Szuper az új passzív társasház, amire most felhúzták a szimbolikus sámándobot

A XIII. kerületi önkormányzat a Jász utcában építi az ország, sőt a térség legnagyobb passzív társasházát, ahol a magyar kreativitás is megcsillan. Ottjártunk a bokrétaünnepségen és benéztünk egy majdnem kész mintalakásba is. Most pedig szépen sorra elmondom, mit is jelent mindez ebben a két mondatban! [Mivel Bálint megírt minden fontos dolog az Indexen, itt csak a a hasznos, valamint a tök haszontalan háttér-információkat osztom meg veletek drága olvasók!] Íme:

Mi az, hogy bokrétaünnepség?

Hát, hogy mindenki ott van, aki számít: a polgármester (Tóth József) beszédében kiemel, a kivitelező elnök-vezérigazgatója (Tolnay Tibor, Magyar Építő Zrt.) örömét fejezi ki, az építész (Nagy Csaba) pedig emlékeztet.

Van pogácsa és szép moderátor, aki olyanokat mond, hogy: "Tisztelt Generálkivitelező Úr".

Ott volt továbbá maga Szanyi Tibor is, de egy árva szót nem szólt, csak nézett a háttérben, tisztára mintha hosztesz lett volna ő is. Vagyis inkább egy sokat tapasztalt hosztesz-madame, aki nagy idők tanújaként néz. Amikor a kivitelező az építőipar fellendüléséről beszélt, akkor kicsit hitetlenül csóválta a fejét, amikor a nehézségekről, akkor együttérzőn bólogatott.

Ezután felhúztak egy csigán az úgynevezett bokrétát, ami a laikus számára (vagyis nekem) olyan volt, mint egy sámándob és egy felpántlikázott középkori kínzóeszköz keveréke. Viszont nem meztelen boszorkány volt benne, hanem szalagok céges-önkoris logókkal, de azért szerintem jól nézett ki. A pogikból csak mintákat vettünk, az a holdalakú különösen jó volt, azt rendszeresíthetnék sajtótájékoztatókon is.

Mi az, hogy passzívház?

Hivatalosan azt jelenti ez a kifejezés, hogy megfelel a német („Darmstadt Passivhaus Institut”) minősítésnek. Magyarán meg, hogy nincs kéménye, kazánja, vagyis hagyományos értelemben vett fűtése. 2020-tól már csak ilyen lakóépületek épülhetnek nálunk is. Nincs távhő, nincs gáz. Elektromos áram ugyan van, de a fűtésre nem lehet többet fordítani 15 kWh/m² évente, tehát a fűtés évente 15 ezer forintba kerül majd egy átlagos lakásban. 

Én a magam részéről nagyon örülök, hogy ilyenek épülnek. Nem az alacsony rezsi miatt - ugyanis az építési költségek azért még mindig jóval magasabbak a hagyományosnál, vagyis egyáltalán nem pénztárcabarát -, hanem mert egészen minimális az energiafelhasználásuk, vagyis környezetkímélők.

Hogy ezt hogy csinálják?

Először is sokkal jobban szigetelnek a nyílászárók és a falak is, mint a hagyományos épületeknél. Ha a mostani 0 fok körüli hőmérsékleten hagynánk egy ilyen lakást fűtetlenül, akkor naponta csak fél fokot csökkenne a hőmérséklete. Az összes szobai ablak déli tájolású, ha pedig fűteni kell (meg ugye használati meleg vízre egész évben szükség van), arra ott a geotermikus energia. 

Ehhez húsz földhő szonda van fúrva a ház alatt 125 méter mélyre. A lakások levegője kétóránként kicserélődik, a használt levegő hőjének pedig legalább 80%-á hasznosul: ezzel fűtik fel a friss levegőt. 

De állítólag egy hajszárítóval is be lehetne fűteni a lakást.

 

Mi az, hogy legnagyobb?

Az országban már működik pár passzív ház, sőt társas ház is, de akkora (100 lakásos!), mint amekkorát a kerületi önkormányzat épít a Jász utcában még nincs idehaza. Sőt!

Állítólag a környező országok közül is egyedül Ausztria büszkélkedhet hasonló projektekkel. Viszont ott egy normál ház áránál 50%-kal kerül többe egy passzív, míg ez a költség nálunk csak 25% volt. Legalábbis a helyszínen ezt mondták. A sajtóközlemény szerint ennél is nagyobb a különbség: "Az osztrák hasonló házaknak megfelelő színvonalú végeredményt mintegy fele költségen fogják megvalósítani a beruházók."

Szóval a lényeg, hogy sokkal olcsóbb lesz! Hiszékeny Dezső alpolgármester szerint ez a magyar kreativitásnak is köszönhető.

Mi az, hogy magyar kreativitás?

Na ez persze nagyon érdekelt, mert ugye ritkán hallunk olyat, hogy Magyarországon valamit sokkal olcsóbban építenek meg, mint a haldokló Nyugaton, ahogy csak úgy szórják a pénzt. Próbáltam hát kiszedni az illetékesekből, hogy mégis mivel sikerült olcsóbbra kihozni a házat, mint az osztrákok.

Miskolczy Imre passzívházszakértő szerint itt olyan konstrukciós megoldások vannak, amelyek máshol nincsenek. A ház tulajdonképp három téglatest és nem kacsolódik szervesen semmihez, ami hőt vezetne el. A lépcsőház szó szerint külön "ház", a függőfolyosók "függenek", nincs pince a ház alatt (a mélygarázs az udvar alatt van) vagyis nem vezeti el semmi a hőt.

Ez nekem mind nagyon tetszett, csak furcsállom, hogy eddig erre máshol nem jöttek rá. Na de majd most!

Mi az, hogy önkormányzati?

Hát egyrészt, hogy a 2,3 milliárd forintos beruházás teljesen önerőből zajlik.  (Hogy ez-e a legjobb befektetése-e ennyi közpénznek, azt mindenki döntse el maga.) A száz lakásra majd azok pályázhatnak, akik már most is önkormányzati lakásban laknak. Esetleg azok, akik felajánlanak cserébe egy ingatlant. A lakbér 880 Ft+áfa lesz négyzetméterenként, ami eléggé alatt van a kerületi áraknak.

A magam részéről - továbbra is lelkesedve a passzívházakért - feltettem a kérdést, hogy miért nem egy bedőlt ingatlanprojektet vettek meg bagóért és fejeztek be, mikor elég sok akad a kerületben. Ez a mókás szomszédság például szinte a szemben levő telken van, de akadnak szerkezetkész épületek is a Jász utcában, amelyekről láthatóan nem csak tíz percre ugrottak el a munkások zsömléért és parizerért.

Nos állítólag ezeknek a félbemaradt projekteknek mind annyira bizonytalan a tulajdonosi háttere, hogy nem akarat belemenni az önkormányzat ilyen bizniszekbe. Hát jó.

Mi az, hogy mintalakás?

A mintalakásokat azért alakították ki, hogy méréseket végezzenek rajta. Ez tényleg jó, mert a sajtónak tök fölösleges lett volna. A különleges ház lakásai ugyanis egyáltalán nem különlegesek - épp úgy néznek, mint egy átlagos újépítésű társasházé. Hogy jobban bele tudjátok élni magatokat, készítettem róluk néhány olyan képet, amilyeneket az ingatlanos kollégák szoktak készíteni a hasonló lakásokról. Ezekkel búcsúzom:

[Emlékeztetőül még egyszer: itt van Bálint cikke, ha tényleg kíváncsi vagy a projektre.]