Gyurcsány Ferenc egy kis Schmitt Pál

Alig néhány hete Schmitt Pál plágiumbotrányának idején ezt a fejleményt láttuk az egyik legaggasztóbbnak: „A politikában használt szavak és a valóság viszonya már rég eltávolodtak egymástól. (...) A politikusok képesek párhuzamos, konstruált valóságokat kialakítani.” Amikor Schmitt Pál végül lemondott, akkor ezt írtuk: „Ideig-óráig úgy látszott, hogy ki lehet dumálni a dolgot, át lehet csúsztatni az egészet egy átlagos vita szintjére: ki így értelmezi, ki úgy a helyzetet, és ha elég erősen ismételjük a saját vélekedésünket, akkor abból a hűséges közönség számára tény lesz.” Majd örvendeztünk, hogy mégsem így lett.

Nagyon valószínűnek tűnik, hogy Gyurcsány Ferenc is csalt az egyik szakdolgozatával. A címe megegyezik volt sógora négy évvel korábbi munkájával. A dolgozat hossza megegyezik a sógora disszertációjának első részének hosszával. A 11. és 12. oldalon ugyanarról van mindkét dolgozatban szó.

A gyanút tovább erősíti a volt miniszterelnök bizonytalankodása. Először azt mondta, hogy nem tudja, hogy miről írt a volt sógor szakdolgozatot, aztán azt, hogy lehet, hogy használta a szöveget. Nyilvánvalóan nagyon sok érdekes és izgalmas dolog történt 1984 óta Gyurcsány Ferenccel, azonban aki már írt életében szakdolgozatot, az egykönnyen nem felejti el, hogy legalább a címét honnan szedte. Egy szakdolgozattal sokat kell bíbelődni, beköttetni, megvédeni, nagy a tétje, sok vele a szorongás. Nem életszerű azt mondani, hogy nem tudom a sógorom miről írt, majd azt, hogy bolond lettem volna nem használni a sógorom dolgozatát a sajátomhoz, pláne ha ugyanaz a címe.

Rettentő érdekesek a párhuzamok Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc viselkedése között. Amikor világos lett, hogy letagadhatatlan az egyezés egy másik munkával, akkor Schmitt törzsanyagról és közös munkáról beszélt, Gyurcsány pedig arról, hogy bolond lett volna nem használni. Mindketten a világ legtermészetesebb dolgaként, szinte kedélyesen jelezték, hogy persze, hasonlóságok lehetnek, de ilyen a világ rendje.

Abban is hasonlók, hogy mindketten politikai vitává akarták átalakítani az ügyet. „Semmi mást nem tudok feltételezni, mint kizárólag rosszindulatot” – mondta Schmitt még januárban. „Politikailag meg akarnak ölni” – mondta most Gyurcsány.

Aztán jött mindkettejüknél a fenyegetőzés. Schmitt Pál még lemondásáról szóló beszédébe is beleszőtte, hogy feljelentést tesz az doktori címét visszavonók ellen. Kedden már Gyurcsány is ígért feljelentéseket. Mindketten egyre agresszívabbakká váltak, ahogy az ügy egyre nehezebben vált védhetővé.

Hogy a magyar politikából mennyire hiányzik a logikus gondolkodás, azt megannyi érdekes egybeesés bizonyítja e két ügyben is. Kedden az a Selmeczi Gabriella nyilatkozott elítélően Gyurcsányról, aki Schmitt disszertációját teljesen rendben lévőnek találta. Gyurcsány Ferenc korábban arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy Schmitt morálisan megbukott, mert másolta szakdolgozatát. Kövér László leterroristázta azokat az újságírókat, akik kiderítették, hogyan csalt Schmitt.

Ha Kövér konzisztensen gondolkozik, akkor hamarosan elküldi az anyjába a Hír TV stábját. Ha Selmecziben van egy kis következetesség, akkor bejelenti, hogy a Gyurcsány-féle szakdolgozatos vitát le lehet zárni. És ha Gyurcsány Ferencben van egy minimális hajlam a logikus gondolkodásra, akkor lemond parlamenti mandátumáról.