A CEU-ügy nemcsak magyar tragédia, hanem az év egyik legnagyobb amerikai blamázsa is

További Vélemény cikkek
Azért elég valószínűtlennek hangzik, hogy miután az amerikai soft power egyik zászlóshajóját kiutasították egy olyan országból, mely rendszeresen ellenséges titkosszolgálatok keze alá játszik, és még a drogháborúban is átvágja az amerikai hatóságokat, egy amerikai nagykövet csak annyit tud kibökni:
Nagyon szomorú vagyok.
Pedig David Cornstein tényleg ilyen melankolikusan fogadta a CEU kiebrudalását, és annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítékok szólnak amellett, a kormány szántszándékkal szorította ki a Soros György által alapított egyetemet Magyarországról, a Trump New York-i vállalkozói köréből érkező nagykövet a legszánalmasabb (egyfelől-másfelől) érvvel hárította el a felelősséget: „A kormány is hibás, és az egyetemnek is jobban kellett volna törekednie a megállapodásra.”
Azt nem szeretném most ragozni, mekkora veszteség a CEU távozása a magyar tudományosság és oktatás számára, inkább azon a szálon lépkednék végig, hogy
mekkora orbitális külpolitikai kudarcot vallott az amerikai diplomácia.
És közben ez a kudarc mégiscsak jellemző a Trump-éra baljós következményeket előrevetítő külpolitikai irányváltására.
Akármit is csinálnak, abból civilizációs küldetés lesz
A kudarc mélységébe való elmerüléshez elengedhetetlen, hogy előbb felismerjük az amerikai külpolitika évszázadok óta létező kettős természetét. Ez a kettős természet valahogy így írható le.
Egyfelől az Egyesült Államok egy minden emberre kiterjeszthető és univerzális érvénnyel működőképes jogi/alkotmányos rendszer megtestesülésének tartja magát. Függetlenségi nyilatkozata, majd alkotmánya – a polgári alkotmányok előképei – által leszögezett szabadságjogokat annyira saját vívmányának tartja, hogy ezen elvek megvalósítását nemcsak odahaza kérik rajta számon vérkomolyan, hanem az USA is komolyan veszi azt, hogy ezen elvek globális érvényesülése felett is neki kell őrködnie. Ezért a külügyminisztérium, a State Department közleményeit (legalábbis Trumpig) átható emberi jogi retorika, konfliktusokban a demokratikus elvek megsértésére és az emberi jogok megsértésére való állandó hivatkozás. A szabadságjogi retorika sokszor tényleg csak ürügyként szolgál, de azért mégis fenntartja a túlhajtott realista külpolitika feletti morális kontrollt.
Mert közben a globális szabadság védelmével párhuzamosan, néha ezzel szemben halad a hagyományos értelemben vett amerikai külpolitika, ami gazdasági érdekekben, befolyási övezetekben és szövetségi rendszerekben gondolkodik. Ennek érték-elvtelenségére nyilván mindenki tud 344567678 példát hozni a kambodzsai népirtástól a Mohamed bin Szalmán „de hát sok pénzt adott nekünk" alapon való megvédéséig. Az amerikai érdekek kőkemény képviselete alatt általában a stratégiai érdekek, a befektetések, az egyes állampolgárok védelmét szokás érteni, de a diplomáciának ugyanúgy feladata az amerikai soft power intézményeinek – például az amerikai iskoláknak – az istápolása.
Ezt a két vonal sokszor összemosódik, a narancsos forradalmakat, emberi jogi szervezetek támogatását például az illiberális rezsimekben nem – egyébként az adott rezsimek által nemzetközi szerződésekben elismert – egyetemes értékek megvédéseként, hanem amerikai fedett akcióként, az USA befolyásának növelését szolgáló politikai akciókként szokták beállítani (néha jogosan, de legtöbbször visszaélve a szabadságjogok és politika átfedéseivel).
Az viszont az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján párját ritkítja, hogy
egy nagyságrendekkel alacsonyabb ligában játszó szövetségessel szemben az Egyesült Államok képtelen volt (Vagy nem akarta) megvédeni az egyik, ha nem a legfontosabb közép-európai amerikai oktatási intézményt,
amit David Cornstein nyári kinevezése óta kétszer is demonstratíve meglátogatott, és amit a Trump-kormányzat számára is fontos intézménynek nevezett. És az USA a szabadságjogok területén is látványosan meghunyászkodott, mert miközben tavaly még a követség az oktatási szabadság kérdésébe utalta a CEU jövőjét, addig Cornstein a Washington Postnak nyilatkozva már
- értetlenkedett, „miért lett ez egy világszerte fontos téma";
- leszögezte, hogy a „konfliktus nem több egy Orbán és Soros közti leszámolásnál"
- tehát „semmi köze nincs az oktatás és tudományos kutatás szabadságához".
Ez a hetek alatt beálló fordulat az „Amerika az első" doktrínája szempontjából akkor is óriási kudarc, ha maga Soros György ugyanolyan mumus az amerikai, mint a magyar jobboldalon. Mert ilyen esetekben azért a nemzeti érdek (úgy is mondhatnám: nemzeti becsület) képviselete sokkal fontosabb szokott lenni, mint a pártpolitika – nem véletlen, hogy tavaly még a budapesti nagykövetség nyomatékosította a CEU kétpárti támogatását, melyet kinevezését követően Cornstein is hangsúlyozott.
