Ezen az áron nem kell a kétharmad megszüntetése!
További Vélemény cikkek
Noha mind a személye, mind a tárgya visszataszít és akarva-akaratlan besározódással fenyeget – nemkülönben a megjelenésért folytatott keserves, lehet, megalázó próbálkozás-sorozat, ami a megírás után még rám vár (ez tart vissza megannyi véleménynyilvánítástól) –, ezúttal nem tehetem meg, hogy nem emelem fel tollam/szavam a hamarosan bekövetkező szerencsi időközi választásokkal és főszereplőjével, Bíró Lászlóval kapcsolatban.
Ha e problémacsomót illetően legalább nem hagynék fellelhető és idézhető nyomot a fönti nehézségek dacára, azt gyáva kussolásnak, értelmiségi legitimációm önfelszámolásának tartanám. Nem maradt rá sok idő (kellett ennyit hezitálni), mert az eseménysor dramaturgiája szerint a nyomot hagyásnak meg kell előznie a 2020. október 11.-i eredményhirdetést.
De mi köze van egy zsidó, de ebből a szempontból inkább: egy kulturális folyóirat szerkesztőjének egy időközi képviselő-választáshoz? Még ha a korszakunk politikai valóságában jelentős változást is hozhat e voksolás eredménye, hiszen, ha nem is a gyakorlati, de ama „mágikus-szimbolikus” értelmében megtörheti az évtizedes kétharmados regnumot. Azonban a politikai erőviszonyok kibillentése akkor sem ok e foglalatoskodásra, ha a kétharmad megtörése jelentős kihatással lehet személyes működésem s vele egzisztenciám terepére. Nem a kultúrára – az all after all ettől akkor is, csak azért is független – hanem a finanszírozására. (Változtathat-e akár egy mondatomon is, hogy akad-e rá pénz kinyomtatni, vagy sem? Ha igen: az nem irodalom.)
A kétharmad-sors(talanság) mint magyar állampolgárt érint. Elsősorban azért, mert
sem kintről, sem bentről néző perspektívából nem vet jó fényt az országra és társadalmára, ha ennyire egy imázs, egy akarat, egy elképzelés, egy szellemiség, egy jövőkép irányába hord a választása.
Ha nem vagyok rosszindulatúan elfogult, feltételeznem kell, hogy a FIDESZ-KDNP nehezen hordozza a kétharmad terhét, mert ezzel az ország vezetését illetően minden felelősség a vállára nehezedik. S nemkülönben azért is, mert a legkülönbözőbb szakmák művelőiként pontosan tudják és érzékelik, hogy az ország számára létkérdés-minőséget minden területen csak ellentétes nézőpontok összeszikráztatásából, a kellő súllyal háta mögötti erőket felvonultató egyeztetések, s nyomukban a végeredményt optimálisra csiszoló fáradságos munka révén lehet kinyerni. Nem beszélve a sok-sok (de legalább két) oldal szellemi erejének mozgósításáról, és azok felelős igénybevételéről. (Egy országnak csak egy értelmisége adatott.) Mindezt csak egy kellő erőt felvonultató ellenzék révén lehet elérni, amely a szerencsi időleges választáson egy tragikus véletlen (baleset) folytán, ha nem is esélyt, de inkább reményt nyerhet. (S akkor még nem beszéltünk a diktatúra folyamatos gyanújáról, ami lehet, csak az ország társadalmának valamilyen okból – és az egyik ok a valamirevaló ellenzék hiánya – ilyen egyöntetű szimpátiájának köszönhető.)
Tehát a tét óriási.
Azonban.
Mint minden politikai erőtől – hiszen ez sui generis lényegük – a FIDESZ-től sem lehet elvárni, hogy minden mandátumáért ne küzdjön meg, vagy a felelősségén könnyítendő, maga szervezze meg ellenzékét. (Bár vannak ilyen kísérletei, főként a médiában.) Ezért nem róható fel nekik, hogy oknyomozó segédcsapatai derítették fel a volt fideszes mandátumáért csatába küldött Jobbik, majd az összellenzéket is megtestesítő jelöltről, hogy antiszemita és rasszista. (Amit – nem tudom miért? – nem elemeztek ki a kommentárok egyik oldalról sem, hogy a billog-idézetek szövegkörnyezete – nincs leleplezőbb, mint a nyelv – egy primitív, kulturálatlan macsó portréját rajzolta meg, ami eleve lehetetlenné tenné a vele való azonosulást.) (Aki politikusnak készül, annak a gimnáziumi ballagó bál után úgy kell viselkednie, hogy ne legyen kompromittálható. Ez az önmegtartóztatás – sajnos? – e nem kevés érdekérvényesítési lehetőséget nyújtó szakma/hivatás szükségszerű befektetése.)
