Vétó a jogállamra?

2020.11.24. 17:11
Az EU a jogállamiság meglétének vagy hiányának megállapítását a tagállamok kollektív bölcsességére bízná: ha többségük úgy találja, hogy a közösen vállalt normákat valahol veszély fenyegeti, akkor megszavazhatja a pénzügyi szankciókat. A többségi döntés kiküszöböli az elfogultságot és az egyoldalú ítéleteket.

Az Európai Unióban hétévente kiéleződnek az elosztási konfliktusok az új hosszú távú költségvetés vitája során. Napirendre kerül a büdzsé mérete, amit a befizető tagállamok szigorúan az összesített nemzeti jövedelem 1 százalékának szintjén tartanak. Élesen elkülönülnek egymástól a nettó befizető és a nettó kedvezményezett tagországok, de egyéb – főleg ágazati és regionális – érdekcsoportok is ütköznek egymással. 

A 2021–27 évekre szóló pénzügyi keret vitáinak végjátéka az idén tetőzik, erősen megkésve, hiszen az új költségvetésnek január 1-jén már működnie kellene. A fő ok két illetékes intézmény, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2019-es újjáválasztása, ezek csak a múlt év végére tudtak ténylegesen munkához látni. Ugyanakkor a Covid–19-járvány hatására az EU több költségvetési tabut ledöntött. A pénzek ágazatok közötti elosztása körül kemény konfliktusok szoktak kialakulni, most azonban rugalmasan hozzátoldottak a költségvetéshez egy hatalmas „helyreállítási csomagot” a gazdasági veszteségek orvoslására. Ezzel a merev főösszeget is megemelték mintegy 70 százalékkal, igaz, külön boríték formájában.

Új forrásként hozzájárultak külső hitel felvételéhez, ez is forradalmi változás az unió történetében.

A tagállamok már nemcsak vissza nem térítendő támogatást kapnak, hanem a belső elosztásba beépül a törlesztendő kölcsön.

Újdonság az is, hogy a költségvetési tervezés kezdete óta szó volt olyan követelményekről, amelyek az uniós támogatások rendeltetésszerű felhasználását garantálják. 

A nettó befizető országok részéről ugyanis elfogyott a türelem, nem akarták tovább tétlenül nézni, amint egyes újabb tagállamokban a felzárkóztatásukra szánt támogatás gyanús körülmények között folyik szét.

Az Európai Bizottság 2018 tavaszán kidolgozott első tervezetében az uniós alapok „átlátható és nyomon követhető felhasználása” volt a fő feltétel. Ezt azonban a költségvetés nettó befizetői közül többen kifogásolták. Olyan kritériumokat szorgalmaztak, amelyek az állam jó működésén keresztül biztosítják a visszaélések megelőzését, illetve ha ilyenek mégis megtörténnek, akkor a hatékony ügyészségi és bírósági eljárást, mindezt a sajtó és a társadalom nyilvánossága előtt. 

Minden idők leghosszabb európai csúcsértekezletén, 2020. július 17–21. között a kormányfők hosszasan vitáztak ezekről a témákról. Az alapvető normák és értékek egyébként az EU-szerződés 2. cikkéből származnak, de konkrét számonkérésüket egyes újabb tagállamok – élükön a magyar–lengyel párossal – vadul ellenezték. Végül a záródokumentumban (A.24 pont) két kulcsmondat került egymás mellé: az első „az unió pénzügyi érdekeinek védelméről”, a második „a jogállam tiszteletben tartásáról” szól, a szöveg mindkettőt „fontosnak” minősíti. Tipikus brüsszeli kompromisszum, mindenki azt hihette, hogy győzött. 

Már ekkor látszott azonban, hogy a „jog uralma” (rule of law, amit magyarra jogállamiságnak szoktak fordítani a német Rechtsstaatlichkeit nyomán) a költségvetésben is szerepet kap mint feltétel. Az ellene tiltakozó kormányok még abban reménykedhettek, hogy a kritériumokat valamilyen gyönge megfogalmazásba és véget nem érő eljárásba ágyazva el lehet majd kenni, mint eddig. Időközben azonban beindult az EU új jogállamisági mechanizmusa, amely egységes szempontok szerint az összes tagországra vonatkozik, így nem lehet többé „kettős mércére” fogni a kritikát. Szeptemberre elkészült az első jelentés, amely minden tagállamot értékel, Magyarország esetében rámutat a bíróságok és az ügyészség működésének hiányosságaira, a média koncentrált kormányzati kezelésére, a civil szervezetek helyzetére. 

