Diána
12 °C
27 °C

A Gyávák Együttműködési Rendszere

kep01
2018.06.19. 16:16

Kövér László a parlamentben sokszor hatalmas pátosszal adja elő a Ház méltóságának védelmét és fontosságát, fideszes körökben szokás rá a nagy alapítóként, a demokrácia őreként, Orbán valamiféle kontrolljaként hivatkozni. Állítólag ő az elvszerű és elvhű vezető a Fideszben, de ez az elvszerűsége évek óta kizárólag az amúgy érthető antikommunizmusban érhető tetten. Minden másban, amivel demokrata országvezetőket lehetne jellemezni, nem ugorja meg a szintet. Talán még Szili Katalin is tökösebb volt. 

Kicsit távolabbról kezdve: a magyar sajtópiac működésének és a hivatalok sajtóhoz viszonyulásának nagyon sok baja van. Ezeket a bajokat – próbálhatják cáfolni, nehéz lesz – a Fidesz teremtette és súlyosbítja időről időre. Említhetnénk a közmédia teljesen félreértelmezett elköteleződését, az állami hirdetésekkel teletömött pártlapokat, a le- vagy bedarált, nem baráti sajtótermékeket és persze a kérdések elől menekülő hivatalokat, hivatalnokokat is. Aminek az egyik legnagyobb bajnoka épp az egyik legmagasabb tisztségű közjogi méltóság, Kövér László. Ez a nagyszerű, választott demokrata, közszolga retteg a független sajtótól. Velünk évek óta nem hajlandó szóba állni, épp hétfőn menekült el megint a kérdéseink elől, arra hivatkozva, hogy az Indexet nem tekinti sajtóterméknek. Azt ugye nem tudjuk megkérdezni tőle, hogy miért nem, mert elfut, ha meglát minket, vagy ha a hivatalán keresztül keressük.

Kövér László az elmúlt egy évben viszont a Magyar Időknek, a Figyelőnek, az MTI-nek és a Pesti Srácoknak is adott interjút, nagy bátorság kellett hozzá. Ezek ugyanis egytől egyig olyan helyek, ahol kemény, valódi, nem egyeztetett kérdésektől nem kell kormánypárti politikusnak tartania. Ugyanezt nyomja a másik két közjogi méltóság, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök is. Az ország vezetői szerint csak az méltó arra, hogy szóba álljanak vele, aki nem feszeget kényes ügyeket, aki hagyja, hogy a kérdéseket és a válaszokat utólag szépen átírják, aki azt kérdezi, amiről ő szívesen beszél.

De egy rendes országban a független, a nem a pártok kegyeit és pénzét kereső sajtónak nem ez a dolga. A jól működő sajtónak kontrollszerepe van. Ha a közintézmények vagy közpénzek körül nem stimmelnek a dolgok, akkor arról be kell számolnia, meg kell keresnie a felelősöket, be kell mutatnia, hogy mi és miért működik rosszul. Ebben a cikkben is épp egy ilyen anomáliára próbálunk rámutatni. Az nagyon gyáva és a demokráciától nagyon távol álló dolog, ha csak azzal állunk szóba, aki kedves velünk. És még gyávább dolog arra hivatkozni, hogy az a sajtó, mert annak egészen más neve van. És a kérdések elől folyamatosan menekülő közjogi méltóságokra is másik szót kell keresni a demokrata helyett.