Két műemléképület is áldozatául eshet az új Budapesti Olimpiai Központnak

Tisztelt Urbanista!

Veszélyeztetett műemléképületekre szeretném felhívni a közvélemény figyelmét.

A vasutak megszállottai között már egy ideje téma, hogy le akarják bontani a Keleti pályaudvar műemléképületeinek egy részét.

A fűtőháznak épített csarnokok önmagukban akár egy-egy kisebb pályaudvarnak is beillenének. A háromhajós belső teret mindkettőben az igényes öntöttvas oszlopok és a szegecselt vasrácskeret határozza meg. (Sajnos a csatolt képek minősége nem kifogástalan, de az értő olvasóknak illusztrációként elegendő.)

Ezek az épületek csodával határos módon átvészelték a XX. század rombolásait; a Nagy Háború végén a román csapatok megszállását, majd a vasúti objektumokat legfőbb célpontnak tekintő második világháborús bombázásokat, ötvenhatot és a szocializmus időszakának erőltetett modernizációját.

Mi több, egykori funkciójukat is többnyire megtarthatták! Kettő közül a fiatalabb, de így is több, mint száz éves nyugati épület a MÁV saját járműkarbantartója, a másik pedig egy magáncég bérleményeként tölti be ugyanezt a szerepet.

A csarnokok jó műszaki állapotban vannak, és kiválóan alkalmasak arra a célra, amelyre megépítették őket. Eleve nem volna szabad lebontani egyiket sem, hiszen olyan értékeik miatt minősítették őket műemléknek, amelyekkel még ma is rendelkeznek.

Több európai nagyváros központi pályaudvara tokkal-vonóval elpusztult a második világháborúban – így történt ez Bécsben, vagy (egyébként a Keleti előképéül szolgáló) berlini Lehrter Bahnhof esetében is. Budapest e tekintetben eddig kivételes módon szerencsésnek volt nevezhető, bár a békét már nem biztos, hogy túlélik ezek az épületek. A Nyugati több korábbi felújítás ellenére is katasztrofális állapotban van, az ugyancsak műemlékként védett egykori Józsefvárosi pályaudvart pedig a Sorsok Házának nevezett új holokausztközpont kialakítása miatt a főfalakig visszabontották, alig hagyva meg valamit belőle, holott a főváros legrégebbi fennmaradt indóháza volt.

Arról nem is beszélve, hogy a számos régebbi és újabb szépségtapasz dacára magának a Keletinek sem ártana egy „nagygenerál”.

Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a jelenleg regnáló kormány által a jövőbeli olimpia rendezésére kiszemelt Puskás Ferenc Stadionnak és környékének gigantikus sportközponttá bővítése minden más szempontot, sőt, még a műemlékek védelmére hivatott törvényt is felülírja. Eddig is láthattuk,

Felfoghatatlan, hogy a több sportlétesítményt magába foglaló, így is hatalmas területet miért kell déli irányban annyira kiterjeszteni, hogy az minden útban lévő építmény letarolását eredményezze? Ám ha mégis szükséges a telek növelése, miért nem kerülhetőek meg az évtizedek óta védett műemlékek, amelyek éppen azért kaptak ilyen státuszt, hogy ne lehessen lebontani vagy méltatlanul átalakítani őket?

Csak remélhetjük, hogy a magyar vasút fénykorának ezek a páratlan emlékei nem vesznek oda a minden értékre fittyet hányó „fejlesztési” lázban, illetve hogy az illetékes műemlékvédelmi szervek ezúttal nem asszisztálnak a pusztításhoz.