A Trianon utáni menekültek városnegyedei

2015.10.10. 10:19

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a Városnegyed-bajnokság (melyről itt olvashattok bővebben)! 

A pesti külvárosokban maradunk ebben a fordulóban is, hasonlóan a múltkorihoz.

A XVIII. kerület egyes városrészei küzdenek meg egymással

Bélatelep

Oldschool hintaállvánnyal

a kertben, bélatelepi 100 négyzetméteres családi ház 22 millióért.

Egy bizonyos Vigyázó vezetéknevű földbirtokosról nevezték el a városnegyedet. Figyelem, most beugró kérdés következik. Csak az szavazhat, aki helyesen válaszol! Vajon mi lehetett Bélatelep névadójának a keresztneve? Mivel nyilván mindenki tisztességesen játszik, az önellenőrzéshez megadom a javítókulcsot: „Béla”.

Bélatelep az 1920-as években alakult, amikor is Trianont követően

az elcsatolt országrészekből Csonka-Magyarországra özönlő menekültek és migránsok

jelentős része Budapestre és vonzáskörzetébe települt.

A terület előbb Rákoskeresztúrhoz tartozott, majd 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor csatolták a székesfővároshoz, éspedig a XVIII. kerülethez, míg Rákoskeresztúr a XVII. kerület része lett, ahogyan a múltkori fordulóban már kiveséztük.

Ferihegy közelsége miatt sajnos eléggé zajos a környék. Béláim, ez van.

Bókaytelep

A területet Bókay Árpád orvosprofesszor, és szabadkőműves-nagypáholyvezető vásárolta meg és parcelláztatta fel, névadóvá is ő vált. Idővel egyesítették a XIX. század végi parcellázással alapított Ezerházteleppel.

A városrészen belül található a Bókay-kert, ami egy időben Bókaykert néven önálló városrész is volt, de azóta beolvadt a telepbe, tekintve hogy nincs állandó lakosa. A Bókaykert a kerületi önkormányzat tulajdonában áll egész jó sportpályák vannak rajta: medencék, teniszpályák, bringás crosspálya stb.

Erzsébettelep

Valamikor a századfordulón alapították és Erzsébet királynéról nevezték el.

Ferihegy

Majdnem teljes egészében a most már Liszt Ferenc Nemzetközi reptér foglalja el (maga a reptér picit túlcsorog Vecsésre).

Nevét nem a zeneszerzőről, hanem Mayerffy Xavér Ferenc sörfőzőmesterről és szőlészről kapta, akinek errefelé voltak birtokai, úgy, hogy akár Xavihegy is lehetne. A városrész egyik határútja a leghosszabb nevű budapesti út: A Ferihegyi repülőtérre vezető út.

Ganzkertváros

Úgy tűnik, hogy a kettővel korábbi „átkosban”, vagyis a Horthy-rendszerben sem volt a munkásosztály teljesen ellehetetlenítve, mert, hogy ezt az egykor Vecséshez tartozó területet azért parcellázták fel még az ezerkilencszázhúszas években, hogy a Ganz-gyárak dolgozói kedvezményesen vásárolhassanak építési telket. 1945-ben került át Budapesthez.

Ganztelep

Azok a ganzos dolgozók vettek itt telket, akik kimaradtak a ganzkertvárosos, kedvezményes telekvásárlási projektből. A negyvenes évek végéig Csákyliget volt a terület elnevezése, ugyanis gróf Csáky Albin, egykori vallási és közoktatási miniszter  tulajdonában állt a felparcellázott birtok.

Gloriett-telep

Egy épület-típusról kapta nevét. Konkrétan a valamikor itt állt, a bécsi Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal az elnevezés, amelyet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak.

A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A lakótelep viszonylag későn, a rendszerváltás éveiben épült ki.

A jelenlegi városnegyed két egykori városrész, a Gloriett-kertváros és a Madártelep egyesítésével született meg.

Havanna-lakótelep

Retrót kedvelőknek

lambériás konyhás panel a Havannán a tizediken. Ha a lambéria nem tetszik, levehető, de 10. emeleti 72 négyzetméteres panel egyedi mérésű fűtéssel azért lehet, hogy izgalmas.

A híres-hírhedt Havanna, ami már egyáltalán nem olyan durva hely, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben.

Az első világháborút megelőző időszakban a Havanna-lakótelep mellett Lipták Pál gyárai álltak. 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé ide építettek lőszertelepet is. Ez a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. A Tanácsköztársaság bukása után a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték és az épületeket, műhelyeket alakították át kis szoba-konyhás földszintes lakásokká. Ezáltal nagyon sok Erdélyből áttelepülőnek, hadirokkantnak, illetve szegényebb családnak oldották meg a katasztrofális lakáshelyzetét. A kialakított lakások igen szerények voltak, de a kor és a leendő lakók igényeit kielégítették.

Az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta. A harmincas évek végén – negyvenes évek elején közel 9000 ember élt itt, nem éppen egészséges körülmények között. 1944-ben a telep egyik félreeső részén hozták létre a zsidó gettót (kb. 1500-an voltak benne).

Az Állami lakótelep rekonstrukcióját a hatvanas években már tervezték, de akkor még nem láttak hozzá, erre még több mint tíz évet kellett várni. Az ötödik ötéves terv időszakában aztán eltüntették az Állami lakótelepet, és 1977-ben elkezdték a Havanna lakótelep építését . A Fővárosi Tanács beruházása akkor ötmilliárd forintba került; ebből a pénzből 5600 lakás építésére futotta.

