Az LMP tervei Budapesten - interjú a párt szakértőivel a városgazdálkodásról és városüzemeltetésről

Néhány hete arra kértem az Urbanista olvasóit, hogy írják meg, mire kíváncsiak a főpolgármester-jelölteket indító pártok programjából – én pedig felteszem a kérdéseket nekik. Nem politikáról, nem ideológiáról és nem kritikákról szólnak az interjúk, hanem szigorúan városfejlesztési és -üzemeltetési kérdésekről. Elsőnek a Lehet Más a Politika két szakértőjével sikerült asztalhoz ülnöm. Az LMP fővárosi listájának harmadik helyén szereplő Somfai Ágnes és Pongrácz Gergely, a párt közlekedési munkacsoportjának vezetője válaszolt az olvasók kérdéseire.

EGYÉNI KÖZLEKEDÉS

A belső kerületekben nagyon problémás az autóközlekedés. Állandó dugók, parkolóhiány zavarja az autósokat, míg másokat épp az autók zavarnak...

Pongrácz Gergely: A belvárosi részeken egyértelműen túl sok az autó. Ezen kétféleképpen lehet változtatni: vagy megpróbálunk még több helyet teremteni, parkolók építésével, vagy csökkentjük az autók számát. Bár a parkolókat is fejleszteni kell, mi egyértelműen a második változatban látjuk a megoldást. Az LMP budapesti programjának éppen ezért egyik sarokpontja a dugódíj bevezetése.

Hol vezetnék be a díjat, hogyan és mennyit?

P.G.: Az ideális zónahatár a Hungária körgyűrű lenne, de ezt még meg kell vizsgálni. Hasonló kamerarendszer ellenőrizheti majd, mint a tehergépkocsik behajtási hozzájárulását. A díj kezdetben egy-másfél BKV-jegy árának felelne meg. Ennél több csak akkor lehet, ha fejlesztettük a terület tömegközlekedését.

Hova kerülne a befolyt összeg? A parkolódíjakkal is gond szokott lenni...

P.G.: Egyrészt fontos, hogy mindenki online ellenőrizhesse, mit, mikor, hova, mire fizetett be. Másrészt az is fontos, hogy a pénz további útja is átlátható legyen. Létre kell hozni egy olyan céget, amelyik Budapest minden közlekedési ügyéért felelős a közösségi közlekedéstől a parkolók üzemeltetéséig. Jelenleg például a BKV-nak sokkal inkább megéri autóbuszokat járatni, mint villamosokat. A síneket ugyanis neki kell kiépítenie és karbantartania, az utakat viszont más fővárosi cégek építik és kátyúzzák – holott az autóbuszok ugyanúgy rongálják azokat. Ez a cég – amit nevezhetünk BKSZ-nek – egybefogna mindent, ami közlekedés Budapest teljes területén. Természetesen ide tartozna a parkoltatás is. A befolyt összegeket pedig csak a közlekedés- és a közterület fejlesztésére lehetne fordítani. A legjobb az lenne, ha működése túlnyúlna a város határán, hiszen az agglomeráció közlekedését nehéz elválasztani a fővárosétól, de ez már csak hosszú távú elképzelés.

Újabb sétálóutcák, sétálóövezetek?

Somfai Ágnes: Mindenképpen kellenek, de nem csak a Belvárosban. Nem csak az ország, a főváros is vízfejű. Nagyon fontos, hogy több központú legyen Budapest. Ezeket a fejlesztési helyszíneket viszont helyben, nem felülről kell kitalálni és nem négy év alatt lehet megvalósítani a valóban többközpontú várost.

Hogyan fejlesztenék a kerékpáros közlekedést?

P.G.: Szerencsére jól működő civil szervezetek vannak Budapesten, amelyekkel rendszeres konzultációt tartunk, és akiket mindenképpen bevonnánk a döntésekbe. Vannak helyek, ahol egyértelmű, hogy változtatni kell: fel kell számolni azt a néhány különösen veszélyes pontot, ahol rengeteg baleset történik, illetve át kell alakítani azokat a szakaszokat, ahol olyan rosszul van vezetve a kerékpárút, hogy nem éri meg használni, mert alig gyorsabb annál, mintha gyalog mennénk. Ilyen mondjuk a Hungária körút déli része.

