Tavak Terézvárosban, vadkacsavadászat a Blahánál, csónakázás a Rákóczi téren. Budapest elveszett víztükrei nyomában

A hónap legizgalmasabb posztjára akadtam a Dunai szigetek blogon, ahol amúgy is szép számmal bukkannak fel izgalmas témák. Szávoszt-Vass Dániel ezúttal Budapest eltűnt vizeinek eredt nyomába, mégpedig archív térképek segítségével. (Ne ijedjetek meg, általában nem északi tájolású térképekről van szó, de azért hamar ki lehet igazodni rajtuk.)

Azt, hogy a mai Nagykörút helyén egykor Duna-meder volt, és hogy a múlt században felmerült a körút helyett egy körcsatorna építése, a kezdő városbolondok is tudják. Ennél többet azonban a profik se nagyon. Meg azt se, hogy nem csak folyómeder, de tavak is voltak egykor a mai belső kerületekben.

Nos mint a posztból kiderül, a szóban forgó meder nem követte pontosan a mai körút vonalát, feljebb, nagyjából a mai Szent István parknál ágazott be. Itt-ott persze keresztezni kellett valahogy annak, aki be akart jutni Pestre (nagyjából a mai Belvárosba). A középkorban még a Blaha Lujza tér helyén rév működött, de ezen az 1761-es térképen már látszik, hogy ott is, meg a nagyjából a mai Nyugatinál is híd van a meder felett:

Aztán változtak az idők, a medret biztosabb volt lezárni. Ám ahogy a térképen is látszik, akkoriban a mai Kiskörúton kívül mindenütt majorságok terültek el. Ezeknek pedig vízre volt szüksége. Adta magát a Rákos-patak, amelyet többé-kevésbé az egykori Duna-mederbe vezettek - persze innentől kezdve már nem széles folyóágról csak egy patakról beszélünk. Ez lett a Rákos-árok.

A pontos nyomvonalba, a kiépült töltésekbe és más izgalmas nyalánkságokba most nem mennék bele, hiszen minket inkább az érdekel most, merre alakultak ki vízfelületek a városban.

Például Terézvárosban (illetve a mai Erzsébetvárosban, mely csak később szakadt ki belőle) ilyen tavakat táplált a vize a mai Király utca két oldalán.

 

Lehet, hogy díszkertekhez tartoztak, ami nagyon menő, de azért némileg árnyalja az idillt, hogy ebbe folyt össze az eső- és a szennyvíz is, ami persze olykor ki-ki öntött.

Na de volt ezeknél nagyobb tó is a környéken. Ahogy Dani írja:

Blaha Lujza tér déli részén éppen a kerepesi révnél maradt fenn legtovább a Duna egykori medre. 1793 után már egyetlen térképen sem szerepel ez Rókus kápolna mögötti elnyújtott tó. Szinte lehetetlen elképzelni a forgalmas csomópontban a 900 évvel ezelőtti révátkelést, és a 200 évvel ezelőtti nádasokat és a bennük zajló vadkacsavadászatokat. 

Akadt azonban ennél délebbre is még tó. Az alábbi térképen Ferencváros látható. Az árok a mai Boráros térnél ágazik a folyóba és ha végigkövetjük kanyargós útját a kép teteje felé, látható egy kis tó ott is. Épp ott van ma a Rákóczi tér.

Ez a kis tavacska ugyan már több mint egy évszázada eltűnt, de még most is gondot okozott a 4-es metró építésénél. Hogy aztán ezek a tavak, s maga a Rákos-árok mikor és hogy tűnt el, az már egy másik történet.

[Via: Dunai Szigetek. A nyitóképen Reitter Ferenc álma látható a Köztér blog illusztrációján.]