Az 1977-es ötmilliárd forint reálértéke sokszorosa a mainak. Viszonyításul: a Béke hotel éttermében egy drágább fogásnak számító

tűzdelt fácánsült rizzsel és almapürével 45 forint 70 fillérbe került.

A Havannán szinte rekord gyorsasággal, egy év alatt felhúzták az első házakat, és 1978-ban beköltöztek az első lakók.

Lakatos-lakótelep

A hatvanas évek közepén felépített lakótelep nevezetessége, hogy 1975-ben itt forgatták az ikonikus Utánam srácok!-című ifjúsági tévésorozatot. Mármint egyrészt, másrészt Miskolcon.

Liptáktelep

Liptáktelepen

ötszobás, 206 négyzetméterescsaládi ház, 52,9 millióért. Két generációnak is jó, hozhatod anyósodékat, vagy ha neked vannak felnőtt gyerekeid, akkor őket pereputtyostól. 

Az 1910-es évek végén Lipták Pál mérnök, építési vállalkozó vásárolt erre földeket ipari beruházása számára. Martinacélgyárat és hengerdét létesített. Ezekben az épületekben „alapították”, jobban mondva államosították 1949-ben a Lőrinci Hengerművet. A szomszédos területen 1900-tól 1920-ig családi házakkal beépült környéket is az építési vállalkozóról nevezték el. A terület 1909 óta Pestszentlőrinchez tartozik.

Lónyaytelep

A városrészt gróf Lónyay Menyhértről nevezték el, akinek a Villatelepen volt nyaralója. Lónyay mintegy 125 holdas telket vásárolt 1875-ben és azt felparcelláztatta.

Miklóstelep

Szemere Miklós birtokán alakult ki ez a városrész, ezért az ő keresztnevét viseli.  Mivel főleg az első világháború hadirokkantjai vásároltak itt házhelyet, a telepet egy időben Rokkanttelepnek nevezte a köznyelv. Manapság nyugis, családi házas övezet.

Pestszentimre

Fotó: Indafotó

A terület török hódoltság idején elnéptelenedett és Soroksár pusztájává vált. A XIX. század végére alakult itt ki újra élő település Soroksárpéteri néven a gyorsan fejlődő Budapest közelségének köszönhetően.

Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt (a mai Kastélydombi Általános Iskola mellett).

A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.

Az 1890-es évek végén dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár vásárolt jelentősebb földrészt a Lövy család birtokából, amelyen országos hírű szőlészetet hozott létre, és 1896-ban itt építette fel emeletes présházát. A Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.

A Vasút utca-Irén (Kapocs)-Kisfaludy utcák és a gyáli határ közötti terület csak az 1930-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően

Ládavárosként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban.

Kossuth Ferenc-telepet az Auspitz-család birtokán, a Nagykőrösi út másik oldalán alakították ki 1907-ben. Az érdeklődés felkeltésére mintaházakat építettek a felparcellázott területen.

Pestszentimre 1930-ban vált önálló községgé Soroksártól elszakadva. Csupán húsz évnyi önállóság után 1950-ben szippantotta magába a Nagy-Budapest.

Rendessytelep

A terület névadója Rendessy Károly óbudai pékmester, aki megvásárolta és felparcelláztatta a területet a XIX. század végén. 1958 és 1968 között itt építették fel a Lakatos úti lakótelepet.

Szemeretelep

Szemere Miklós azt a bravúrt hajtotta végre, hogy két városnegyedet is róla neveztek el Pestszentlőrincen. Birtokán alakult ki az 1910-es években ez a városrész, ezért az ő családnevét viseli.

Szent Imre-kertváros

Pálmafa mellett a medencében ejtőzni

saját házban? Nem csak Ibizán, hanem Szent Imre-Kertvárosban is megteheted egy 130 négyzetméteres, hat szobás házban 29,9 M-ért.

Trianon után, a menekültek és migránsok alapították. Az elszakított országrészekről érkező tisztviselők 1925-ben megalakították a Pestszentlőrinci Kertotthon Házépítő, Termelő, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, amelynek szervezésében 1932-re létrejött a családi házas városrész. A névadásban valószínűleg szerepet játszott az 1930-as Szent Imre emlékév.

Szent Lőrinc-lakótelep

Lánykori nevén KISZ-lakótelep.

Az alapkő letételére 1964 tavaszán került sor. 1965 első napjaiban elkészültt a telep első épülete, amelyet eredetileg KISZ lakótelepnek neveztek. Az építkezés 1975 végére fejeződött be. 1992-ben a Fővárosi Közgyűlés ezt a nevet – a kerületi önkormányzat kérésére – Szent Lőrinc-telepre változtatta

Most pedig irány szavazni!

Melyik a legmenőbb pestszentlőrinci városnegyed?

  • 552
    Havanna-lakótelep
  • 421
    Szent Imre-kertváros
  • 366
    Szemeretelep
  • 327
    Pestszentimre
  • 269
    Gloriett-telep
  • 227
    Bókaytelep
  • 214
    Ferihegy
  • 182
    Ganzkertváros
  • 178
    Szent Lőrinc-telep
  • 101
    Bélatelep
  • 100
    Lakatos-lakótelep
  • 81
    Lónyaytelep
  • 80
    Miklóstelep
  • 72
    Erzsébettelep
  • 45
    Ganztelep
  • 41
    Liptáktelep
  • 36
    Rendessytelep

Fidel, Salsa! A győztes elég szoros küzdelemben Szentimre-Kertváros előtt a Havanna.