Mi a baj a Rákóczi téri hajléktalanelhárítókkal?

Tegnap posztolt a 8ker blog egy fotót a Rákóczi téri metróállomásról: egy csomó alacsony korlátot szereltek fel az épület oldalában található fedett zugba, ahol korábban hajléktalanok tanyáztak. A megoldás annyira abszurdnak tűnt, hogy először el se hittük, hogy ez tényleg ellenük van, de miután megkérdeztem az illetékeseket, kiderült, hogy valóban erről van szó.

Röviden a következőt tudtam meg: a kerületi önkormányzathoz sok panasz érkezett "a metróállomás környezetével kapcsolatos problémákról", amit továbbítottak a fővárosnak. A főváros cége, közelebbről a BKV pedig lépett, mint írták: "az utaspanaszok, valamint az állandósult higiéniai körülmények felszámolása indokolta" a korlátok telepítését. Oké.

Eszem ágában sincs belemenni az Urbanistán abba a vitába, hogy kinek, hol van joga feküdni, és kinek, hogyan van joga megvédeni a környezetét. Nézzük pusztán építészetileg, milyen problémák vannak ezzel a megoldással!

1. Megelőzhető lett volna

Ha valaki a kortárs magyar építészetre kíváncsi, azt általában leküldöm egy útra a négyes metróba azzal, hogy szálljon ki minden megállóban, menjen föl, jöjjön le és nézzen körül. Szóval szeretem ezeket az építményeket. Viszont sajnos el kell ismerni, hogy egyes állomásokon voltak funkcionális zökkenők, amikor a városi polgárok máshogy használták az épületeket, mint ahogy azt a tervezők elképzelték. A legismertebb példa a II. János Pál pápa téren kialakult spontán vízi csúszda volt, de tulajdonképpen ugyanerről van szó a Rákóczin is.

Ha valaki nem szeretné, hogy hajléktalanok feküdjenek a háza árkádjai alatt, akkor nem épít árkádokat. Rengeteg olyan kortárs irodaépület van, ahol nem nagyon lehet megbújni kívülről - mégsem jut eszébe senkinek sem hőbörögni, hogy hajléktalanellenesek. Pedig ma már ez is szempont egy épület kialakításánál.

Ha a tervező - pláne a helyi körülményeket jól ismerő megrendelő - időben gondol erre, és mondjuk az üvegfalat kiviszi a homlokzat széléig, akkor ma nem kell hülye korlátokat letenni és nincs problémázás.

2. Lehetett volna indirekt módon

A nagy tippelgetésben, hogy mégis mire való, többen is felvetették, hogy ezek tulajdonképp bringatámaszok (jellemzően persze olyanok, akik nem járnak kerékpárral). Tényleg hasonlóak, csak nagyon alacsonyak, és úgy vannak elhelyezve, hogy be se lehet szenvedni oda egy kerékpárt.

Ha már eldöntötték, hogy ezt a területet lezárják a hajléktalanok elől, miért nem lehetett tényleg kerékpártárolókat tenni oda? Nem ilyen szupergáz módon, hanem komolyan. Szabványos támaszok, hasonló anyagból és kivitelben, mint most, csak magasabb méretben. Sűrűn, párhuzamosan, merőlegesen a homlokzatra. Tökéletes hely lett volna, ráadásul fedett. Még be is kamerázhatták volna a bringák védelmében, úgyis tervezetek ilyet több metrómegálló mellé.

A szűk sarokban, ahová már nem fér kerékpár, kialakíthattak volna egy közösségi szerszámos készletet, vagy ingyen pumpát stb. amire több helyen is van példa a városban. Vagy bármit, aminek van funkcionálisan is haszna.

Az eredmény: a hajléktalanok ugyanúgy nem tudnak oda feküdni, mint ahogy most sem, viszont az illetékesekre nem úgy tekintenének sokan, mint az ördögökre, hanem mint a város hőseire.

3. Lehetett volna stílusosabban

Komolyan harminc kiló, teljesen értelmetlenül kihelyezett fémrúdra van szükség ahhoz, hogy távol tartsák a hajléktalanokat? A Kiscsibész téri vasrudakkal épp ugyanez volt a baj (túl azon, hogy ott ráadásul egy hajléktalanemlékmű mellett sikerült kipakolni őket).

Egy jól megkomponált, szép épületet vagy dizájnpadot két mozdulattal hazavágnak.

Ha hosszú távú megoldásban gondolkodnak, miért nem keresték meg az építészt, aki a házat tervezte? (Ha ő javasolta ezeket a rudakat, akkor bocs, de nagyon remélem, hogy nem. FRISSÍTVE: Dévényi Tamás közben megírta, hogy nem kereste meg a BKV. Ő egészen máshogy oldotta volna meg a problémát, és azt is elmondta, mire tervezte ezt a beállót. Itt olvashatjátok a részleteket.) Rengeteg sokkal stílusosabb megoldás létezik ennél. A megújult Széll Kálmán téren például a növénykazetták ferde támfalainak köszönhető, hogy megszűnt a zsibvásár a téren, mert nincs hova kipakolni. Senkinek nem jut eszébe kitiltásról beszélni.

Igen, ezek csak az esztétikai kérdések, amik nem a legfontasabbak talán - de ez a blog ezekkel foglalkozik. Ja! És senki ne jöjjön azzal, hogy igen, de az előző állapot rondább volt: az soha nem mentség egy pocsék megoldásra, hogy de hisz tudok egy sokkal rosszabbat is.

Érdekel, mi épül a városban? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!