Igen, sokkal hatásosabb, vagy sokkal inkább elvárható lett volna, ha a lefülelést az ellenzéki médiumok intézik, elvégre a facebook bejegyzések ma már rutinnak számító megvizsgálása nem akkora kunszt, mint Schmitt Pál Ph.D disszertációjának plágium ügyét kideríteni, s vele ellavírozni a lemondatásáig. S ha már a felfedezést átengedték – „oknyomozás” pártatlansága – akkor, ha nyomokban is, még létező szakmai fölényük jegyében a szöveget értelmezhették volna, nevezetesen, hogy a „Judapest”, s a „pajeszcsúszda” kifejezések nem csupán kirekesztő, s a holokauszt után (Kertész Imre gondolata) gyilkos gúnyszavak, hanem használója szellemi hátországát, szocializálója irányát és folyamatát lemeztelenítő kulcs-kifejezések. (Egyedül Révész Sándor „Hitlerrel Európáért” cikke HVG360 2020.08.30. tett erre kísérletet.)
Bíró „so called” bocsánatkérése semmilyen biztosítékot nem vert ki, s ez már tragikus, vagy tragikomikus fejlemény. Bíró azt állította, hogy a 2018-as választások, nevezetesen a FIDESZ kétharmados győzelme okozta frusztráció váltotta ki belőle a „zsidózást”.
Ez a magyarázkodást (bocsánatkérést?) vagy egy teljesen zavarodott, nemhogy választási kerületet, de egy lakóbizottság képviseletét ellátni képtelen ember tette, vagy egy olyan magabiztos férfiú, aki meg van arról győződve – igaz, a terepet sok-sok szoc-lib értelmiségi előkészítette számára –, hogy szellenthet bármilyen orrfacsarót, az érdekkörébe tartozók az orrukat úgyis befogják, tehát bátran eleresztheti magát.
Hiszen.
A FIDESZ-nek mi köze a zsidózás ürügyéhez? A magyar politikához, társadalomhoz valamelyest is hozzászagoló is tudja, hogy ha valakik, a maradék zsidók nem támaszai a FIDESZ-nek, s ezért a legtávolabbról sem asszociálhatók vele. (Csak egy zárójel summázásként: A Horthy rendszert sok-sok gesztussal rehabilitáló FIDESZ elfogadhatatlan a túlélők és utódaik számára, akik a magyar televényből „kiszántásukat” Horthy Miklósnak, vagy távlatosabban: a Horthy rendszernek tudják.)
Azonban Bírónak a bocsánatkérés elfogadásába vetetett „bizalma” – nevezetesen azért, mert Bíró „keresztény ember” – már-már agresszívan fenyegető. Miért kellene a zsidóknak – egy hasonló kirekesztő szavak következményeként elpusztított nép töredék túlélőinek – éppen a keresztény bocsánatkérést elfogadnia? Ők nem keresztények – azonosságukért, azonosíthatóságukért kétezer éven keresztül súlyos árat is fizettek. Igazolhatóan lejudapestezett zsidóként pusztították el őket, mégpedig igazolhatóan keresztvízzel meghintettek által. (Egyébként épp a tájról a legtömegesebb számban, ahol Bíró képviselőként a kétharmad megdöntésére készül az ország nem fideszes részét megtestesítendő.) Ha Bíró bocsánatot kér, s bűne alóli feloldozást vár – magánemberként, vagy politikusként az általa képviseltek nevében –, akkor a zsidókat kell megkövetnie – mégpedig a zsidó bűnmegbocsátás ismérvei szerint. (Még a gyóntató székben is kirónak szentenciát.)
A zsidóknál az őszinte megbánás azzal válik hihetővé, s ezzel megbocsáthatóvá, hogy az elkövető az okozott kárt jóváteszi. Lenne ötletem, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani – indulásként minden közfunkcióból kiszállni,
hogy a tisztátalan (közel)múlt ne szennyezhesse be az ügyet, amelynek során bűneit fölfedték –, de ezzel minek fáradoznék, hiszen ilyen megbánásra, jóvá tevésre kísérlet sem tett.
