Magyar felhőkarcolók a nagyvilágban

A múlt héten bemutattuk, hány felhőkarcolót terveztek Budapestre a két világháború közt, és aztán a II. világháború után is, melyekből végül semmi nem lett. Ám arról nem ejtettünk szót, hogy eközben szerte a világban több helyen is megvalósították álmukat a magyar építészek és Sanghajtól Torontóig, São Paulótól Manhattanig állnak honfitársaink felhőkarcolói.

Idehaza talán egyetlen valódi amerikai stílusú felhőkarcoló épült meg. Igaz a Fiumei úti OTI-palota a maga 71 méterével azért elég messze van a New York-iaktól, díszítményeiben méltó párja azoknak, miközben egy csomó magyar motívum is megjelenik rajta. Ma már sajnos a toronycsúcs hiányzik, de Komor Marcell és Jakab Dezső műve még így is kiemelkedő alkotása a hazai art decónak.

Persze az amerikai felhőkarcolók jellegzetességei nem csak a méretben nyilvánulnak meg. Az Andrássy úton álló Parisi Nagy Áruház (mely egyébként épp most kiadó) egyáltalán nem toronyház, még csak magasháznak sem mondanánk, de a homlokzata alapján akár az is lehetne.

A kedvenc törpe-felhőkarcolóm pedig Róbert Károly körúton áll. Annyira tetszett, hogy valaki a XXI. század elején szemmel láthatóan szerelemből épített egy 20-as évek amerikai stílusát idéző, csak épp alacsony felhőkarcolót Pesten, hogy az egyik legelső Urbanista-posztok egyike épp erről szólt. 

Na de volt jó pár magyar építész, aki nem idehaza, hanem külföldön próbált szerencsét és megvalósíthatta álmát. (Már ha valóban az volt az álma, hogy felhőkarcolót építsen.) Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk pár külföldön megépült magyar felhőkarcolót.

Edifício Martinelli, São Paulo

Fillinger Vilmos (1922)

Az első magyar rekord: a Mertinelli-ház nem csak Brazília, de egész Dél-Amerika első felhőkarcolója volt. Pedig csak 1934-ben fejezték be a 30 emeletes, 130 méter magas épületet, mely olasz építtetőjéről kapta a nevét. Az egykor szebb napokat látott felhőkarcoló egykor luxusszállóként, máskor "függőleges favelaként" működött, vagyis egy időben eléggé rendesen elgettósodott. Sorsáról itt egy bűbájos magyar nyelvű videó.

Fisher Building, Detroit

Maróti Géza, belsőépítészet, dekoráció  (1928)  

Oké, itt nem magát az épületet tervezte honfitársunk, csak a díszítést, de egy art decós felhőkarcolónál az sem elhanyagolható. Hogy a detroiti Fisher-ház ma is az USA egyik kiemelt műemléke, abban alighanem az is szerepet játszik, hogy Maróti nem csak az épületszobrok egyik alkotója volt, hanem a lobby tervezője is.

A művész amúgy a világ számos pontjára készített épületdíszítést Milánótól Mexikóvárosig, de élete végéig Magyarországon élt. Neki köszönhetjük például a Zeneakadémia és a Gresham-palota épületszobrászati alkotásait is.

Park Hotel, Sanghaj  

Hugyecz László (1934)

Egy újabb rekord. A 24 (más források szerint 22) emeletes, 84 méter magas szálló volt 1952-ig Ázsia legmagasabb épülete (Kínáé 1966-ig, Sanghajé pedig egészen 1983-ig). Úgy art deco, hogy közben a Kós-Lechner féle hagyományoknak megfelelően népművészeti elemeket is tartalmaz (csak nem magyart, hanem kínait). Felnyitható tetejű bálterme miatt már megépültekor világhírű lett, és azóta is kötelező megemlíteni, ha art decóról írnak könyvet. Az épületről és Hugyec elképesztően kalandos életéről itt volt szó bővebben.

Manhattani felhőkarcolók

Róth Imre (20-as, 30-as évek)

Róth Imre nevét épp olyan kevesen ismerik idehaza, mint a szülőfalujáét, Gálszécsét. Pedig az épületeivel rengeteget találkozunk, gyakorlatilag minden második Manhattenben játszódó filmben felbukkanhat valamelyik. Számos közülük közvetlenül a Central Parkra néz, nem egy szövetségi szinten is műemlékvédelmet élvez. Hatása nem ért véget halálával, cége az Emery Roth & Sons számos ikonikus épületet tervezett, például a 2001-ben lerombolt World Trade Centert.

Chicagói felhőkarcolók

Mácsai János (60-as, 70-es évek)

Bár a háború után az USA-ba települt Mácsai épületei nem olyan meghatározóak a városképben, mint Róth felhőkarcolói, azért jó pár ott van Chicagóban. Ő maga pedig igen csak számon tartott alakja az ottani építészeti világnak. Itt egy hosszabb vele készült interjú angolul.

Absolute World towers, Mississauga

Burka Attila (2012) 

Manapság már nem elég egyszerűen a magassággal villantani, ha valaki látványos felhőkarcolót szeretne. A kanadai Mississaugában épült Absolute World towers, amit a népnyelv Marilyn Monroe towersnek nevezett viszont valóban igen látványos, nem véletlenül nyerte el a szakma elismerését is világszerte. Megalkotásában egy magyar építész, Burka Attila is részt vett. Az idős, 1956-ban nyugatra menekült alkotóval itt olvasható egy interjú magyarul, ahol amúgy a budapesti felhőkarcoló-álmokról is kérdezik. A sikerek ellenére azóta kicsit visszavett a lendületből a cég, a hetvenes éveiben járó alapító úgy döntött, most már kicsit pihen.

Ennyit tehát külföldön megépült magyar felhőkarcolókról. Hogy mi lett volna, ha nálunk épül meg valamelyik? Vagy egy hasonló épület? A válaszban elég sok a bizonytalansági tényező, de egy jól megválasztott helyszínen, egy színvonalas magasház nem árthatna Budapestnek sem.

Érdekel a magyar építészet? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!