokra eső díj nagysága. Ilyen fehér folt jelenleg az egész belváros, sőt a Duna-parti kis területeket leszámítva tulajdonképpen a Nagykörúton belüli teljes városrész. Pedig ha valahol, itt logikus lenne olyan fűtési módra váltani, amelyikhez nem helyben termelik a hőt.

Az elképzelés nem ördögtől való, szinte az egész budai Vár Sándor-palotástól, Mátyás-templomostól épp ilyen megfontolásból távfűtött. Nem véletlen, hogy mint Kovács Lajos vezérigazgató elmondta, szeretnék ha a minisztériumokat és Parlamentet is be tudnák kapcsolni a rendszerbe, ha már egyszer épp ott a Duna partján fut majd el a körvezeték (és akkor ezzel meg is oldódna a kérdés, hogy vajon mivel fűtsük az Országháza).

Egyébként most tudtam meg azt a várostörténeti érdekességet is, hogy a Parlamentnek ma is távhőellátása van, néhány utcányi távolságból fűtik. Ugyanis amikor megépítették, nem akarták a szép fehér követ összekormozni, ezért vezették be ezt az újítást.

Na de vissza a körvezetékhez. A fejlesztéseknek köszönhetően vásárolni is kevesebbet kell majd, mert Észak-Budán és Észak-Pesten egy-egy biomassza erőművet építenek. A még idén elkezdődő beruházás teljes költsége mintegy 4,4 milliárd forint lesz, az elérhető megtakarítás pedig 550-650 millió forint évente. A másik fejlesztés egy geotermikus hőforrás létesítése lesz Rákoskeresztúron, az ottani 110-115 fokos termálvízre alapozva.

A körvezeték és az új fűtőművek mellett még rengeteg fejlesztési lehetőség van. Például több lakóparkot, irodaházat, bevásárlóközpontot lehetne távfűtésre kapcsolni, de egészen futurisztikusnak hangzó példák is vannak. Bécsben kórházakban, múzeumokban távhűtés is működik, így használják ki  rendszer adottságait a nyári hónapokban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!