Diszkréten, de látogatható a pesti városfal-bemutatóterem
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ráadásul ingyen.
Budapest egy aprócska szegletének rokonszenves alkalmi bloggere, a Bástya utcai játszótér és környékének (Pest déli-belvárosa) civil krónikása hívta fel a figyelmünket arra, hogy az V. kerületi önkormányzat 11 millió forintért a Királyi Pál utca 13/b alatt Városfal bemutatóterületet építtetett, ám a létesítmény nem látogatható.
A blogger azonban a tékozló önkormányzat egyszeri gyalázásán felül lelkiismeretesen tovább próbálkozott, és e hónap elején örömmel számolt be arról, hogy a középkori városfalat bemutató helyiség immár látogatható.
Magam is megnéztem a helyszínt. Az utca túloldalán, a Királyi Pál u.18-as szám alatt székelő Imagine Budapest városnéző túraszervező cégnél a kulcs, ők engedik be az érdeklődőket.
Az Imagine Budapest ügyvezetője, Káldi Márton készségesen el is kalauzolt. Ráadásul semmiféle sajtós hókuszpókusz-mutatvány nem kell a városfal megtekintéséhez,
Mi is az a pesti városfal?
Pest, mint minden valamire való középkori város fallal volt körül kerítve. A tatárjárás előtti városfal mai szemmel nézve egészen kicsi települést védelmezett. A néhány évszázaddal későbbi, XV. századi határ sem egy metropoliszt kerített még körbe, de már valamivel nagyobb volt.
Négy bástyával erődített kapuja volt, melyek onnan kapták a nevüket, hova vezettek az innen induló utak: Váci kapu (a Vörösmarty tér közelében), Hatvani kapu (az Astoria aluljárójánál), Kecskeméti kapu (a Kálvin térnél), Belgrádi kapu (a Fővám térnél).
Ennek a falnak maradtak fel mind a mai napig nyomai.
Káldi elmondta, hogy ők ugyan profitorientált vállalkozás, de a Városfal-bemutatórem megnézését nem tervezik pénzessé tenni, kivéve amikor oda egyéb rendezvényt is szerveznek. Rokonszenves, egyben ésszerű döntés, hiszen az egész helyiség nem nagyobb, mint egy hatalmas belmagasságú, méretes szoba.
Hol találkozhatunk a városfal maradványaival?
Bár a városfalnak számos helyen megmaradtak eredeti vagy rekonstruált elemei, simán végigsétálhatunk a mentén anélkül, hogy észrevennénk.
Zömét a Kiskörút Duna felöli oldalának épületei, illetve az azzal párhuzamosan futó mellékutcák (Magyar, Ferenczy, Bástya) házainak udvarai, falai őrzik. Sőt maga a középkori hangulatú kanyarulata is.
A többnyire zárt magánházakba nem nagyon lehet bejutni, de a Bástya utcánál egy foghíjtelken megtekinthető.
A Kiskörút mentén több ponton is emlékhely van kialakítva, például a ferenczy István utcában vagy a Kálvin téren (ahol korábban egy még nagyobb szabású emlék is volt a Korona Szálló építésével eltűnt tűzfalon).
Az egykori kapuk emlékét az Astorián és a Kálvinon is őrzik emlékművek, az utóbbit sokan hasonlítják joggal egy óriási női nemiszervhez.
Kérdésemre, hogy: ha már van ez a lehetőség, akkor eddig miért nem lehetett látogatni, illetve miért nem promótálják? – elmondta, hogy ők csak nemrég jutottak a kulcshoz és tulajdonképpen még nincs teljesen kész a létesítmény. Mi az ami még hiányzik? Csupán az interaktív infotábla szoftvere. Ettől függetlenül az imaginesek augusztus 20-ára már (nem hivatalos) nyitóbulit is szerveznek. Kővári Péter és zenekara játszik majd magyar- és erdélyi népzenét.
A hivatalos megnyitó szeptemberre várható. Nyilván a szokásos indokok alapján ez is ésszerű: a nyári szabadság-időszak után, pogival, tappsal, nyakkendős-kosztümös önkoris emberekkel, Krumpli kutyával, nem sokkal az októberi önkormányzati választások előtt.
Sok-e a 11 millió forint*a bemutatóterem kialakítására? Nekem úgy tűnt, hogy nem. Mindezt egyszeri szemrevételezés alapján mondom, a tételes költségvetését nem láttam a projektnek. 11 millió forintért már egy szolidabb lakást is lehet venni, de ennyi pénzt simán el lehet költeni egy komolyabb lakás alapos felújítására, még akkor is, ha a tulajdonos minden forint költséget háromszor is meggondol.
Minőségi anyagokkal, ízlésesen alakították ki a bemutatótermet. Érdemes megnézni. A közeli iskolák töritanárainak is kiváló lehetőség külső helyszínes óra tartására.
Aki előzőleg szeretne felkészülni a XV. században épült, középkori pesti várfalból, ezen a linken egy 1976-ban kiadott tanulmányból tájékozódhat. (Dicséretes, hogy az államszocializmus derekán, a pesti ásatásokról íródott tanulmányt a magyar mellett nem csupán a baráti orosz nyelven, hanem angolul is publikálták.)
Volt-e vizesárka Pestnek?
Az közismert dolog, hogy a Nagykörút helyén egykor folyómeder volt, na de mi a helyzet a Kiskörúttal? A Dunai Szigetek nem is olyan rég jelentetett meg erről egy remek posztot, amely végigveszi a hajdani várárok történetét.
Mármint a feltételezett várárokét, mert az egykori beszámolók és ábrázolások sem egyértelműek: létezett-e egyáltalán a legendás árok.
A blog szerzője, Szávoszt-Vass Dániel végül arra jut:
Egészen biztos, hogy Pest városa egy dunai szigeten épült, hiszen a Nagykörút nyomvonalán bizonyítottan egy hajózható folyami fattyúág haladt a középkorban. Nagyon valószínű azonban az is, hogy ezen a szigeten belül létezhetett egy (vagy több) másik sziget, melynek déli részén épült fel Pest városa. A középkori város déli és keleti részén húzódó mederben később emberi erővel vizesárkot alakíthattak ki, melyet dunavízzel tápáláltak. Az új ág valahol a Vigadó környékén ágazhatott ki a Dunából. Ezért tűnhetett úgy a korabeli szemtanúknak, hogy a Duna övezi minden oldalról a szigetté vált várost.
*A pdf-formátumú Üvegzseb-dokumentum 5. oldalán szerepel ez a tétel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon