Százezer disznó városrésze volt

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a városrész-bajnokság! Most annak a budapesti kerületnek a városrészeiről szavazhattok, amelyikről a két leghíresebb magyar blues-dal egyikét írták.

Felsőrákos

A X. kerület északkeleti csücske. Az Örs vezér tere délkeleti szegletétől egészen a XVII. kerületig nyúlik. Eredeti elnevezése: Felsőrákosi rétek. A névadás apropója, hogy a Rákos-mezőn található.

A városrészeken átívelő Örs vezér tere kőbányai oldalának egyik fele is ide tartozik . A tér körül az 1950-es, 1960-as években több ütemben több tucat panelt építettek. A kőbányai oldalon felhúzott Gyakorló utcai lakótelep szintén ebben a városrészben található, valamint az Egis Gyógyszergyár százegy éves épülete. 1914-ben építették fel az eredeti nevén Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. székhelyét. A társaságot Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapított.

Felsőrákoson a panel lakótelepek mellett családiházas részeket is fellelni, de akad itt erdő, mező, szántó, beépítetlen építési terület, úgy hogy

Gyárdűlő

A XIX. század hetvenes éveiben kapta a nevét a városrész, a környéken létesült gyárakról. A Mázsa téri sertéstelep durva képzavarral élve a disznókereskedelem magyarországi Mekkájává varázsolta.

Regionális, magyar, szerb, román sertéskereskedelmi központ volt a a kőbányai Gyárdűlő-telep, ahol egyidejűleg százezer hízót tarthattak. Ezer szerencse, hogy az adatrögzítés nem teszi lehetővé szageffektusos archív felvételek beágyazását, így

A kőbányai sertés Szilícium-völgy hanyatlása az ismétlődő sertésvészek miatt következett be. A külföldi megrendelők kitiltották a gyártelepi disznókat, és végül a budapesti piacra redukálódott a disznóbiznisz.

A XIX. század végén, az elképesztő tempóban fejlődő Budapestre áramló vidéki tömeg jelentős része gyárdűlői szükséglakásokban húzta meg magát. A huszadik század első felében sem volt rózsásabb a helyi lakáshelyzet.

1955-ben a városrész déli oldalán, az Üllői út mentén a Zágrábi utca-Ceglédi út-Száva utca által határolt területen épült a tiszti lakótelep szocreál stílusban, négy emeletes, néhol jellegzetesen íves betonházakkal.

Gyárdűlő második újkori lakótelepe 1978-ban épült a Ceglédi úti szükséglakások helyén az V. ötéves terv keretében. A lakótelep, eltérően más városrészek paneltömbjeitől, csupán három nyolclépcsőházas (Bihari út, Kékvirág utca, Balkán utca) és egy hatlépcsőházas (Somfa köz), tíz emeletes épület található, eltolt négyzet alakban. 1986-ban a lakótelep keleti oldalára három egylépcsőházas, szintén tíz emeletes lakóház épült.

Keresztúridúlő

Tiszta noir. Ezt a területet a főváros 1884-ben vásárolta meg Rákoskeresztúrtól az új köztemető létesítése céljából.

Szinte egészét ma az Új köztemető, a Kozma utcai izraelita temető és a Gránátos utcai izraelita temető foglalja el, illetve az ezekhez kapcsolódó iparágak (kőfaragó, virágkötészet stb.) üzlethelyei, valamint a Budapesti Fegyház és Börtön (avagy Kozma utcai börtön). Lakóház csak elvétve található a Sírkert utca mentén, ellenben

Kőbánya-Kertváros

A főváros 1934-ben lakótelepet hozott létre, szegényebb családok részére. Kezdetben Gömbös-telepnek, később Városszéli telepnek nevezték. Több helyi információ alapján állítható, hogy a mellette elhaladó vasútvonalról nézve (Hatvani vonal) a sok száradó pelenka miatt egy időben Pelenka telep gúnynévvel is illették.

1986-ban a Kőbányai Tanács Hivatala az ott élőknek az épületeket és a telkek egy részét eladta. A későbbiek folyamán a tanács a tulajdonában maradt telekrészekre sorházak építésére alkalmas területeket alakított ki és azokat értékesítette. Ebben az időszakban kapta meg mai arculatát a városrész. Csatorna, új víz-, gáz- és elektromos vezetékrendszerrel modernizálták, a salakkal fedett utcákat aszfaltfelülettel látták el. Iskoláját modernizálták és átépítették, valamint új óvodát kapott. Mai megnevezését 1991-ben kapta.

Kúttó

A XX. század elején még itt található Kút-tóról neveztek el. (A városrész eredeti neve Kúttódűlő volt.)

Ma a X. kerület egyik legforgalmasabb része, mivel a vasút és a Ferihegyi repülőtérre vezető út–Üllői út vonala közt fekszik. Ebben a városrészben találtató Kőbánya-Kispest kőbányai oldala, ami Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja; a 3-as metró, továbbá több MÁV járat végállomása, ahol szinte minden belföldi és nemzetközi járat is megáll. A buszoknak - BKV, Volán egyaránt - a kispesti oldalon felépített KÖKI Terminál földszintjén kialakított terminál a végállomása. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a belvárosból tömegközlekedéssel igyekvők nagy része szintén itt áthalad át. Forgalmassága, illetve ipartelepi jellege folytán roppant gyéren lakott terület. A 2001-es népszámlálási adatok szerint mindössze 92-en laktak itt.

Ligettelek

1847-ben alakult meg a Ligettelek Társaság, amely szórakoztatónegyedet hozott létre ezen a területen. Bár a vállalkozás néhány év múlva megszűnt, a városrész neveként e név fennmaradt. Ligettelek Kőbánya város része volt Budapest létrehozásáig (1873), amikor is az újonnan alakult város X. kerületének egyik része lett.

Óhegy

A városrész magja a 148 méter magas Ó-hegy, amelyen a XIX. században még nagy szőlőskertek voltak. Később hozzácsatolták az Óhegydűlőt, vagyis a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út közötti területet. A lakótelep 1961-1982 között épült.

Téglagyárdűlő

Ki gondolná, hogy a városrész a nevét az itt létesült, azóta megszűnt téglagyárakról kapta? A Kozma utca közelében szeméttelep van.

Újhegy

1970 előtt szőlőföldek és bányák voltak ezen a területen, majd 1974-76 között épült a több tízezer ember számára otthont adó lakótelep. A rendszerváltáskor sokan elköltöztek, Budapest legtöbb kerületéhez hasonlóan. Az utóbbi években két lakóparkot is felépítettek itt.

Most pedig jöjjön néhány fontos adat az itteni ingatlanok jelenlegi helyzetéről.

Kőbánya price

Lássuk hát a kőbányai árakat,

A budapesti átlagár 70 százalékáért lehet itt ingatlanhoz jutni. A kerület városrészei között van is különbség bőven, a legolcsóbb városrészben 115 ezer, a legdrágább kerületben 199 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterét, ez a 80 ezer forintos különbség már-már megfontolandó annak, aki Kőbányán valamelyik városrészén képzeli el a jövőjét.

És miért kell többet fizetni?

Kőbánya legdrágább városrésze Kőbánya-Kertváros négyzetméterenkénti 199 ezer forintos átlagárral. A kertvárosias életmódért bizony többet kell fizetni, gondolná az embert, de ezt megcáfolja Gyárdűlő, ahol 197 ezer forint volt egy lakótelepi lakás átlagos négyzetméterára 2014-ben.

Talán a közlekedés, vagy a bűnözés az oka, ki tudja, de valamelyik városrész szerintem alulárazott, vagy túlárazott, no de mindjárt kiderítjük egy kis mélységi vájkálással.

A Gyárdűlőhöz hasonló klasszikus lakótelepnek Újhegy mondható, itt egy lakásért jóval kevesebbet, 149 ezer forintot kell fizetni, ez az 50 ezer forintnyi különbség elgondolkodtató.

Újhegyen ugyan több bűncselekményt követtek le tavaly és tömegközlekedési szempontból is problémásabb, mindez azonban nem magyarázat az 50 ezer forintos különbségre.

Felsőrákos inkább kertvárosias képet mutat, ennek megfelelően drágább itt a négyzetméterár, 171 ezer forintért lehet ingatlanhoz jutni, ehhez hasonló a már vegyesebb képet mutató Óhegy is a 168 ezres átlagárral, amit a kertvárosias és a lakótelepi ingatlanok egyvelegéből jön ki.

A leginkább pénztárcakímélő a Téglagyárdűlő, Kúttó, Keresztúri városrészek hármasa, ahol az a néhány ingatlan – amennyi tavaly gazdát tudott cserélni –, a kerületi átlaghoz képest olcsóbban kelt el.

Nézd meg még az árak alakulását és az értékesítési árakat tartalmazó térképszelvényt is.

Ingatlant eladni az értékesítési áraknak megfelelően Kőbánya- Kertvárosban akarnak a hirdetők, itt a199 ezres értékesítési ár mellé 276 ezer forintos kínálati ár társul, ez közel 40 százalékos pluszt jelent annak, aki itt keres eladó ingatlant.

Van tehát miből alkudni, bár az adatok szerint nehéz lesz, mert 2014-re is hét és fél százalékkal nőttek az értékesítési árak. Felsőrákos már 20 ezerrel olcsóbb átlagárban, Óhegyen tovább 10 ezret engednek az eladók, Újhegyen pedig „potom” 235 ezer forintot kellene fizetni átlagosan egy eladó lakótelepi lakás négyzetméteréért.  Kúttó az egyedüli, ahol nincs meglepetés, nem is kínálnak ingatlanokat, így bizony átlagárunk sincs.

A számok alapján tehát a kőbányai városrészek olcsóbbak, mint a budapesti átlag, de

mert már 2014-re is az átlagárak emelkedése volt a jellemző szinte minden városrészben.

A nyugalom dűlői

Bűnözést tekintve nyugodt környéknek mondható a kerület és az egyes városrészei. A legtöbb balhé Óhegyen történt tavaly, szám szerint 724 darab, de ezek a rosszalkodások jó nagy területen oszlanak el, a bűnözési skálán a közepes szintig ugrik a környék.

A kerületben egy gócpont tűnik ki leginkább, Kőbánya alsó vasútállomás és a Liget tér környéke, ahol 300 körüli bűneset oszlik el Óhegy és Ligettelek között attól függően, hogy a városrészeket határoló út melyik oldalán csattan az a bizonyos pofon.

A legkevesebb bűneset Téglagyárdűlőn, Kúttón és Keresztúridűlőn esett, nem is csoda, hiszen utóbbi városrészben örök nyugodalmukat töltők kicsi eséllyel esnek egymásnak, az előbbi kettőben pedig a kleptomániás gyári melósok okozhatnak csak rendőrségi eseteket, másért ezekben a városrészekben bűnözés nemigen van.

Újhegyen a Gergely-bánya környéke bizonyul veszélyesebbnek, a bűnözési térkép szerint a Sibrik Miklós út elviszi az itteni balhék többségét.

Gyárdűlőt még nem is említettük, hiszen bűnözés szempontjából nem is említésre méltó, arányosan talán az egyik legkevesebb bűneset itt történt az egész városban, de akad azért olyan része ahol vigyázni kell, ez pedig az Üllői úttal határolt rész.

A legzöldebb persze, hogy Keresztúridűlő,

de például Újhegyen és Felsőrákoson is 10 százalék feletti a zöld közterek aránya. Óhegy követi még a városrészeket, 4,3 százalékkal és nagy meglepetésre Gyárdűlőn nincs regisztrált zöld közterület. (Még mindig nem értjük a magas árakat).

Garázsokért nem kell sokat fizetni és nagy különbség nincs is a városrészek között, az 1,3-1,4 millió forintos ár a jellemző a környéken, de aki nem hiszi, járjon utána a térképen.

Most jöttök ti! A játék szabályait ezen a linken lehet megnézni  és persze ebben a körben is tudtok szavazni.

UPDATE: Olvasóink hiányolják a kőbányai sörgyárat a cikkből. Most a lakásingatlanokon a hangsúly az így is elég hosszú posztban. Tavaly egy egész cikket szenteltünk a gyárnak, klikkeljen ide, akinél a sörgyár-elvonási tünetek jelentkeztek.

A győztes: meggyőző fölénnyel Óhegy.