De ismétlem: mi közöm a cukiskodás kardjába dőlt jobbikos figurához (a politikus szót nem használnám vele kapcsolatban), s magához a pártjához. (De jó lenne a jelenségről elvitatkozni mesteremmel, Heller Ágnessel, akinek nem osztottam orrbefogásra biztató álláspontját – mintegy saját példáján is bemutatva a jelenséget, ahogy utolsó művében, a Filozófiatörténet Gólyáknak mindhárom kötetében jól elszórakozott filozófus elődei politikai balítéletein.)
Engem az érdekel, pontosabban érint megrendítően, hogy ebben a Bíró László képviselte szennyben, s a szenny egyre inkább a párt eliteknek, s képviseltjeiknek a pórusaiba szétmaszatolásában miért, milyen megfontolásból, s milyen üzenettel vett részt (sajna már csak múlt időben beszélhetünk) az a politikai tábor, szövetség, hogy közösséget ne mondjak, amely az általam is oly áhított kétharmad megszüntetésére hivatott. (Miért nem cserélték le az „összellenzék” rajtakapott jelöltjét, ahogy Schmitt Pált is kénytelen-kelletlen, de leváltották.)
Ki kell mondjam. Ezen az áron nem kell a kétharmad megszüntetése! Ha van tudásom, rálátásom: nemcsak nekem, de senkinek.
A politika nem erkölcsi olimpia. Sajnos eleve sok piszokkal, megalkuvással, számítással, átveréssel kísért játék – már az Ókor óta. Azonban van egy erkölcsi határ, amelynek áttörése megkérdőjelez, beszennyez minden praktikus-taktikus számítást. Amikor az a józan számítás, hogy nem lépek bele a szennybe. Szájba rágva még egyszer, ha nem lett volna világos, miről van szó: a Fideszt leváltani kívánó sokszínű (szivárvány) közösség abban egyezett meg, hogy hajlandó egy olyan figura mögé beállni, aki mai aktualitással és érvénnyel idézi fel azt az öngyilkos (Pap Károly, a Bergen-belseni koncentrációs-táborban meghalt író kifejezése a jelenségre) vakrepülést, amely egyszer a szakadékba kormányozta Magyarországot.
Ezt a cikket, azaz már csak a felelős nyomot hagyást valahogy be kell fejeznem. Az írás: logikus gondolkodás. A Bíró László mögé besorolás eredőinek egyenes meghosszabbítása, hogy nem a szerencsi, de a 2022-es (sőt: bizonyos mértékben a 2026-os is) választás itt és most az ellenzék számára meghiúsult próbálkozás maradt. Ugyanis az a politikai erő, csoportosulás, aki támogatta – bizonyára „csak” vak és kisszerű érdekekből (ha bejön, ha nem: egyre megy) – Bíró László szerencsi indulását, az nemcsak erkölcsi szempontból vesztette el a legitimációját a magyar nép képviseletére a magyar parlamentben, de az emberi minőség megítélése – s van-e ennél lényegibb megmérető képesség? – vizsgáján is elbukott.
Nem folytatom, csak két verssorral érzékítem meg a „széttört álmok” csalódott állapotát és a belőle fölszivárgó jövő képét:
„Szerte nézett, s nem lelé/ Honját a hazában.”
„Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó éji felleg”
Sajnos bejött. Illetve nem is sajnos, mert a szerzői sértettséget felváltotta e folyamatban a szerző leírta jelenség igazolódása fölött érzett megelégedés. Azaz: látlet-rajzának rövid időn belüli meghatványozozódott érvénye. Ugyanis a pártok a társadalomba beágyazott holdudvar-értelmiséget is képviselnek, amelynek a leghitelesebb kifejeződése a sajtójuk. Ez a sztereo hatás, ha egyszer nyilvánosságra jut, legitimálja cikk megírásába és megjelenése vesszőfutásába fektetett érzelmi energiát.
