Csendrendelet, de miért pont itt? Szórakozóhelyek ugyan nincsenek erre, de így akarják megelőzni az idetelepedésüket

Mária Terézia szerette volna elterjeszteni a krumplit alattvalói körében, hogy ezzel enyhítse a gabonahiány hatásait a birodalomban. Ám az ingyen vetőburgonyától mindenki idegenkedett. A legenda szerint ezért cselhez folyamodott: fegyveresekkel őriztette látványosan a krumpliföldeket és szigorú büntetést helyezett kilátásba - miközben a katonáknak meghagyta, hogy a levegőbe lövöldözzenek csak és egy tolvajt se kapjanak el, még véletlenül se. Így aztán a krumpli szépen elterjedt.

Nagyjából ezt tudom elképzelni Erzsébetváros új csendrendeletével kapcsolatban is, mely komoly szigorításokat vezetett be a kerületnek abban a részében, ahol gyakorlatilag nincs éjszakai élet. De most komolyan, miért kell tiltani valamit arrafelé, ahol az - legalábbis egy ott élő olvasónk szerint - nem okoz problémát. Lássuk, ő hogy látja a helyzetet:

A napokban értesültem róla, hogy újabb csendrendeletet vezetett be Erzsébetváros vezetése. Március 1-jétől minden külső-erzsébetvárosi vendéglátóhelynek (amely alkoholt árusít) be kell zárni 10 órától. Ez alól kivételt képez a Damjanich utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Lövölde tér - Rottenbiller utca által határolt terület, valamint a Thököly - Dózsa György út - Verseny utca által határolt terület, amelyeken nagy engedékenyen egészen éjfélig nyitva lehetnek ugyanezek az üzletek, csak hogy lássuk milyen kompromisszum-kész a kerületi vezetés.

És hogy mindezt miért? Az indoklás szerint azért, hogy megakadályozzák ezzel "a vendéglátó üzletek Erzsébet körúton túli kerületben [sic!] való terjedését". 

 

Ebből persze most nem lett olyan balhé, mert jóval kevesebb, és jóval kisebb forgalmat lebonyolító vendéglátós érdekeit sérti csak ez az egész. Mindazzal együtt egy ilyen brutális korlátozást ilyen mondvacsinált indokkal bevezetni maximálisan inkorrekt a külső-erzsébetvárosiakkal szemben. Ez a szabályozás ugyanis nem a zajongó, és fél háromkor sikítva-üvöltő német, angol és amerikai turisták megzabolázásáról szól, hanem egy irracionális félelemről, attól, hogy mindez kiterjed ide, és ezzel a külső városrész lakóinak megbüntetéséről. Tehát azok a külső-erzsébetvárosiak, akik esetleg botrányos módon nem kívánnának negyed1re ágyban lenni, azok ezen túl vagy kénytelenek szintén a belső városrész szórakozóhelyeinek forgalmát terhelni, vagy mehetnek másik belső kerületbe. 

Hogy az indok mennyire mondvacsinált arról szinte bárki meggyőződhet, aki hajlandó egy péntek, vagy szombat estét arra szánni, hogy összevesse a Kazinczy utcát, mondjuk a Damjanich utcával. Kihalt külváros ez kérem szépen, és nem hogy a következő öt évben, de a következő ötven évben sem fognak úgy hömpölyögni itt a bulituristák, ahogy az egykori zsidónegyedben teszik. Az indoklás pedig azért teljesen irreális, mert még a belső városrész sem telítődött. A kritikus Kaziczy utca - Madách sétány kereszten túl számos üres üzlethelyiség, üres telek van a körúton belül. 

Ez alapján kíváncsi lennék hogy valójában az elmúlt években hány panasz érkezett külső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyekre, és hogy ez milyen arányban a belső városrész hasonló adataival.

Kíváncsi lennék hogy mi alapján jelölték ki ezt a két területet, mert bár a Verseny utcait hál' égnek nem ismerem, a másikat igenis jól, és teljesen érthetetlen ez a kijelölés a vendéglátóhelyek szempontjából. (Például a kivételezett Városligeti fasorban semmi sincsen.)

Kíváncsi lennék továbbá, hogy készült e tanulmány arról, hogy hány munkahelyet tesz kockára ezzel az álszenteskedő rendelettel az önkormányzat?

- egy Damjanich utcai lakos -

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!