Mit terveznek a rakpartokkal?

P.G.: A dugódíj bevezetése után a pesti rakparton nem lesz szükség az autóforgalomra, így előbb csak hétvégeken, később véglegesen át lehet adni a gyalogosoknak. A budai oldalon nehezebb a helyzet, ott nincsenek körutak, nem lehet helyettesíteni ezt az útvonalat. Hosszú távon itt a föld alá terelés lehet a megoldás.

Terveznek újabb Duna-hidat? Esetleg gyalogoshidat?

P.G.: Duna-hidat négy éven belül semmiképp – nem lesz rá pénz. Hosszú távon pedig meg kell vizsgálni, hogy a dugódíj bevezetése után mennyire bírja el a Hungária a nagyobb terhelést. Ennek függvényében lehet, hogy szükségessé válik a körvasútsori körút és az ehhez tartozó hidak kiépítése is.

S.Á.: Itt is fontos, hogy azok is beszálljanak a fejlesztésbe, akik majd közvetlen haszonélvezői lesznek. Ha például Csepelen megépül a híd, akkor ott az ingatlanfejlesztőknek is hozzá kell járulniuk a költségekhez. Ami a gyalogoshidakat illeti, elsősorban a rövidebb folyóágak felettieket támogatjuk, például a Gázgyárnál az Óbudai-szigetre, a Lágymányosi-öböl fölött a Kopaszi-gátra, a Molnár-szigetnél a Ráckevei-Dunán és a Meder utcai közműhidat is korszerűsíteni kellene. Ezek egy nagy híd árának töredékéből megvalósíthatók.

Az aluljárók többsége nem akadálymentes...

S.Á.: Ez nagyon fontos kérdés, ami nem csak a mozgássérültek miatt fontos, de az idősek és a kisgyermekesek miatt is, akik jóval többen vannak. Ahogy az az Urbanista blogon is szerepelt, az aluljárókat zebrákkal kell kiegészíteni, mint a Blaha Lujza téren, hogy ne kelljen mindenképpen föld alá menni.

P.G.: Részletesen megvizsgáltuk ezt a kérdést, a probléma mindenhol megoldható, kivéve a kettes metrónál és a hármas régi szakaszán. Ezeket csak irreális költséggel lehetne akadálymentesíteni, még az is olcsóbb lenne, ha minden megállónál egy alkalmazottat fizetnénk, aki le és fel hordaná a rászorulókat. Ennél azért az járhatóbb út, hogy úgy alakítjuk ki a felszíni közlekedést, hogy minden megközelíthető legyen e két metró nélkül is. Például a villamosok fejlesztésével.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

Milyen konkrét vonalakat jelentene ez?

P.G.: Elsősorban a meglevő villamosvonalak összekapcsolására gondolunk, mint amilyen a 61-es összekötése lehet a négyessel vagy a hatossal. Ehhez szükséges néhány villamostengely visszaépítése is (pl. Rákóczi út, Bajcsy). Ezek viszonylag kis beruházások, de sokat javítanak a közlekedésen.

Kisföldalatti meghosszabbítása?

P.G.: Rövid távon nem, hosszabb távon attól függ, mi lesz a Rákosrendezővel.

Kettes metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása?

P.G.: Már ebben a ciklusban meg kell tenni! A HÉV járműveinek lecserélést nem lehet a végtelenségig halogatni, már nagyon elöregedtek, ez pedig jó alkalom lenne erre a fejlesztésre is.

Négyes metró folytatása?

P.G.: Nem, legfeljebb felszínen. Ott is inkább a meglevő vasúti vagy villamoshálózathoz kapcsolásán kellene elgondolkodni.

Ötös metró megépítése (vagyis a csepeli HÉV-ek összekötése föld alatt a szentendreivel)?

P.G.: A következő ciklusban nem, de négy év alatt el kell dönteni, hogy milyen nyomvonalat kövessen. Mindezt teljesen nyilvánosan kell végezni. Ezután a 2014-2018-as időszakban a déli résszel kell kezdeni a kiépítést: összekötni a ráckevei és a csepeli vonalat, illetve behozni az Astoriáig.

Külső körvasútsor bevonása?

