Budapest eltűnt kupolái

Budapest elpusztult „kupoláira” (lásd keretes írásunkat) az elmúlt években szerencsére egyre többször irányult rá a sajtó, a döntéshozók és a magánszektor figyelme is. Legutóbb a Kossuth tér közvetlen szomszédságában álló Vécsey utca 4-ről derült ki, hogy a Duna parti Wellisch-palota mintájára, helyreállítják eredeti tetőszerkezetét és -díszeit a Steindl Imre Program keretében.

Budapest városképe rengeteget vesztett azzal, hogy a II. világháborút követően számos sérült és jóformán ép díszes tetőt egyszerűsítettek le a 19. század második felének építészetét megvető szakmai irányítás, valamint a pénz- és anyaghiány miatt. Miközben a lakhatóvá tétel elsődlegessége mai szemmel nézve is érthető, az már talán több kérdést vet fel, hogy az '50-es és '60-as évek felújításai során miért tüntették el további tetődíszek sorát.

A tankönyvi terminológia szerint a „kapitalista társadalmak építészete” egyik legkárosabb jelenségének tartották azt a fajta építtetői hivalkodást, amely ki akart tűnni az utcaképből. Márpedig a kisebb-nagyobb tetődíszek – hiába volt belőlük viszonylag sok – kitűntek. Mintának a 19. század első felének klasszicista városképét tekintették, amelyet az azonos magasságok és a derékszögű, szabályos utcahálózat jelentette. Ha a legapróbb díszeket is beleszámoljuk,

A hivatkozási alapot gyakran a közelben álló jelentős épületek jelentették, mondván a tetőidomok zavarják azok érvényesülését.

Szerencsére a 19. század második felét meghatározó historizmus építészetét a '60-as és '70-es évektől kezdve újra értékelték, egyre több lett a műemlék és idővel eljutottunk oda, hogy ezeket az eredeti tervek szerint kell helyreállítani. Kupolafronton áttörést azonban még mindig nem sikerült elérni.

Ennek elsődleges oka, hogy számos épületből társasház lett, amelyek jellemzően annyira pénzhiányosak, hogy elpusztult tetődíszek helyreállítása szóba sem jöhet. Az alábbiakban a fentebb említett ezer körüli emlékből mindössze tíz, plusz egy épületet adunk közre, melyek tetődíszeinek helyreállításával óriásit nyerne a városkép.

11 és 12. A Kodály körönd házai

VI. Andrássy út

A Kodály Körönd Budapest egyik leggyönyörűbb építészeti kerettel rendelkező útkereszteződése lehetne, ha nem lenne gyalázatos állapotban az ott álló négy ház közül három. Megújulásuk azonban nemhogy haladna, de a legutóbb leégett Andrássy út 83-85. révén még távolabb is került.

Régebb óta hiányzik, de a tér összképe szempontjából ugyanúgy problémát jelent a 92-94. számú, Bukovics Gyula által tervezett lakóház tetődísze.

Miközben a sugárút felőli két úgynevezett manzárd tetőidoma megvan, az épülettel szembe állva világossá válik, hogy párdarabjaik a baloldalról hiányoznak.

Eredeti pompa szerinti megújulása, a körönd másik három házával együtt nagyon sokat javítana az Andrássy út külső szakaszának képén.

10. ELTE Jogi kar, A-épület

V. Egyetem tér 1-3.

A lista utolsó helyére egy talán joggal vitatható helyreállítási elképzelés került. A ma az ELTE jogi kara által használt, eredetileg az egyetem jogelődje, a Budapesti Tudományegyetem számára készült épületet 1896-ban adták át. Hatalmas kupolája, csúcsán a tudást jelképező ércfáklyával messze a déli belváros házrengetege fölé magasodott az Egyetemi templom barokk toronypárjának közvetlen szomszédságában. A tervezőpáros Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond volt, akit a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előszeretettel foglalkoztatott. A kupola mai értelemben véve sem volt funkció nélküli, mivel keleti homlokzatán nyíló hatalmas ablaka az alatta található 3. emeleti előadóterem üvegezett mennyezetén keresztül fényt engedett az épület belsejébe.

