Két emeletet húznának a legszebb pesti romantikus palotára

Egy régi ház valakinek mindig sokat jelent. Van, hogy építészeti értéke nincs sok, de az ott élőknek fontos a régi hangulat, és van amikor épp a nagyközönség értetlenkedik, minek akarnak megmenteni egy ilyen vacakot a műemlékvédők. És vannak ritka esetek, amikor egy házat egyformán fontosnak tart mindenki. Városlakók, építészek, turisták, műemlékesek. Ilyen az Unger-ház a Kiskörúton, pár háznyira az Astoriától.

Ott az aljában a Valdocco cukrászda, az udvarán meg a Cukorka műhely, és persze az Insitu, ami miatt én a legtöbbször megfordultam ott. Merthogy be lehet sétálni az udvarára, sőt a turisták imádnak is besétálni. Egyrészt mert fakockával van burkolva, másrészt át lehet menni rajta, és akkor az ember a Múzeum körúttal párhuzamos Magyar utcában találja magát. Ennek a háznak ugyanis két utcai homlokzata van: a díszesebbik, kisebbik a Kiskörútra, a szerényebb, de nagyobb a mellékutcára néz. Nem lehetett könnyű feladat ide tervezni, főleg úgy, hogy a telek egyáltalán nem téglalap alakú, de a végeredmény a Yblt igazolta.

Az 1850-es éveke elején, amikor épült, nagyon menő lehetett, egy viszonylag új stílust, a romantikát hozta be Pestre, s máig ez az irányzat egyik legfontosabb épülete a városban. Igaz nem vegytiszta, mint arra Őrfi József felhívja a figyelmet Ybl-könyvükben, van benne egy csomó keleti elem is, például a magas főpárkány feletti mór pártázat.

Itt olvastam azt is, hogy az építész távoli rokona, Ybl Ervin művészettörténész azt emelte ki a házról, hogy

Yblnek sikerült elkerülnie a függőfolyosókat, a pesti bérházaknak ezt az átkos sajátosságát, amely lefokozta volna az udvar teremszerű szépségét.

Szó se róla az udvar valóban éke az épületnek, még azokat is egyből ámulatba ejti, akiket amúgy nem érdekel az építészet.

Na de mi történik az épülettel?

Az Unger-ház mára egészen rossz állapotba került, sőt, mint az a Műemlékem adatlapján látszik, évről évre romlik a homlokzat állaga. A felújítás régóta ráfért, s mivel egy remek fekvésű, klassz adottságú házról van szó, jó esély volt rá, hogy presztízsberuházás lesz belőle műemléki rekonstrukcióval.

Nos a felújítás és az újrahasznosítás elkezdődött.

A 24.hu szúrta ki nem rég, hogy a dolog annyira előrehaladott állapotban van, hogy már az ingatlan.com-on tolják a hirdetését, és van egy angol, orosz és kínai nyelvű projektoldala is. Ez idáig tök jó: szuper lenne, ha luxuslakásokat alakítanának ki benne, akárki is költözik oda, ha cserébe megújul a műemlék.

Igen ám, de itt nem a meglevő lakóterek átalakításáról van szó, vagy mondjuk a tetőtér beépítéséről, hanem ráépítésről. Egyből két szintet húznának rá. Ez a lépés azért kiverte a biztosítékot a műemlékvédőknél, az Örökségfigyelő keserűen posztolta a Facebookra:

Ráírtam Kelecsényi Kristóf művészettörténészre, hogy mi a véleménye a beruházásról, ő pedig két összeállítással felelt, röviden összefoglalva, miért fontos az épület és miért aggályos a bővítés.

Egy kis érdekesség még az épületről. A mostani képeket készítő kollégám, Nagy Attila Károly kilenc éve a földszinttől a padlásig bejárta és végigfotózta az Unger-házat. Az akkori fotóit itt találjátok:

KIEGÉSZÍTÉS: A poszt megjelenése után jelentkezett a tervező BORD Építész Stúdió, akik mint írják, két éve küzdenek önköltségi áron az Unger-hár megmentéséért, és minél színvonalasabb felújításáért. Azt ígérték, hamarosan újabb terveket mutatnak be a házról, melyek alapján egyértelműen kiderül, hogy

valójában semmilyen irányból nem fogja rontani a képet a bővítés.

Ha megkapjuk, természetesen azokat is bemutatjuk. (Közben megkaptuk, bemutatjuk.)

KIEGÉSZÍTÉS 2.: Információink szerint a Miniszterelnökség megkereste a Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy vizsgálják ki, mennyire felel meg a műemlékvédelmi szempontoknak az Unger-ház átalakítása. Amint bővebbet tudunk erről, jelentkezünk a részletekkel.

És nektek mi a véleményetek? Jöhetnek az érvek és ellenérvek a kommentekbe. Aki pedig kíváncsi rá, mi történik a budapesti műemlékekkel, kövesse az Urbanistát a Facebookon!