P.G.: Jelenleg nincsenek olyan sugárirányú kapcsolatok, ami miatt érdemes lenne fejleszteni. De például ha megvalósulna a HÉV és a kettes metró összekapcsolása, akkor már lehetne egy átszállóhelyet kiépíteni Rákosfalván.

Gondolkoznak-e a taxitársaságok szabályozásán, tarifák egységesítésén stb.?

P.G.: A taxik is fontos részei a közösségi közlekedésnek, de ezt a kérdést piaci alapon kell megoldani. A „hiénák” és a visszaélések kiszűrésére a jelenlegi jogszabályok is megfelelők, csak érvényt kell szerezni nekik.

KÖZREND

Hogyan oldanák meg a hajléktalankérdést?

S.Á.: Ez egy nagyon komplex társadalmi kérdés, amit nem lehet annyival elintézni, hogy eltüntetjük őket a Belvárosból és kiűzzük őket mondjuk egy külső kerületbe. Természetesen a hajléktalanellátó rendszert is javítani kell, a munkalehetőségek is fontosak, de a végső cél a lakhatás biztosítása, egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítása.

Lennének-e csendrendeletek, kötelező záróra, alkoholvásárlási tilalom stb.

S.Á.: Kialakultak a városban olyan negyedek, ahol hagyományosan sokáig tartanak nyitva a szórakozóhelyek – ez teljesen természetes. De nagyon fontos, hogy mindenhol az érintettek bevonásával szülessenek meg a szabályozások – és az érintettek nem csak az adott utcában, hanem akár egy városrész lakóit jelentik.

Kialakítanának-e türelmi zónákat?

S.Á.: Ebben a kérdésben még nincs kialakult véleménye az LMP-nek.

Nem rég tiltották be a dohányzást a fővárosi aluljárókban. Terveznek további szigorítást?

P.G.: Nem gondolkodtunk még rajta, bár az fontos lenne, hogy a megállóhelyek környékén ne lehessen rágyújtani.

VÁROSTERVEZÉS

Van olyan övezet, amelyet kiemelten fejlesztenének?

S.Á.: A barnamezős területeket. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezt budapesti szinten összehangolva végezzük. Ehhez egyrészt egy barnamező-kataszterre van szükség, másrészt meg kellene határozni, hogy városi, kerületi szinten mennyi irodaházra, kereskedelmi ingatlanra stb. van szükség. Természetesen a rozsdaövezet felszámolásakor parkokat is ki kell alakítani.

Van-e elképzelés a Városliget, a Vár, a Duna komplex fejlesztésére?

S.Á.: A Városligetben egy menedzsmentszervezetet kellene létrehozni, és azt a bevételt, ami ott születik, a különböző rendezvényeknek köszönhetően, helyben tartani és a felújításra, karbantartásra fordítani. A Várra nyilvános ötletpályázatot írnánk ki, a Dunát pedig Budapest igazi főutcájává tennénk. A rakpart fejlesztéséről és a hidakról már volt szó, emellett még a vízibuszközlekedés fejlesztését érdemes kiemelni.

Szeretnének-e tudatosan kialakítani valamilyen Budapest-arculatot a világ felé? Hogyan viszonyulnak a jelenlegi jegyekhez: Sziget, romkocsmák stb.

S.Á.: A budapesti arculat már létezik, csak nem értékeljük eléggé. Egyik nagy előnye, hogy nem állt be azoknak a városoknak a sorába, ahol kizárólag a sztárépítészek „ikongyárában” vagy a magasház-építésben látják a fejlődést. Számunkra nagyon fontos, hogy Budapest emberléptékű legyen és ehhez jól illeszkedik a Sziget és a romkocsmák is. Ugyanakkor fontos, hogy a közterületet használó szórakozóhelyek, fesztiválok vegyék ki a részüket a közterület fejlesztéséből, legyen arányban a hasznuk a használat díjával.

Hol és milyen zöldterület-fejlesztéseket terveznek?

S.Á.: Zöld mintázatot kell kialakítani, hogy a zöldfelületek rendszert alkossanak Budapesten. A felhagyott ipari területekről már volt szó, emellett a Népliget és a patakok revitalizációját szeretném kiemelni. Támogatni fogjuk a tömbbelsők egybenyitását és parkosítását. A zöldfelületek kialakítása például az építési jogszabályok alakításával is ösztönözhető, de ezeknek a felülvizsgálata már nem önkormányzati, hanem állami feladat.