A neobarokk elemeket felvonultató épület talán nem a korszak legjobbja, de a szabálytalan alakú Egyetem tér nyugati oldalának lezárását, a monumentalitás középület és a barokk templom együttese – kissé római hangulatot keltve – remekül oldotta és oldja meg. Ebből a képből hiányzik ma az egyetem 1960-es évek elején elbontott kupolája. Pontosabban ekkor már csak a világháborús sérüléseket követő szükség-helyreállítás során meghagyott alsó részt tüntették el a neves építész, Kotsis Iván helyreállítási tervei nyomán. A kupola teljes elbontását azzal indokolták, hogy zavarta az Egyetemi templom látványát. Tény, hogy az együttes kényes egyensúlyban kell, hogy legyen, azonban a fennmaradt fotók alapján ez megvolt.

Az épület homlokzatait pár éve újították fel, a kupola százmilliós költségű újjáépítésére akkor nem került sor és kétségtelen, hogy egy egyetemen szinte mindig lehet jobb helyet találni ekkora pénznek. Városképileg a helyreállítás mégis indokolható.

9. Belgrád rakpart 27.

V. Március 15. tér sarka

Az elszürkült társasház, amely az egész belvárosi Duna-szakasz egyik legnagyobb szégyenfoltja, rögtön az Erzsébet hídtól jobbra látható, ha Pest felé cammogunk a dugóban (busszal, autóval egyaránt). A századfordulón a Vagyontalan Hivatalnokok Árváinak Alapja rendelte meg Hültl Dezső építésztől a luxusbérház terveit, hogy jövedelmeiből tovább gyarapítsa vagyonát.

Jelenleg pont teteje az egyetlen megújult része, el is ütnek a lepusztult homlokzatoktól a vöröslő, rendezett cserépsorok. Ezeknek a helyén volt a közeli Duna part legkomplexebb és legfeltűnőbb tetőszerkezete egykor, ami túlzás nélkül – ha méretben nem is, de díszességben mindenképp – a Királyi Palotához volt mérhető.

8. Baross utca - József körút sarokháza

VIII. József krt. 52-56.

Csak a Nagykörúton legalább kéttucatnyi tetődísz pusztult el, amiknek helyreállítása az útvonal képe miatt egyformán fontos lenne. Ha ezek közül egyet kell választani, akkor az építészetileg kicsit unalomba fulladó déli szakaszról érdemes. Amíg a Nagykörút északi részét ugyanis nagyszabású középületek (pl. Vígszínház, Nyugati pályaudvar) és grandiózus magánépületek (pl. New York-palota, Royal Szálló) szakítják meg itt-ott, addig a déli szakaszon jóformán csak sorjáznak egymás után a lakóházak. Ez eredetileg sem volt nagyon másképp, amiért kritizálták is a körutat, de volt egy-két épület, ami határozottan nagyszerű képet mutatott egykor.

Ezek közül talán a leginkább drasztikus változáson az 1894-ben épült, a Baross utca és a József körút találkozásának délkeleti sarkán álló, egykor a híres Bodó Kávéháznak helyet adó épület ment át. Nem csak közepes méretű, harang alakú sarokkupolája, de hosszú körúti homlokzata középrészének tetődíszei is eltűntek a világháborút követően és a homlokzat egyszerűsítésével voltaképp egy méretes bérkaszárnyává lett, ráadásul igen rossz állapotban van. A körút egyik meghatározó épülete lehetne eredeti tervek szerint megújítva. Felújítása reklámhálós módszerrel a Baross utcai oldalon megkezdődött, ám úgy tűnik az anyagiak korlátozta lakóközösségnek így is csak a meglevő, a második világháborút követő helyreállítással kialakult kép megújítására van lehetősége.

7. A Puskin mozi háza

V. Kossuth Lajos utca

A belvárosi Kossuth Lajos utca északi házsora az utca kiszélesítése miatt egy időben épült ki, a régi Erzsébet híd építéséhez kapcsolódva. A teleksor palotáinak igencsak mozgalmas tetővonala mára csak részben őrzi eredeti összképét. Több hiányzó tetődísz közül a legfeltűnőbb az egykori Tudományegyetemi Alap Czigler Győző tervezte 1893-95 között épült bérházának csonka tetőzete. A ma a Puskin mozinak otthont adó épület sarka fölött állt hármas manzárdkupolájának hiánya főleg akkor lesz feltűnő, ha észrevesszük, hogy az épület szélein ugyanezen tetődísz szerényebb változatai a mai napig megvannak.

