Fél Európát átölelő világörökséget készítenek elő, amiből lehet, hogy Dunaföldvár miatt nem lesz semmi

 

Van valami bájos abban, hogy az első nagy, közös, összeborulós, fél Európán átívelő világörökség épp egy erőszakra épülő birodalom katonai létesítménye lehet. Amely ráadásul épp hogy nem az összetartozásról, hanem a szétválasztásról szólt egykor - ugyanis a római birodalom határvédelmi rendszerének, a limesnek a megmaradt elemeiről van szó. Mielőtt nekem támadnátok, gyorsan bevallom, hogy szeretem az antik kultúrát, sőt a hadtörténelmet is, a műemlékekről nem is beszélve. Szerencsére vannak, akik még nálam is jobban rajonganak a témáért, van ugyanis Magyar Limes Szövetség is, mégpedig www.ripapannonica.hu címen, mivel hogy nálunk folyami határa volt a birodalomnak, aminek pedig ripa a neve. Na de persze mindez azért került szóba most, mert valami nincs rendjén a dologgal...

(Illusztrációk a Wikipédiáról)

Egy bloggal odébb már posztoltam tavaly a témáról, hogy a sorukra váró magyar világörökség-helyszínek közül gyakran a politikai üzenet alapján választják ki a nyertest - és hát minek lehetne szebb üzenete, mint egy nagy közös dolognak. Arra meg különösen büszkék lehetünk, hogy a közös világörökség ötlete magyar fejből pattant ki, mégpedig Visy Zsolt pécsi régészprofesszor-egyetemi tanáréból, aki egyben a Limes Szövetség elnöke is. Most lehet, hogy épp politikán is csúszik el a dolog, ráadásul nem is EU-s vagy állami, hanem önkormányzati szinten.

Legalábbis ez derül ki a Műemlékem.hu közelmúltban megjelent írásából. A régészek ugyanis 245 helyszínt vizsgáltak meg, és ebből 171-et tartottak érdemesre a jelölésre.

 

Azt gondolhatnánk, hogy azok a települések, amelyek területén fennmaradt a római határ bármilyen emléke, örömmel csatlakoztak a programhoz. Pedig Kisoroszi, Tahitótfalu és Dunaföldvár az e tárgyban lefolytatott egyeztetések során közölte: nem kívánnak élni a világörökségi jelölésbe való bekapcsolódás, a majdani világörökségi helyszín cím lehetőségével.

 

Jankovich-Bésán Dénes régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési igazgatója szerint:

 

Kisoroszi és Tahitótfalu esetében, bár fájó lesz a hiány, nem szakad meg a limes, hiszen találhatók objektumok a Duna keleti partján is. Dunaföldvár, az egykori Annamatia azonban pótolhatatlannak tűnik, hiszen Intercisa, vagyis Dunaújváros és Lussonium, vagyis Paks között egy fontos helyszínt, összekötő-szakaszt jelent. Itt ráadásul az egykori limesút egy szakaszát sikerült azonosítani, amelyet a későbbiekben be is lehetne mutatni

 

 Dunaföldvár polgármestere, Keresztes Lajos azonban azt mondja:

 

A limesút itteni szakasza a felszínen már nem látható, jelenleg szántóföld van a helyén. Az egykori út ráadásul sok jelenlegi parcellán át fut keresztbe, így a mostani tulajdonosok tucatjainak nehezítené meg az életét bármilyen jelzett bemutatása. Eddig a szakemberek nem mondták, hogy a nemleges döntésük a jelölés sikerét veszélyeztetné. A tárgyalásokon azt hangsúlyozták, hogy ezzel csak a település veszít, mert egy jó, jelentős bevétellel kecsegtető kezdeményezésből fogunk kimaradni

 

Volt már egy lakossági fórum, ahol 22:13 arányban (vagyis 22-en!) leszavazták a világörökséghez csatlakozást, ezért a polgármester úgy véli „egy demokratikus döntést nem volt jogom megkérdőjelezni. Természetesen a későbbiekben a gazdák, földtulajdonosok véleménye változhat, ám mivel korábban nem hangzott el, hogy pótolhatatlan a két dunaföldvári római kori emlék, így nyugodt a lelkiismeretem.”

A Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt előkészítő szakasza 2011. szeptember 30-án zárul le. A műemlékem.hu információja szerint a lehető leghamarabb, valószínűleg 2013-ban nyújtja majd be Magyarország a pályázatot. Fejérdy Tamás szerint

 

A Bizottság az ICOMOS testületi állásfoglalással jóváhagyott javaslata alapján dönt, és sajnos vannak kétségeim, hogy a dunaföldvári limesút nélkül teljesnek tartják-e majd a pályázatot” - osztotta meg a kétségeit .

Via: Építészfórum.