Kibontották a cementhabarcsba zárt gyönyörű fatemplomot

A 250 éves faszerkezet nem tudott szellőzni, közel volt a teljes pusztuláshoz

2018.11.22. 16:27
2 hozzászólás
Balra a habarcsba burkolt fatemplom bádogtetővel, jobbra a helyreállított épület. Mintha nem is ugyanaz lenne a két képen
Balra a habarcsba burkolt fatemplom bádogtetővel, jobbra a helyreállított épület. Mintha nem is ugyanaz lenne a két képen
Fotó: Rómer Flóris Terv / Teleki László Alapítvány

Elég szép helyreállításról kaptam egy képpárt: Tiszabökény görögkatolikus templomát rekonstruálták az elmúlt években, és szentelik fel most december 1-én. A falu a határ közelében, az ukrán oldalon, Beregszásztól 25 kilométerre fekszik. Már az 1700-as évek közepén is volt itt egy nádfedeles temploma az egyháznak, de a jelenlegi épület is vagy 250 éve áll. Persze ez azért nem olyan tekintélyes kor egy műemléknél, vannak ennél öregebb templomaink is. Csakhogy ez fából van.

Igaz, ebből túl sok nem látszott a közelmúltig.

A Szovjetunióhoz csatolt faluban ugyanis a templom az ortodox egyházhoz került, akár csak számtalan társa Kárpátalján és Erdélyben. (Sőt azokban az évtizedekben nem csak a görögkatolikusok templomait happolta el a nagy testvér, de még a görögkeletiek közt is volt olyan, amit az orosz ortodoxoknak adtak Pesten).

Az ideiglenes egyházváltás annyira nem viselte volna meg az épületet, de a szovjet időkben elég furcsán nyúltak hozzá. Egyszerűen cementhabarccsal bevakolták, a tetejére pedig bádogtetőt tettek. Alighanem így komolyabb épületnek tűnt, tisztára mintha téglából lenne. Sajnos a szakszerűtlen "felújítás" rengeteget ártott a háznak.

A fagerendák nem tudtak többé lélegezni és kiszáradni, ami egy rendszeresen árvíz sújtotta területen végzetes lehet.

A tákosi templomról mesélték, hogy simán túlélt több árvizet is (még a túlzásba vitt folyószabályozás előtt persze): a vályogfalat megbontották, szépen kifolyt rajta a víz, aztán kiszáradtak a falak. Szóval a folytonos nedvesség miatt a falszerkezet sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott.

A határon túli műemlékek megmentésével foglalkozó Teleki Alapítvány támogatásával 2016-ban láttak munkához a viski Stark István mesteremberei, Káldi Gyula tervei szerint. A farestaurátor Szabó József volt. 

Úgy tűnik Ukrajnában nem olyan nagy probléma a zsindely használata, mint Szlovákiában vagy Magyarországon (a borsi Rákóczi-kastélyra többek közt tűzvédelmi okokból nem kerülhet vissza az eredeti tető). Szóval itt szerencsére nem csak a habarcsburkot verték le, de a falak, az ikonosztáz és a sok külső-belső részlet mellett az eredeti zsindelyfedést is visszaállították. Szép lett.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!