A sarokrész a II. világháború során sérült meg, és sajnos eddig mellőzték visszaállítását. A ház ahhoz képest, hogy Pest talán a leginkább légszennyezéssel terhelt részén van, rendezett képet mutat, de egy jövőbeni megújulás a visszaállított sarokrész nélkül aligha lehet teljes.

6. BME Ch-épület

XI., Szent Gellért tér

Ha azt írtam az ELTE jogi karának kupolájáról, hogy helyreállítása „városképileg indokolható”, akkor a BME Szent Gellért térre néző kémiai épületére ez feltételes mód nélkül igaz, kupolájának helyreállítása: indokolt!

A kevéssé ismert, pedig a budapesti városképhez sokat hozzátevő Czigler Győző volt az, aki Hauszmann Alajos és Pecz Samu mellett az akkori Királyi József Műegyetem épületeit tervezte. Czigler kémiai épülete a rakpart és a Budafoki út között voltaképp a BME campus északi lezárását – avagy felvezetését – nyújtja. A keskeny homlokzattal a térre néző épület a Gellért Szállóval és a két épület közti lakóházzal együtt adják a tér építészeti képét, mintegy az egész dél-budai térség és azt feltáró Budafoki út és Bartók Béla út kapuját. Azonban ahogy a szomszédos háznak, úgy az oktatási épületnek is hiányzik a tetőidoma 1945 óta. A néhányakat a Szent Koronára emlékeztető félgömbkupola eltűnéséhez itt is a világháborús sérülés vezetett.

5. Királyi bérpalota

V. Ferenceik tere

Hogy mitől királyi? Hát attól, hogy a századforduló nagy ingatlanberuházása, az Erzsébet híd és a rávezető út kiépítése során néhány telket a királyi család tagjai vásároltak fel. A Királyi bérpalota háziura pedig maga Ferenc József volt. Na persze az ügyeket nem ő, hanem a magán- és családi vagyonalapot kezelő seregnyi hivatalnok intézte, az 1901-re elkészült bérpalota azonban lakásai méretével és küllemével is méltó volt a királyi jelzőre. Az uralkodó ugyanezen év november 3-án egyébként személyesen is meglátogatta a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte épületet, és bérlőit.

A közelmúltig hatalmas elfeketedett tömegként meredezett a 7-es buszra várók fölé a Párizsi-udvarral szemben, azonban a lakóközösség és a kerület összefogásának köszönhetően a ház elkezdett megújulni. Ennek részeként megtisztították a homlokzatokat az évtizedes kosztól és koromtól. A világháborút követően szörnyen leegyszerűsített tetőhöz azonban sajnos egyelőre nem nyúltak. A Királyi bérpalota nem a finom megoldások és bájos részletek épülete. Bombasztikus, dús, barokkos megjelenése sokkal inkább az építtető pénzügyi erejéről és hatalmáról tanúskodik. Ennek a kompozíciónak a megkoronázása hiányzik egyre inkább a meg-megújuló Ferenciek teréről.

4. Volt Stein-ház

VI. Andrássy út 1.

1876-ban Stein Károly megrendelésére, Lang Adolf tervei szerint épült fel a háromhomlokzatú ház. Az Andrássy út torkolatának építészeti megoldása egykor nagy fejtörést okozott, mivel nem egy nagyobb térre (az Erzsébet teret ekkor még egy házsor választotta el tőle) érkezett meg a sugárút, hanem egy szűk utcával szemközt, ferdén találta el a mai Bajcsy-Zsilinszky utat. A méltó indítás csak annyira jött össze, hogy az út mindkét oldalán feltűnő épületeket igyekeztek emelni. A jobb oldalon álló épület Erzsébet tér felé néző homlokzatát eredetileg két kis félgömbkupola ékesítette a sarkokon, ezek azonban a II. világháborút követően eltűntek és csak falazott alsó részük maradt meg. Ezek pedig a botrányba és tétlenségbe fulladó, életveszélyes állapotokat okozó tetőtér-beépítés előkészítése során tönkrementek és néhány éve el kellett bontani őket.