Trumpnak nem egészen kétévnyi elnöksége és az „Amerika az első" kardcsörgetése ellenére is komoly múltja van a különféle kétes alakok elől való meghátrálásban, idén tavasszal menesztett külügyminiszterén, Rex Tillersononon keresztül pedig komoly felelőssége van az amerikai diplomáciai kar leépítésében és a szabadságjogokkal kapcsolatos külpolitikai konszenzus fellazításában. A félidős választások kampányhajrájában pedig Soros György lett az a főkonspirátor, aki a hondurasi migránsokat furgonokra rakja, és bandajelekkel televarrt kezükbe köveket ad az amerikai határőrök ellen. Szóval szigorúan ideologikus szempontból alapvetően nem lenne teljesen érthetetlen, hogy miért pont 2018 őszére engedte volna el a Fehér Ház a CEU-ügyet. Ennek ellenére a klasszikus (mondhatni: konzervatív) értelemben vett „nemzeti érdek" szempontjából akkor is riasztó ostobaság.
Borítókép: Résztvevők az Oktatási szabadságot csoport Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációján az egyetem épülete előtt, miután az Országgyűlés módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt 2017. április 4-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?
február 6., 12:59
- Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége
Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.
február 10., 15:30
- Vélemény
Trianon az nem egy ház
Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.
február 5., 08:14
- Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.
február 10., 08:00
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!
Olyan meggyőzően mondta Magyar a Partizánban, hogy kampányüzemmódban vannak, hogy elhiszem, őszintén követeli.
február 12., 08:16
- Vélemény
Mindenki látja a „magyar problémát”, de senki sem próbálja megérteni
Csizmadia Ervin véleménycikke.
tegnap, 17:35
- Címlapon
Donald Trump pár hét alatt mindent lesöpört az asztalról, Európa és Zelenszkij próbál magához térni
Az eddigi nyilatkozatok alapján Amerika számára Ukrajna és Európa sorsa sokadrendű kérdés.
2 órája
- Címlapon
Egy ismeretlen tettes harminchét késszúrással ölte meg a szépségkirálynő édesanyját
A szakzsargon az ilyen, nehezen kibogozható, igen bonyolult ügyek sértettjeit nevezi „rossz áldozatoknak”.
7 órája
- Címlapon
Török Gábor: Magyar Péternek kalapácsa, a Fidesznek fegyvergyára van
Az elemző elmondta, hogyan lehet sikeres a Tisza Párt.
2 órája
- Mindeközben
Szabó Zsófi sokat változott az elmúlt 10 évben: „Nem tudnám azt csinálni, mint Ördög Nóra vagy Lékai-Kiss Ramóna”
3 órája
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Vélemény
Ezen a négy kérdésen áll vagy bukik Trump „gázai Riviéra” terve
Az amerikai elnök rendezési tervét mindenki elutasította – Nagy Dávid írása.
február 14., 07:35
- Vélemény
A házasság pokol vagy kovácsműhely?
A feleség vagy férj által okozott fájdalom egyfajta tükörré válik.
február 15., 17:30
- Mindeközben
Curtis az életmódváltásának okáról: Tudtam, ahhoz, hogy szintet lépjünk jövőre, testileg és lelkileg is rendben kell legyek
5 órája
- Vélemény
Az éber ész két villanása közt
A politikusoknak is jó érzékük van a szürreális performanszokhoz.
február 15., 08:59
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?
Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?
február 3., 08:54
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Címlapon
Donald Trump: A németek nem szeretnek engem, sok szerencsét nekik a választáshoz
Az amerikai elnök szerint megvannak a saját problémáik.
7 órája
- Címlapon
Enyhítették a vádakat a hétéves kisfiút felrúgó karateedző ellen
Február 26-án kezdődik az előkészítő ülés.
5 órája
- Címlapon
Ilyen még nem volt: utcára vonultak a bírák Magyarországon
Az Index a helyszínről jelentkezik.
1 órája
- Címlapon
Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak
Az sem zavarja őket, hogy nálunk most nincs kolbászból a kerítés.
4 órája
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?
A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.
február 2., 09:04
- Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?
A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.
január 31., 07:13
- Vélemény
A véglények melankóliája
A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.
február 2., 17:30
- Vélemény
Donald Trump végleg beírná magát a történelembe
Az amerikai elnök máris ledobta az „AI-atombombát” – Virág Zsolt írása.
január 28., 17:03
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Címlapon
Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva
Egy másik túszt kamerák jelenléte nélkül juttattak el Izraelbe.
2 órája
- Címlapon
Levágatta a lábát a biztosítási csalás miatt a szabolcsi férfi, vagyonelkobzás lett a vége
Cs. Sándor 14 biztosítónál 29-fajta biztosítást kötött.
1 órája
- Mindeközben
Nevetséges, mondta az eladó, miután a Kincsvadászok nem akartak milliókat fizetni műtárgyáért
tegnap, 17:27