Így lehet kihúzni az MSZP-t a szarból

Abban mindenki egyetért, hogy egy ekkora zakó után nem mehet így tovább. Így nem. Az MSZP a 24. órában van. Szombaton választmányi ülés. 

Először is a konzekvenciákkal kell kezdenie valamit a pártnak. Le kell vonni a konzekvenciákat. Ahhoz, hogy levonják a megfelelő konzekvenciákat, először is elemezni kell. Elemezni kell azt, hogy mi vezetett idáig. Ezután értékelni kell az elemzéseket, hogy aztán elemezni lehessen az értékeléseket. És ugyanezt fordítva is célszerű megcsinálni, abból baj nem lehet. Gyökeres és átfogó elemzésre van szükség, mert a felületes értékelés könnyen zsákutcába vezethet, ahonnan már nincs visszaút. 

Mérlegelni kell. A mérlegelésnek most súlya van, mégiscsak az MSZP-ről van szó! Nem szabad kapkodni. Könnyű bűnbakot keresni és találni, de ennél fontosabb a józanság és a józan mérlegelés. Le kell higgadni, néhány nappal a vereség után botorság lenne meggondolatlan lépéseket tenni. De ha már itt tartunk, a mérlegelést is elemezni kell, de az sem eretnek gondolat, hogy az elemzést mérlegeljük, mielőtt értékeljük.

Ugyanakkor nem szabad a józanság álcája mögé bújva egy helyben topogni és nem cselekedni! Bizonyos dolgokat már most le kell szögezni. Most még nem késő leszögezni, persze csak megfelelő strukturális keretek között, nem úgy durr bele a nagyvilágba, mindenféle felelősség nélkül.

Párbeszédre is szükség van, ezt a hülye is látja. Meg kell hallani a hangokat. Vannak jogos bírálatok, jogos kritikák, ezeket észre kell venni. Nem lehet szembemenni a tagsággal, ahogy a választók akaratával sem. Tisztán kell látni, de ez sem megy józan értékelés nélkül. 

Borítékolható, hogy az MSZP szombati választmányi ülésén élénk vita lesz. Ez örvendetes, mert az élénk vita építő. Fontos, hogy ezekben az élénk vitákban a szempontokat is figyelembe vegyék a résztvevők. A különböző szempontokat. De nem szabad beleesniük abba a csapdába, hogy ezeket a szempontokat leegyszerűsítve mérlegelik. Hiszen itt egy jóval komplexebb problémával állunk szemben, mintsem például a személyi felelősség vagy a párstruktúra kérdésével.

Éppen a fentieket figyelembe véve az eddigieknél tágabb struktúrában kell integrálni a különböző szempontokat, így becsatornázva azokat, hogy egy bizonyos szűrőn átmenve, strukturáltan csapódjanak le a kabinetekben. Mert kabinetekre szükség van, ezt mondanom sem kell. Ahogy munkacsoportokra is. Ez csapatjáték, egyedül ez nem fog menni.  Egyeztetésekre van szükség a kabinetek és a munkacsoportok között. És meg kell szüntetni a párhuzamosságokat!

Az már most világos, hogy gyökeres változásokra van szükség. De azon már lehet, sőt kell is vitatkozni, hogy honnan induljon el és merre tartson ez a gyökeres változás. És hogy mi a gyökér egyáltalán. Honnan indul és hová tart, és minek. 

Alapvető változásra van szükség, nem csak gyökeresre. Tehát alapvetőre és gyökeresre, ahol a hangsúly az alapvetőn, az ésen és a gyökeresen egyszerre van. Mindegyik ugyanolyan fontos, egyik a másikra építkezve alkotja meg az egészet. 

Nagyon nem mindegy az ütem. Mérlegelni kell az ütemet is. Az ütemet, hogy hogyan hajtódjon végre az esetleges gyökeres változás a pártban. Az egyértelmű, hogy a baloldali értékek mentén kell megújulni, és szükség lesz az innovatív ötletekre is.

De mindez, amit leírtam, önmagában még kevés. Kell valami, amibe mindez beágyazódhat. Itt az idő, hogy egymás kezét megszorítva, de végre kimondjuk: keretprogram kell!

Egy olyan keretprogram, ami meghatározza a stratégiát.

A jó stratégia ugyanis a kulcs, ami kinyitja a válság ajtaját egy fényesebb jövő felé.

Kell egy jó stratégia arra, hogy hogyan jöjjön ki az MSZP a szarból. Ez ennyire egyszerű.