Budapest legfurcsább járatpótlása: felüljárópótló busz 1977-ből

Felüljáróépítés a "Kőhídnál" 1985-ben (forrás: Gyártástrend magazin)

A közelmúltban olvashattatok fura pótlásokról a tömegközlekedésben. Akkor a kommentek közt szóba került a felüljárópótló is, amit egy pár kilométerrel odébb saccoltam, a Sibrik Miklós útra, pedig nem: a XVII. Csévéző út és XVIII. Szarvas csárda tér kötött járt, míg a város leghosszabb nevű útján, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton felüljárót építettek. 

Nemrég a BKV Központi Irattárában böngésztem régi forgalmi utasításokat, és rábukkantam a felüljárópótlóval kapcsolatos eredeti dokumentumra is. Itthon aztán megtaláltam Németh Zoltán Ádám (NZA) oldalát, aki szintén végigbúvárkodta ezeket a városi közlekedés története szempontjából fontos iratokat, és említi is a felüljárópótlót.

Ilyen volt a környék tömegközlekedése a felüljáró építése előtt, 1975-ben: látható, hogy a Gyömrői út egyik oldalát használták kétirányú forgalomban (forrás: Budapest Főváros Levéltára Térképtár - BKV vonalhálózati térkép 1975)

Szóval a történet: 1943-ban adták át a Ferihegyi repülőtérre vezető (akkor még nem volt 1-es és 2-es terminál, csak egy Ferihegyi reptér létezett) gyorsforgalmi utat, erről még a korabeli filmhíradó is beszámol:

1977-ig a Csévéző út-Steinmetz kapitány út (ma Ráday Gedeon u.) között a gyorsforgalmi út egy aluljárón bújt át, ennek állapota azonban egyre romlott, egyszerűbb volt betömni és egy felüljárót építeni, mint megjavítani. Ezt a felüljárót építették tehát 1977-ben.

Update: Mint Fitz72 kommentjéből kiderült: a Sibrik Miklós utcai felüljárót és a Gyömrői út új pályáját építették, 1977-ben, ezért kellett a felüljárópótló busz.

A felüljárópótló (1977. május 16-tól járt) az építés miatt időszakosan lezárt kereszteződés egyik oldaláról vitte át az utasokat a másik oldalra. A cirka 50 méteres távolságot 6,3 kilométeres körforgalmi vonalon haladva tette meg, igaz, nem egyszerűen a kereszteződés egyik oldaláról ment a másikra, hanem a Szarvas csárda tértől indult. A Gyömrői út egyik útpályáján ment oda, a Felsőcsatári útnál megfordult és a másik pályán jött vissza.

Az eredeti forgalmi szolgálati utasítás felüljárópótló indításáról (forrás: BKV Központi Irattár)

Az építkezés ütemezéséhez igazodva a felüljárópótló útvonala többször változott, sőt, egy időben szünetelt, majd újraindult - 1979. szeptember 19-ig közlekedett.

Bár ma már közlekedéstörténeti érdekesség, azért nem irigylem azokat, akik annak idején két éven át kénytelenek voltak használni, biztos nem volt túl kényelmes dolog csak ezért át- meg átszállni...

Hahó Urbanista-olvasók! Mint biztos észrevettétek a cím alatti kék szövegben: ezt a posztot egy régi-új szerző, Palotabarát írta. Ő alapjáraton a BPXV. bloggere, de már ide is küldött jó pár cikket. Igaz, ez utóbbiak eddig nem a saját neve alatt jelentek meg, hanem amolyan olvasóilevél-szerűségként, de most hogy az Urbanista is több szerzőssé vált, ideje volt váltani. Fogadjátok az írásait továbbra is szeretettel! - dá