Kompromisszumok és vétófenyegetés

A költségvetési viták gyors lezárása és a támogatások mielőbbi folyósítása érdekében a Tanács e félévi német elnöksége puha kompromisszummal próbálkozott. Szövegjavaslatában a jogállami feltételek jelképes magasságban maradtak volna, kényszerítő erejű végrehajtási szabályok nélkül. Világos volt ugyanakkor, hogy súlyos döntésről van szó: bármilyen megoldás születik, az nemcsak a következő hét évre szól, hanem hosszabb távra is precedenst képez. 

A tét is óriási, mivel a két keret egybekapcsolása révén soha nem látott összeg (1824,3 milliárd euró) fekszik az asztalon.

A német kompromisszum valószínűleg átment volna a tagállamok sokféle szűrőjén, de nem elégítette ki az Európai Parlamentet. A túlnyomó többséget adó négy nagy pártcsalád – a néppárti, a szocialista, a zöld és a liberális – először közös levélben foglalt állást, azután tárgyalást kezdeményezett a tagállamokat képviselő Tanáccsal. Háromhetes vita után, november elején megállapodtak a jogállami feltételekben, külön kiemelve az igazságszolgáltatás függetlenségét. Jóváhagytak továbbá egy gyorsan lefutó, gyakorlatias eljárást, eszerint a tagállamok Tanácsa az Európai Bizottság javaslatára már jogsértések veszélye esetén minősített többséggel dönthetne az uniós pénzek folyósításának felfüggesztéséről. 

A magyar és a lengyel kormány ezután bejelentette, hogy megvétózza az Európai Unió hétéves költségvetését és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagot, ha ezek jogállami feltételeket tartalmaznak. A november 16-i héten valóságos európai vétódráma bontakozott ki. Hétfőn az EU-nagykövetek ülésén próbaszavazást tartottak, a magyar és a lengyel képviselő itt megerősítette a vétózási szándékot. Kedden az Általános Ügyek Tanácsa ülésezett, amelyen rendhagyó módon ismét a magyar igazságügyi miniszter jelent meg (holott neki a Bel- és Igazságügyi Tanácsban a helye), és hasonlóképpen foglalt állást. Csütörtökön videókonferencia formájában összeült az EU legmagasabb szintű grémiuma, a kormányfőkből álló Európai Tanács. Itt is elhangzott a két kormány vétózási szándéka. Ezután az ügy gyorsan lekerült a napirendről, mivel az álláspontok megmerevedtek. 

A beígért vétóra valójában eddig még nem került sor, mert a szavazás a december 10–11-i fél évet záró kormányfői csúcson esedékes.

Két hét maradt a megegyezésre. A magyar és a lengyel kormány egyelőre folytatná az alkut, abban bízva, hogy javíthat a pozícióján. A politikai húrok feszítésének azonban van egy optimális pontja, ameddig még eredménnyel járhat, azon túl elpattan, és hasonló méretű veszteség keletkezhet, mint amekkora a remélt nyereség lett volna.

A feltételek ellenzőinek visszatérő érve, hogy a „jogállamot” nem lehet meghatározni, az EU-szerződés is csupán fontos elemeit sorolja fel, így a kiinduló tényállás bizonytalan. Nincs vita abban, hogy például a jogbiztonság, a média függetlensége, a korrupció üldözése bele tartozik, de az is igaz, hogy pontos definíciót nehéz lenne adni, mert rendkívül összetett jelenségről van szó. A jogállamiság meglétének vagy hiányának megállapítását ezért az EU a tagállamok kollektív bölcsességére bízná: ha többségük (legalább 15 tagország, amelyek az összlakosság 65 százalékát képviselik) úgy találja, hogy a közösen vállalt normákat valahol veszély fenyegeti, akkor megszavazhatja a pénzügyi szankciókat. A többségi döntés kiküszöböli az elfogultságot és az egyoldalú ítéleteket. 

Kapcsolódó
Vétó és jogállamiság – ki kapja félre előbb a kormányt Brüsszelben?

Vétó és jogállamiság – ki kapja félre előbb a kormányt Brüsszelben?

Az Európai Unió még mindig adós a jogállamiság mindenki által elfogadott definíciójával.

