Különös torony árválkodik Józsefváros közepén. Hogyan lett a tornateremből templom, a templomból raktár, a raktárból rom?

2014.09.08. 10:28
6 hozzászólás

Budapest egyik legbizarrabb építménye – inkább romja – a józsefvárosi Tisztviselőtelepen a Vajda Péter utca és a Bláthy Ottó utca sarkán árválkodó templomtorony.

Egy kicsit minden más

Az evangélikus hitközség a múlt század harmincas éveiben kapta meg az eredetileg iskolai tornateremként használt épületet, amit aztán Lux Kálmán tervei alapján építettek át templommá. 1934-ben szentelték fel, a máig megmaradt torony két évvel később készült el.

A múlt rendszerben, 1961-ben egy állami vállalathoz került az épület. Felújítását követően az egykori tornatermet, majd templomot raktárként használták. A természet ajándékát”, a balatonvilágosi Traubisodát tárolták benne.

 

Az iskolai tornatermek funkcióváltása a környéken nem egyedüli

A Vajda Péter utca (régi nevén: Simor utca) 25-31. alatt álló, Lechner Ödön tervezte, eredeti rendeltetése szerint iskolának szánt szecessziós épületet 1914 nyarára hozták tető alá, ám közbeszólt az első világháború.

„A termeket így a diákok helyett egy híradó-ezred foglalta el, sőt a barakkiskolákban is lovak és szekerek állomásoztak. A diákok ideiglenes helyükön váltott napszakban tanultak. A Simor úti félkész épület aztán hadikórházként üzemelt, melynek tornatermében az éhezést visszaszorítandó, közösségi konyhát alakítottak ki.

A háború után végül 1924-re tető került az iskolaépület feje fölé, és végre megindult a tanítás egészen a II. világháborúig. Ekkor laktanyává lett, tornaterme pedig istállóvá.” –írta a Budapest100.

A rendszerváltáskor az épület visszakerült egyházi tulajdonba.

A telek közigazgatási-kerületi beosztása szerint eredetileg Kőbányához tartozott. Annak ellenére, hogy a terület a Józsefvároshoz átkerült, maga az egykori templom továbbra is a Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség tulajdona.

Megkeresésünkre az egyházközség lelkésze, Benkóczy Péter elmondta, hogy a tornaterem-majd templom-majd raktárépületet úgy 2-3 éve bontották le. Magát a templomtornyot is le szerették volna bontani, ám

nem kaptak bontási engedélyt.

Amíg áll a torony, a telket sem tudják hasznosítani. A bontási engedély megtagadásának az indoka, hogy az „elátkozott” bauxitbetonból épült templomtorony ún. „technológiai műemlékvédelemi” oltalom alatt áll.

Ha a felújításra megfelelő anyagi keret állna rendelkezésre, akkor akár Bődi Imre építész, még építészhallgatóként elkészített diplomamunkája szerint is felépülhetne ez a „régi-új”, izgalmas épület. (Lásd a lentebbi kép jobb alsó sarkában a látványtervet.)

A teljes felújításra nincs anyagi keretünk, emellett híveink számára elegendő a kőbányai, Kápolna utcai, 83 évvel ezelőtt épült templomunk. Már legalább négy éve keressük a mindenki számára megfelelő, közös megoldást. Így hasznosítani sem tudjuk a telket, ha az önkormányzat szeretné fenntartani a templomtorony jelenlegi állapotát, akkor éljen elővásárlási jogával –

mondta el Benkóczy.  Egyben kifejtette, hogy bízik benne: immár elmozdulnak a holtpontról. Alpolgármesteri szinten folynak az egyeztetések. A lelkész, illetve az evangélikus egyházközség tervei között többek között szerepelt, hogy a telken egyetemi hallgatóik számára bentlakásos otthont (Luther otthon), továbbá a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetséggel együttműködve, a tragikus körülmények között fiatalon elhunyt lelkésznőről, teológusról, Andorka Eszterről elnevezett, „Esztus házat” (Bárkaház) építenek. Olyan közösségi épületet álmodtak meg még Eszterrel együtt, amelyben mozgássérült és nem mozgássérült emberek élnek együtt. A helyszín a megközelíthetősége, valamint a fizikai és társadalmi környezet szempontjából ideális, barátságos, kisléptékű lakónegyed bizonyult. Az eredeti tervekben még szerepelt a torony megtartása.

A gazdasági világválság kezdetekor azonban a világi szektorból érkező befektetők visszaléptek, az egyházi szervezeteknek viszont nem volt elegendő tőkéjük a megvalósításra.

Új célokat tűzött ki a kőbányai közösség, ehhez viszont a tornyot le kellene bontani, amit engedélyek híján nem tehetnek.  A meglehetősen romos állapotban lévő torony bejáratát befalazták, nehogy bárki kedvet kapjon ott ólálkodni, „beköltözni” és esetleg megsérülhetne. Pillanatnyilag a torony miatt holt tőke az evangélikusoknak a telek, ráadásul a költségeket, például telente a jégmentesítést nekik kell állniuk.

A templom egykor, és az átalakítására készített tervek
A templom egykor, és az átalakítására készített tervek
Kép: Forrás: Krähling János - Evangélikus templomok a mai Magyarországon​ – Veszendő templomaink III.

Angelina Jolie stábja nem volt elég szemfüles

Amikor négy éve, A VII. kerületi Rózsák terén, a Steindl Imre által tervezett neogótikus templom kertjében forgatták a világhírű színésznő első rendezését, A vér és méz földjén című, boszniai háborúban játszódó filmjét, akkor szinte érthetetlen, hogy legalább egy jelenet erejéig miért nem használták ki a Vajda Péter utcai, lepukkant templomtoronyban rejlő ziccert. Lényegében semmit sem kellett volna a díszletekben hozzátenni ahhoz, hogy hitelesnek tűnjön a helyszín, mint háborús sérülésekkel sújtott, szakrális épület. Ráadásul a Bláthy Ottó utca felőli része a teleknek egy rendkívül széles zsákutcában végződik, így a stáb járművei részére a felvonulás is pofonegyszerű. Persze az sem kizárt, hogy opcionális helyszínként felhívták rá Jolie figyelmét, csak ő nem látott benne fantáziát.

Mindenesetre Benkóczy Péter tiszteletes elmondta, hogy őket nem keresték meg.

E különös sorsú épületről további részletek olvashatók a Dobozoló, valamint a Városi Felfedező blogokon, Illetve Krähling János: Evangélikus templomok a mai Magyarországon​ – Veszendő templomaink III. című könyvében.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!