Az ún. ellenzéki „kulturális erőtér” zászlóshajói, a HVG (ide küldtem először), az Élet és Irodalom arra hivatkoztak, hogy már foglalkoztak a témával,(lehet eleget?), s különben is nem mondok újat. A Népszava – amikor TGM is ajánlotta a közlést – hozzá fordultam e számomra fontos ügyben mentorálásért - válaszolt kettőnknek, s a nyilvánosságból kizárást – itt tágulhat sztereó élménnyé az olvasó (lesz?) ítéletalkotása - a következőképp indokolta: „A dolgozatot egyöntetűen rossznak tartjuk, terjengős, azt gondoljuk, tele van ellentmondásokkal annak ellenére, hogy tisztességes szándékát nincs okunk kétségbe vonni. A dolgozatot - nem cikket K.J. – nincs szándékunkban közölni.” S majd: Az újonnan indult Telex: csak belső munkatársaktól közölnek írást. A Válasz-Online szerkesztőségi állásfoglalása: “nem foglalkoznak a témával.”
Szerző: Kőbányai János író, a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.
február 10., 08:00
- Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz
A két levelet az írók engedélyével közöljük.
február 9., 08:09
- Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják
Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.
tegnap, 06:12
- Mindeközben
Csúnyán beégett Tom Holland, nem adták ki neki saját márkájú sörét: „Kicsit ironikus”
tegnap, 22:06
- Mindeközben
Istenes Bence videóján nevetnek követői, így mentette ki magát egy szorult helyzetből
tegnap, 21:02
- Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést
Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.
február 7., 12:48
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Vélemény
Trianon az nem egy ház
Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.
február 5., 08:14
- Mindeközben
Guy Pearce durva jelzővel illette Kevin Spacey-t, megérkezett a színész kemény válasza is
tegnap, 20:02
- Címlapon
Donald Trump: Jobb, ha Zelenszkij gyorsan lép, különben nem marad országa
Az amerikai elnök keményen nekiment az ukrán elnöknek, aki szerinte egy diktátor.
tegnap, 17:20
- Mindeközben
Kiss Daniella kislánya hatalmasat nőtt, megmutatta a már két hónapos Delanit
tegnap, 18:50
- Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja
A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.
február 7., 08:03
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?
Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?
február 3., 08:54
- Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok
Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.
február 3., 15:44
- Címlapon
Donald Trump nyíltan egy olyan gengszter mellé áll, mint Vlagyimir Putyin – kiakadtak a demokraták az amerikai elnök kijelentése miatt
tegnap, 06:07
- Címlapon
Meglátogatta Ferenc pápát az olasz kormányfő: Mint mindig, viccelődtünk, éber és figyelmes volt
Giorgia Meloni szerint az egyházfő nem veszítette el a humorát.
tegnap, 21:29
- Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége
Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.
február 10., 15:30
- Címlapon
Az Amerikából érkezett források feltárásáért felelős kormánybiztost nevezne ki a Fidesz
Kocsis Máté szerint dollármilliókat költöttek a magyar kormány megbuktatására.
tegnap, 21:23
- Mindeközben
Kulcsár Edina pszichológiai teszthez kötné a gyerekvállalást: „Szigorítanám, de nagyon durván”
tegnap, 17:43
- Mindeközben
Czippán Anett bevallotta, nem úgy alakult az élete, ahogy azt megálmodta: „Ezt dobta a gép”
tegnap, 16:41
- Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?
A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.
január 23., 06:46
- Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.
január 22., 07:32
- Vélemény
Torban az igazság
Szidják a „kommunista” szomszédot, „Brüsszelt”, ezzel pedig még otthonosabb lesz számunkra ez a világ. Otthonosan elcseszett. Szarka Károly írása.
február 13., 09:37
- Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?
Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.
január 31., 15:50
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!
Olyan meggyőzően mondta Magyar a Partizánban, hogy kampányüzemmódban vannak, hogy elhiszem, őszintén követeli.
február 12., 08:16
- Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul
Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.
január 28., 06:19
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
tegnap, 11:07
- Vélemény
Donald Trump végleg beírná magát a történelembe
Az amerikai elnök máris ledobta az „AI-atombombát” – Virág Zsolt írása.
január 28., 17:03
- Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?
A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.
január 31., 07:13
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Címlapon
Szalay-Brobrovniczky Kristóf kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, aki a lemondását követelte
A szóváltást a Ruszin-Szendi Romulusz körüli botrány eredményezte.
tegnap, 20:54
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?
Péter Tamás véleménycikke.
január 29., 15:59
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.
január 25., 12:27