Hogyan befolyásolnák az ingatlanfejlesztőket, hogy beruházásaik a város érdekeit szolgálják? Mondjuk megmentsenek értékes régi épületeket és ne csak újak építésében gondolkodjanak?

S.Á.: Meg kell vizsgálni az ingatlanérték-növekedési adó bevezetésének lehetőségét. Eszerint csak akkor lehet egy meglevő ingatlannál nagyobbat, magasabbat vagy egy üres helyre újat építeni, övezetet átsorolni, ha a fejlesztő megfizet egy területarányos díjat. Ezt a környék fejlesztésére kell fordítani: zöldfelületek, közművek, tömegközlekedés stb. Aki műemléket újít fel, zöldfelületet telepít, azt persze kedvezménnyel jutalmazza a rendszer.

Ösztönöznék-e az üresen álló épületek/bolthelységek tulajdonosait a használatba vételre? Ha igen, hogyan?

P.G.: Az önkormányzati tulajdonú helyiségek esetében például fel lehet emelni a díjat annak, aki nem használja a bérelt üzletet – hogy ne érje meg a továbbértékesítésre várnia. Ugyanakkor a megoldást hosszútávon az jelenti, ha olyan környezetet teremtünk, ahol érdemes boltot üzemeltetni. Mondjuk ha a Kossuth Lajos utca nem egy autópálya lenne többé, akkor biztos több potenciális vásárlót vonzana.

Hogy látják, vannak-e rosszul kihasznált ingatlanjai a Fővárosi Önkormányzatnak, ha igen, hogyan hasznosítanák (értékesítés, bérbe adás, saját használat)?

S.Á.: Erre most még azért nehéz válaszolni, mert nem látjuk át a tulajdonviszonyokat. Ha benn leszünk a közgyűlésben, többet fogunk tudni. Ez mindenesetre jól mutatja, hogy a nyilvánosság számára is átláthatóbbá kell tenni ezeket.

Feltámasztaná-e a szép emlékű budapesti piacokat?

S.Á. és P.G. egyszerre: Nagyon szeretjük a piacokat!

S.Á.: A helyi termékek vásárlása mindenképpen a fenntartható fogyasztást szolgálják. Az LMP budapesti programjában hangsúlyosan szerepel több piac, például a Hunyadi téri megóvása, fejlesztése.

Tervezik-e sportlétesítmények fejlesztését, építését? Mi a véleményük a budapesti olimpiáról?

S.Á.: Minden kerületben kell legalább egy ingyenesen vagy kedvezményesen használható sporttelep. Ugyanakkor a presztízsberuházásokat nem támogatjuk – minden téren az emberléptékű fejlesztések hívei vagyunk. A budapesti olimpiának ráadásul több szempontból is negatív üzenete lenne: egyrészt tovább mélyítené a szakadékot és az ellenérzéseket a főváros és a vidék között, másrészt azt sugallná, hogy fejlődni, továbblépni megint csak külső segítséggel tudunk. Meg kell ugyanakkor vizsgálni az olyan bezárt vagy meg sem nyitott létesítmények sorsát, mint amilyen például a Tüskecsarnok.

Átalakítanák-e a közigazgatási rendszert? Átszabnák-e a kerülethatárokat, megváltoztatnák-e a fővárosi, kerületi jogköröket?

P. G.: Mindenekelőtt tisztázni kell a feladat- és hatásköröket a főváros és a kerületek között. Fontos, hogy a döntések minél inkább helyben szülessenek, ezért ösztönözzük a részönkormányzatok megalakítását, amelyek a kerületeknél kisebb, olykor azok határán átnyúló egységeket jelentenek. Nagy vonalakban azt mondhatjuk, hogy a stratégiaalkotás lenne a főváros feladata, a végrehajtás a kerületeké. A közlekedés, úthálózat központosításáról már volt szó, de például a szociális kérdéseket inkább helyben lehetne megoldani. Mindenesetre itt is egy hosszú távú átalakulásról lehet csak szó, egyeztetve minden érintettel, egy elkapkodott, nagy léptékű változtatásnak több kára lehet, mint haszna.

A párt teljes budapesti programja innen tölthető le (pdf). A Jobbik főpolgármester-jelöltjével készült interjút itt olvashatják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!