160 éves ágyúgránátot találtak Kőbányán? Fura mód a média most nem mozdult rá, pedig ezúttal fotó is van róla

A bombariadók gyakorisága tulajdonképpen a fővárosi ingatlanpiac pörgésének indikátora. Amikor jól megy a szektornak sok bomba kerül elő, amikor rosszabbul, akkor kevesebb. Mostanában ugye nem nagyon hallani róluk. Persze mindez csak a II. világháborús robbanószerekre igaz, mert akkor jött divatba, hogy a háborúkba a városokat is bevonták.

Az 1848-as szabadságharc hagyatékáról ritkábban hallani: régebben is volt, kevesebbet is használtak gránátokat akkoriban, s a csataterek abban az időben még nem az utcákon voltak. Na persze van, hogy a város terjeszkedése oda is elér, ahol korábban lövöldöztek...

Legutóbb Pakson kerültek elő ilyen robbanóanyaggal töltött ágyúgolyók, amit az MTI is felkapott, igaz képet nem közöltek róla sehol (kivéve persze itt, ahol praktikusan II. világháborús lövedékeket tettek be illusztrációnak).

Lássuk Ágnes mire bukkant:

2011.12.04-én az új kerületi megbízottal Kiss Pál, rendőr főtörzsőrmesterrel jártuk a helyi természeti területet. Valakik, valószínűleg fémkeresővel feltúrták a területet és amit nem tudtak elvinni otthagyták. A feltételezhetően* 1848-as ágyúgolyó-gránátot a tűzszerészek később megsemmisítették, így csak a mellékelt fotó maradt belőle.

 

Lehet, hogy Paks mellett is ilyet találtak? 

A területen 49-ben több frontvonal húzódott, amiről beszámolók maradtak fenn. Az én kedvencem Beniczky Alajos honvédéletének följegyzései, amit a Vasárnapi Újság közölt:

„A nevezett nap délelőtti óráiban kivonultunk új dandárnokunk, Asbótb Lajos ezredes vezetése alatt Rákos-Keresztúron túl Kőbánya felé. Hogy gyenge dandárunk nagyobb haderőnek látszassák, a két honvédzászlóalj két-két századból álló kétsoros csapatokban állíttatott csatarendbe. A 6-ik és 5-ik század, melybe be voltam osztva, a dandár jobbszárnyát foglalta el s a czinkotai dombokon felállított II. hadtest zömére támaszkodott.

Balra tőlünk három kis kaliberű ágyú állott, melyeket egy század Bocskai-huszár fedezett. A csatavonal felállítása után arczvonalban nyomultunk előre s midőn az első homokdombon megállottunk, egy ellenséges röppentyűüteg kezdett ellenünk működni.

Az első röppentyűk a tőlünk balra felvonuló három ágyút fedező huszárok elé hullottak, de semmi kárt sem tettek. Az ellenséges röppentyű-üteget az öreg Pálinkás lovasaival megrohanván, két állványt zsákmányul ejtett, mire az ellenség első állásából visszahúzódott. Dandárnokunk az elfogott két röppentyű-állványt, mint győzelmi jelvényt riadó éljenek közt a csapatoknak bemutatván, azokat bátorságra és kitartásra buzdította.

Ezután — «éljen a haza! éljen a szabadság!» rivalgó hangoztatásával ismét előnyomultunk. Nemsokára az ágyúharcz is kezdetét vette.

E közben a vezénylő százados, ki az előtt a Máriásyaknál szolgált, Zavardics nevű legényével egy 15 itczés veresboros átalagot előhozatván, azt a front előtt letétté s bennünket, tiszttársait előszólítván, mellette az átalag körűl helyet foglaltunk.

Alig kezdettük meg az átalag tartalmának ízlelgetését, midőn a mind élénkebben süvöltő ágyúgolyók a 6-ik század jobbszárnyából egy czigány-honvédet másodmagával kisodorván, — a század legénysége ingadozni kezdett.

Ekkor a század parancsnoka engemet, mint legfiatalabb tisztet nevemen szólítva, a jobb szárnyon megzavart rend helyreállítására küldött, mondván, mutassam meg, hogy megérdemlem a tiszti bojtot...”

Nem értek a fegyverekhez, így nem tudom megítélni, hogy valóban nem lehet-e megmenteni egy ilyen lövedéket. (Meg azt sem, hogy mekkora értéket jelent egy ilyen ágyúgolyógránát - nekem laikusként fontos helytörténeti kincsnek tűnik.) A veszélyességéről is megoszlanak a vélemények. A paksi lelet megsemmisítéséről valaki így ír a roncskutatas.hu fórumában:

• Nem akarok lebagatyelizálni semmit, mert mindenbe megvan a veszély, de ez a 48-as vasgolyócska, csak akkor veszélyes szerintem, ha valakinek a kisujjára ráesik, betonon!

Míg mások szerint:

• A probléma ott van, hogy a feketelőpor ágyúgránátba töltve nem úgy viselkedik mint a szivacs, hanem kérgesedik. Egy darabig beszivárog a víz, nagyobb mértékben az is csak akkor, ha a gránát nincs már ledugózva, vagy a dugó kirohadt, aztán a korrodálódó ágyugránát belső falából kiváló fémsókkal együtt egy kemény - vízzáró - kéreg képződik a közepe meg száraz marad.

*Ha valaki felismeri, mi van a képen, jelezze!