A folytatás alternatívái

A 27 országból 25-nek nincs problémája a követelmények szigorításával. Még olyan újabb tagállamok is támogatják a feltételesség bevezetését, amelyek tarthatnak attól, hogy ezen a szűrőn fennakadnak. Csupán kettő szegül szembe, de ezek olyan áron is útját állnák a belső ügyeikbe való betekintésnek, hogy megvétóznák a teljes hétéves költségvetést, nemzeti parlamentjeikben pedig nem támogatnák a helyreállítási csomag finanszírozásához szükséges uniós szintű hitelfelvételt. Ám ha az óriási pénzosztáshoz nem tartoznak jogállami feltételek, akkor az Európai Parlament tagadhatja meg a költségvetés és a mentőcsomag jóváhagyását. 

A kemény és sarkosan pozicionált álláspontok között az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek és az Angela Merkel vezette német elnökségnek kellene járható ösvényt találnia. 

Az EU túlnyomó többsége már olyan megoldásokat is keres, amelyek megkerülnék vagy kihagynák a magyar–lengyel párost, ha nem hajlandók a többiekhez közeledni. Erre megvan a jogalap az ún. megerősített együttműködés formájában, és precedensek is léteznek.

A gyorsabban haladók nem képeznek zárt csapatot, hanem azonos feltételekkel bárki bármikor felzárkózhat hozzájuk. Ilyen megoldás a helyreállítási csomagra vonatkozóan könnyen elképzelhető. A költségvetés keményebb dió, mert ahhoz egyhangúság kell, de itt is léteznek átmeneti megoldások. 

A magyar kormány figyelembe vehetné, hogy a helyzet most kockázatosabb, mint Orbán Viktor eddigi uniós játszmái során, amikor egyetlen tagországként kötözködött az EU intézményeivel és viszont. Nem bizottsági tisztviselőkkel vagy EP-képviselőkkel ütközik, hanem közvetlenül a tagállamokkal. Nem írott szabályokkal vagy beleértett normákkal vitatkozik, hanem – a szó legszorosabb értelmében – életbevágó érdekekkel kerül szembe. A külvilág pedig átlát rajta, tengernyi elemzés állítja: nemcsak a nemzetközi szereplési vágy vezérli, hanem a hazai hatalmát félti a következő választástól. Kopott jelszavai az országot valójában elkerülő migránsokról vagy az aggastyán Soros világ-összeesküvéséről külföldön senkit nem hatnak meg. A lengyel álláspont valamivel visszafogottabb, de az indítékok hasonlók. 

Az EU-ban a járvány nyomása alatt viszonylag rugalmasan kezelték az elosztási érdekütközéseket. Ezzel szemben most súlyos politikai konfliktus alakult ki, amelynek tétje egyrészt az európai normák érvényesítése minden tagállamban és azonos mérce szerint, másrészt a várva várt uniós források megnyitása 2021 januárjában, a Covid–19-járvány második hullámának nyomása alatt. A túlnyomó többséggel szembeszegülő magyar és lengyel kormányt senki nem támogatja. Így a kettős hasznot – az uniós pénzeket és a politikai feltétel nélküliséget – egyszerre nem nyerhetik meg, választani kell. Ebben az összefüggésben kerül mérlegre, hogy ki és miért akar a vétó fegyveréhez nyúlni.

A szerző közgazdász, diplomata, volt európai uniós biztos

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel

Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel

Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.

február 10., 08:00

  • Vélemény
Az egyetemi rangsorok megítélésének dilemmája

Az egyetemi rangsorok megítélésének dilemmája

A felsőoktatási ranglisták nem határozzák meg egyértelműen, melyik a legkiválóbb, mégis van értelme – Szakos Enikő írása.

február 16., 10:19

  • Vélemény
Ezen a négy kérdésen áll vagy bukik Trump „gázai Riviéra” terve

Ezen a négy kérdésen áll vagy bukik Trump „gázai Riviéra” terve

Az amerikai elnök rendezési tervét mindenki elutasította – Nagy Dávid írása.

február 14., 07:35

  • Címlapon
Az orosz–amerikai tárgyalások miatt félő, hogy a történelem megismétli önmagát

Az orosz–amerikai tárgyalások miatt félő, hogy a történelem megismétli önmagát

A Szudéta-vidék átadása? Jalta 2.0? Amikor a nagyhatalmak a kelet-európaiak feje felett döntöttek a sorsukról.

3 órája

  • Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.

február 10., 15:30

  • Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

A két levelet az írók engedélyével közöljük.

február 9., 08:09

  • Vélemény
A házasság pokol vagy kovácsműhely?

A házasság pokol vagy kovácsműhely?

