A Ferenciek terén volt Mátyás király vadaskertje? Izgalmas előadássorozat az OSZK-ban

Hanem a pesti oldalról már jóval homályosabbak az elképzelések. Én történetesen mátyásföldi vagyok, és persze kiskorom óta azt hallom, hogy itt volt Mátyás király vadászterülete. Lehet, de azért a legenda elterjesztésében nagy szerepe volt a XIX. század végi ingatlanfejlesztőknek, akik ezzel a jól csengő brand-del tették vonzóbbá az akkori nyaralóövezetet. 

Így aztán ma is mindent Corvinnak, Mátyásnak, Beatrixnak hívnak a környéken - ami persze tök klassz.

Más feltételezések szerint viszont beljebb, Rákosfalva környékén, vagy a mai Városligetnél volt a vadaskert, de persze mindenki csak tippelget. Tárgyi vagy pontos írásbeli bizonyíték nincs - ez mind csak feltételezés.

A kő az Egyetemi Könyvtár falából került valamikor a Nemzeti Múzeumba. Na de oda hogy került? Lehet, hogy a környéken szedték össze a ferencesek? Lehet, hogy egy vadasparkhoz tartozó vadászkastély része volt? Na de át is adom a szót Farkas Gábor Farkasnak. Ahogy írta:

A probléma: egy vadasparkot nem a város közepére terveztek. De lehetett egy másik, Mátyás számára kialakított pihenőhely. Ezt a legendát mesélték nekem a nagy öregek (Marót Miklós, Kulcsár Péter) annak idején az Egyetemi Könyvtárban kávézgatva. (Ott dolgoztam 17 évet, Péterrel együtt.) Úgy nézhetett ki, hogy a mostani ferences templomtól nyúlt volna a mostani Károlyi kertig. Ezt nem lehet most bebizonyítani, a művészettörténészek cáfolják, teljes joggal, mert nincsenek friss leletek. Csak hipotézis.

Igen ám, de hogyan kerültek Mátyás budai palotájából a Ferenciek terére a nagy reneszánsz vörösmárvány töredékek? És mikor? Erre a válasz - jelen pillanatban - nem perdöntő: valószínűleg a ferences kolostor építésekor, nagyjából a 18. század közepe előtt, s maguk a ferencesek szedték össze a töredékeket a Várban, szállították át tutajjal a Dunán és építették be a kolostor falába. Innen kerültek ki az 1873-as építkezés után (mikor az Egyetemi Könyvtár mostani épületét építették). Majd a Magyar Nemzeti Múzeumba, utána - profiltisztítás miatt - a Budapesti Történeti Múzeumba.

Az a gond, hogy a metróépítkezések és a mostani Ferenciek terén zajló átépítések során nem került elő más, ehhez hasonló reneszánsz töredék. Esetleg az is lehetne, hogy a török kiűzése utáni nagyszabású építkezések következtében a köveket beépítették az alapba.  Ez igényelte a köveket, mert nagyon vizes talaj volt (valamikor itt is folyt a Duna, gondoljunk itt Podmaniczky - szerintem - ragyogó ötletére, hogy a kiskörútra és a nagykörútra bevezetni ismét a Dunát). Az Egyetemi Könyvtár pincéi a mai napig nedvesek és penészesek.