A homlokzat felújítása itt jelenleg is zajlik, és bízunk benne, hogy évtizedes tétlenséget követően jó irányt vesz a ház megújulása és az eredeti tetőszerkezetet láthatjuk viszont néhány éven belül. A kiemelten fontos városképi helyzet folytán ez kulcskérdés lenne.

3. Az egykori Zsolnay-mintaüzlet háza

V. Március 15. tér

Ha a Ferenciek tere közepén lenne időnk megállni, a Klotild-paloták mellett két oldalt elnézve egy-egy épületet látnánk az utcák végén. Jobbra a Piarista Gimnáziumot, balra egy jó állapotú, talán leginkább a Március 15. tér felőli homlokzatán található fehér elefántról ismert házat látnánk. A Schweiger Gyula tervezte, Takáts Lajos gyarmatáru-kereskedő számára épített neobarokk stílusjegyeket hordozó épület ma is szép, ám az archív fotóra pillantva világos lesz, eredetileg mennyivel pompásabb volt az időközben megcsonkított épület. Az 1900-as évek elejétől a pécsi Zsolnay gyár budapesti képviselete a ház földszintjén és félemeletén működött, a cég logója a mai napig a homlokzatot díszíti.

A ház valószínűleg második világháborúban sérült meg és elpusztult magas tetőzetének helyét meglehetősen igénytelen módon beépítették. Ezek a lakások nagyon sokat érhetnek ma, ugyanakkor a városkép nagyot nyerne vele, ha valahogy helyreállna az – utólagos ráépítés befoglalásával – a tetőforma, és sarok látványos, a Ferenceik terére látszó tornya.

2. Török Bankház

V. Szervita tér 3.

Budapest belvárosának egyik legszebb és legkülönlegesebb szecessziós épülete az útikönyvek címlapjára való egykori Török Bankház Szervita téri épülete, melyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei nyomán 1906-ban emeltek. Az épület hordozza Budapest legnagyobb, Róth Miksa tervei nyomán készült homlokzati mozaikját, és figyelmet érdemelnek a fém épületszerkezet miatt hatalmas méretűre nőtt ablaknyílások is, amik már kifejezetten a modern építészet olyan utált vívmányait előlegezik meg, mint az üveg függönyfal. Az összkép mégis harmonikus és némelyek szerint nem is hiányzik ebből az 1930-as évek végén leszerelt tetődísz, egy belülről kivilágítható, színes üveggel burkolt glóbusz.

Az épület homlokzatfelújítása 2008-ban készült el. Az akkori műemléki igényű rekonstrukciónak része lett volna a glóbusz helyreállítása is, ám pénzügyi okokból azt a II. ütembe sorolták. Ez az ütem pedig azóta is várat magára.

1. Egykori Fonciére Biztosítóintézet bérháza

V. Andrássy út 2.

A lista első helyezettjén nem kellett sokat gondolkodni, a budapesti városkép legfájóbb kupolahiánya – ha nem tudunk róla – nem bántó, de ha meglátja valaki egy archív fotón, onnantól fogva másképp néz az Andrássy út – Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló „vasalóházra”, épp átellenben a lista 4. helyezettjével szemben. Az egykori Fonciére Biztosító Társaság a város talán akkor legdrágább telkét vette meg, hogy egy tervpályázatot követően az 1880-as évek elején az Andrássy úti paloták egyik meghatározó építészével Feszty Adolffal felépíttesse Budapest talán legszebb arányú kupoláját. A gyönyörű díszműbádogos munkát színes palafedés borította és hátukat a kupola testének vető, széttárt szárnyú sárkányok díszítették, csúcsa állítólag valamivel 60 méter fölé nyújtózott.

Az Andrássy út indításául szolgáló ház tetőidomának rekonstrukciója rendkívül pozitív változást hozna a Deák tér – Erzsébet tér környékének képében. A társasház homlokzatait néhány éve reklámhálós módszerrel felújították, azonban a kupola alsó hangon több tízmillió forintos rekonstrukciójára a háznak nincs pénze. Újjáépülésére külső anyagi segítség nélkül aligha van esély.

Szerzőnk művészettörténész.

Érdekelnek Budapest titkai? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!