Azbesztveszély a Kossuth téren?

2016.10.13. 17:23

Az Urbanista Facebook-oldalára érkezett a kérdés egy aggódó anyukától:

Kapcsolódó
Lebontanak egy házat a Kossuth téren

Lebontanak egy házat a Kossuth téren

A metrókijárat feletti épületet csak át akarták alakítani, de kiderült, hogy siralmas az állapota. Annyiba kerülne felújítani, mint újat építeni helyette.

Kedves Szerkesztők! Egy sürgető kérdésem lenne, amiben remélem tudtok segíteni. Bontják a MTESZ-székházat, de az V. kerületi önkormányzat semmilyen tájékoztatást sem tud adni. A kérdés, hogy van-e azbeszt az épületben vagy nincs. Vagy van, és csak később derül ki, mint a Városligetnél? Minden nap a székháznál járunk és a szomszéd épületben egy óvoda van, ami pont a Kossuth térről szellőzik, így igen nagy gáz nemcsak a környező hivataloknak, de leginkább a közeli óvodásoknak a téli bontás, ha van azbeszt az épületben. Van valamilyen infótok erről? Nagyon para, de senki nem foglalkozik vele.... Nagyon köszönöm előre is válaszotok! B.

A linkeket már csak én pakoltam bele, hogy az is képben legyen, aki lemaradt az előzményekről. Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezetője a következőket írta, amikor elküldtem nekik a levelet:

A Kossuth tér 6-8 szám alatti, 1972-ben elkészült irodaház építésekor, ahogy az akkoriban szokásos volt,  felhasználtak azbesztet tartalmazó anyagokat is. Ezzel a bontás tervezése során is tisztában voltunk, a kivitelező ennek tudatában tette ajánlatát, és a bontási engedélyt is ennek figyelembe vételével kaptuk meg.

A ház bontását végző Market Építő Zrt. az ilyen anyagok eltávolításának szigorúan szabályozott és széles körben kipróbált módszertanán alapuló, és az illetékes szakhatóság által jóváhagyott terv szerint fogja a mentesítési és ártalmatlanítási munkákat elvégezni.

Az irodaházban jelenleg többféle azbeszttartalmú építőanyag is van. Az épület külsején található ilyen szerkezetek – mint például a tető héjalására használt pala, amely egyébként a Kossuth tér más épületeit is fedi – eltávolítása viszonylag egyszerű, hiszen ezen anyagok bontása nem jár kiporzással. Az épület belsejében (elsősorban a  pincetérben)  fellelt  szigetelőanyag viszont csak speciális módszertan szerint bontható és szállítható. Ez egyebek mellett egy olyan, úgynevezett dekompressziós és dekontaminációs munkatér kialakítását igényli, amely a létrehozott nyomáskülönbség miatt eleve kizárja, hogy a munkatérből porszennyezett levegő kerüljön ki. Ezen eljárások betartását folyamatosan ellenőrizzük.

Az épület helyén hamarosan felépítendő új irodaházon természetesen nem alkalmazunk azbeszttartalmú anyagokat.

Az azbeszt elég elterjedt építőanyag volt a XX. században, Budapesten sok ezer épületben van jelen ma is. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban nem önmagában az azbesztet tartalmazó tető a veszélyes: például a MTESZ-székház szomszédjának is ez van a tető héjalásában, ahol az említett óvoda működik. A bontás viszont már problémás lehet: ha nem szakszerűen végeznék, akkor tényleg rákkeltő anyag kerülhetne a levegőbe és onnan az emberi tüdőbe

Kapcsolódó
Addig vizsgálják az azbesztmérgezést, míg az összes beteg meghal

Addig vizsgálják az azbesztmérgezést, míg az összes beteg meghal

A lőrinci cementgyár miatt megbetegedett 8 felperesből már csak 2 él. A magyar állam a teljesen egyértelmű bizonyítékokat is vitatja.

A teljes azbeszttilalmat amúgy csak 2005-ben (!) vezették be a magyar építőiparban. (Itt egy összefoglaló a témáról.)

Érdekel, mi történik a budapesti házakkal? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!