A fülbevalós betyár domborműve visszakerül a Kossuth térre

A Kossuth tér sarkán álló különös sorsú MTESZ-székház sorsát - mely leginkább arról ismert, hogy ennek az aljában volt a metróállomás - végigkövettük az Urbanistán. Az 1972-ben emelt, Pintér Béla tervezte modern irodaház a történetét itt foglaltam össze, amikor kiderült, hogy szeretnének kicsit ráncfelvarrást végrehajtani rajta. Ez aztán nem sokkal később bontásra módosult, a helyén a háború előtt tervezett homlokzattal építenek fel egy új irodaházat.

A lebontott épület nem volt igazán népszerű (bár van még jobban utált Pintér-mű is, a Hilton a Várban), de voltak olyan részletei, amelyeket azok is szerettek, akik esetleg gyűlölik a későmodern építészetet. Ilyen volt például a földszinten az ívesen kanyarodó lépcső, és mellette az a dombormű, amelyen egészen különös alakok láthatók.

A lépcsőt sajnos nem lehetett megmenteni, állítólag olyan speciálisan ide volt tervezve. Az íveket faragással alakították ki, vagyis értelemszerűen a korlát minden részét egy akkora márványdarabból nyerték ki, amibe belefért a forma. Meglepő nagyvonalúság egy szocialista irodaházban. De nem ez volt az egyetlen ilyen dolog.

A legeldugottabb helyeken és szinteken is értékes kőburkolatot tettek le, de amit legjobban elpazaroltak, az a ház legértékesebb része, a kilátás. A legfelső szintjét ugyanis beljebb húzták, így egy tágas terasz alakult ki - ahová nem lehetett kimenni, legfeljebb a karbantartóknak.

Na de vissza a földszintre! Ott állt ugyanis Boda Gábor Pillérrelief elnevezésű alkotása. A nevét onnan kapta, hogy az egyik tartópillért vonja körbe, mint valami hirdetőoszlop, de hogy mit is ábrázol pontosan, azt nem tudom. Sőt sokan mások sem, a Köztérkép adatlapján is csak tapogatóznak. (Viszont elég jól meg lehet nézni ott a részleteit.)

Az biztos, hogy különböző pásztorok és más mezőgazdasági munkát végző emberek vannak rajta, alul meg síró (!) állatok. Ott egy Pesth felirat, egy címer körzővel és gyaluval, egy 1695-ös dátum, és más furcsaságok. Ha valami misztikus filmben látom, hát rávágom, hogy kamu. Erre tessék itt van, és értetlenül állok előtte. Ha valaki tudja a megfejtést ne fogja vissza magát, ossza meg velünk!

Szóval erről az alkotásról lehetett tudni, hogy megmarad, hiszen jóval könnyebben adaptálható egy új helyszínhez, mint a lépcső. Csak azt nem tudtam, hova kerül. Aztán a minap kiposztoltam Instára a két évvel ezelőtt készült képeimet róla, mire Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezetője elárulta, hogy a relief helyben marad. Vagyis visszakerül az új épület aljába, ahol egy étterem fog működni.

Kíváncsi leszek rá! Amint további részelteket tudok meg az alkotásról vagy az új épületről, jelentkezem.

Érdekelnek a budapesti épületek? Kövesd az Urbanistát Facebookon, Twitteren, vagy újabban akár Instagramon is.