Bezár az iWiW június végén, de mi közünk hozzá?
Pásztor István kocsmája 1943-ban a mai XV. Kazinczy utcában. Egy képet most megmentettünk az utókornak, de vajon mi lesz a többi 945-tel?
Június végén lehúzza a rolót az iWiW, minden ott tárolt adatot törölni fognak. Nem ez az első internetes szolgáltatás, ami beszünteti a tevékenységét, hogy csak a hazaiak közül említsek néhányat, már nincs Freeblogunk, gazdátlannak tűnik a Blogter, a tar.hu-ra, Extrára pedig talán már alig emlékszünk. De mi köze ehhez az Urbanistának?
A bajai Vörösmarty utca egy régi képeslapon az iWiWről. Lehet, hogy ez a kép megvan máshol is, lehet, hogy nincs. Az iWiWről mindenesetre el fog tűnni.
Jó-jó, persze le lehet menteni valami időkapszulába, meg nyilván annak, aki ezeket a képeket feltette, a saját gépén is őriz példányokat a fotókból, de mi lesz velünk, olvasókkal/nézőkkel? Mentsen le több száz rajongó egyenként 946 fotót? Mekkora az esélye annak, hogy ezeknek a gyűjteményeknek az összeállítója egy új szolgáltatót igénybe véve újra feltölti ezt az ezer (tízezer?) fotót és ismertetést?
2005-ben indult a Családi Emlékezet Program, ahol ki-ki a komplett családfáját feltehette, ráadásul nem is akárki állt a háttérben, a Magyar Országos Levéltár. Ők üzemeltették a szervereket, és állításuk szerint a levéltárosoknak is bepillantásuk volt a családfákba, megkönnyítendő a kutatásokat és a leszármazottakkal való kapcsolatfelvételt.
Na most ez 2012-ben úgy szűnt meg, hogy a bezárásra csak a honlapon figyelmeztettek, senkit nem értesítettek e-mailben a regisztrált felhasználók közül, és aki a bezárást követően érdeklődött, utólag nem is kaphatta meg a feltöltött anyagait. Erkölcsi veszteség volt mindazoknak, akik oda gyűjtötték az adataikat a családjukról, de ugyanilyen veszteség a levéltárnak is, mert ki fog bennük megbízni legközelebb?
Így nézett ki egy családfa rajza a levéltári oldalon. Ez sem bővíthető már tovább.
A megszűnt blogok, képtároldalak közül megannyi várossal kapcsolatos írás, információ is odavész. A várostörténeti blogbejegyzésektől kezdve a város állapotát, változásait dokumentáló fotókon át a fejlesztési terveken való polémiákig (pl. itt, az Urbanistán) eltűnik rengeteg olyan információ, amelyek addig szabadon hozzáférhetők voltak, bárki nézhette, véleményezhette, információt, tudást szerezhetett belőlük.
Rajtunk nem segít, hogy a helytörténeti gyűjtemények, levéltárak, múzeumok is sok mindent gyűjtenek, hiszen az ott lévő anyagok zöme nem hozzáférhető egy közönséges halandó számára (nem minden van kiállítva). Az internet adta szabad hozzáférés az információkhoz, a dokumentálás lehetősége és képessége bizony legalább annyira sérülékeny, mint a maguk a digitális anyagok. Azt hisszük az interneten egyre bővül a hozzáférhető információk mennyisége, aztán tessék, egy-egy szolgáltatás lehúzza a rolót és odavész megannyi lelkesen kutatott, gyűjtött anyag.
A könyvtárosok (akik az internet első aktív felhasználói és formálói közt voltak) ezt már régóta tudják, számukra ismert probléma, hogy az 5-10 éve készített anyagok a szoftverek fejlődésével már egyre kevésbé hozzáférhetők: egyszerűen egy mai program már nem biztos, hogy elboldogul egy 15-20 éves adatbázis fájllal. Így magukat a szoftvereket is archiválni kell. De még mindig kérdés - mégoly költői is -, mi lesz velünk, egyszerű felhasználókkal, halandókkal, akik a várost éljük, fotózzuk, írjuk, dokumentáljuk? Akik csak olvasunk?
Mi lesz, ha egyszer majd megszűnik a Fortepan? Mi lesz, ha megszűnik a blog.hu?
Rovataink a Facebookon