A feleség vagy férj által okozott fájdalom egyfajta tükörré válik.

február 15., 17:30

  • Vélemény
Torban az igazság

Torban az igazság

Szidják a „kommunista” szomszédot, „Brüsszelt”, ezzel pedig még otthonosabb lesz számunkra ez a világ. Otthonosan elcseszett. Szarka Károly írása.

február 13., 09:37

  • Vélemény
Az éber ész két villanása közt

Az éber ész két villanása közt

A politikusoknak is jó érzékük van a szürreális performanszokhoz.

február 15., 08:59

  • Vélemény
Donald Trump végleg beírná magát a történelembe

Donald Trump végleg beírná magát a történelembe

Az amerikai elnök máris ledobta az „AI-atombombát” – Virág Zsolt írása.

január 28., 17:03

  • Vélemény
Kigúnyolták a doppingellenes küzdelmet a világ legjobbjának látszatbüntetésével?

Kigúnyolták a doppingellenes küzdelmet a világ legjobbjának látszatbüntetésével?

Megtörtént az a kivételezés, aminek soha nem kellett volna megtörténnie.

február 17., 15:10

  • Címlapon
Emmanuel Macront még soha nem alázták meg úgy, mint Donald Trump a Fehér Házban

Emmanuel Macront még soha nem alázták meg úgy, mint Donald Trump a Fehér Házban

Az orosz−ukrán háborúról egyeztettek a felek, amikor furcsa jelenet zajlott le.

8 órája

  • Címlapon
Csaknem 700 milliárdot bukott eddig Magyarország a kohéziós alapból, de messze még a vége

Csaknem 700 milliárdot bukott eddig Magyarország a kohéziós alapból, de messze még a vége

Ha 2025-ben sem sikerül megállapodni, újabb százmilliárdok bánják.

2 órája

  • Vélemény
Kaphat-e Donald Trump Nobel-békedíjat?

Kaphat-e Donald Trump Nobel-békedíjat?

Trump sem nevezhető amerikai konzervatív, vallásos politikusnak, inkább a politikai mainstreamen kívüli „parvenü fekete hattyúnak”.

február 18., 08:03

  • Címlapon
Felrobbant egy Ukrajnának gyártott harckocsi Szlovákiában

Felrobbant egy Ukrajnának gyártott harckocsi Szlovákiában

A szlovák védelmi miniszter nem zárja ki egy harmadik fél beavatkozását.

54 perce

  • Vélemény
Magyar Péter és az ellenzéki sajtó viszonya bántalmazó kapcsolat

Magyar Péter és az ellenzéki sajtó viszonya bántalmazó kapcsolat

Ha a NER-t leváltani kívánó ellenzék végül a NER-ből választ egy NER módra működő figurát, abból nem tud más kijönni, csak a NER. Németh Róbert írása.

február 17., 07:31

  • Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.

február 7., 08:03

  • Címlapon
Úgy szóltak be Orbán Viktornak, hogy ott sem volt

Úgy szóltak be Orbán Viktornak, hogy ott sem volt

Az egyik felszólalást bekiabálás akasztotta meg.

6 órája

  • Címlapon
A magyarok egy része kételkedik az új gazdasági lépésekben

A magyarok egy része kételkedik az új gazdasági lépésekben

A nyugdíjasok áfa-visszatérítésével és a gyerekesek szja-mentességével kapcsolatban is hasonlóan gondolkodnak.

26 perce

  • Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?

Most éppen kit kell sajnálni?

A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.

január 31., 07:13

  • Címlapon
„Édesanyámhoz közel csapódott be a rakéta, ez győzte meg, hogy hagyjuk el Ukrajnát”

„Édesanyámhoz közel csapódott be a rakéta, ez győzte meg, hogy hagyjuk el Ukrajnát”

Különleges történetekről számoltak be lapunknak a Magyarországra érkezők, volt, akinek aknamezőn keresztül kellett menekülnie.

3 órája

  • Címlapon
Lázár János fogadta Toroczkai Lászlót, és egyetértettek egy fontos kérdésben

Lázár János fogadta Toroczkai Lászlót, és egyetértettek egy fontos kérdésben

A Mi Hazánk javaslatából születhet majd meg az új törvény.

2 órája

  • Címlapon
Orbán Viktor fogadta az Európai Tanács elnökét

Orbán Viktor fogadta az Európai Tanács elnökét

Az uniós csúcs volt a téma.

1 órája

  • Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.

február 2., 09:04

  • Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.

január 31., 15:50

  • Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.

február 3., 06:04

  • Vélemény
A véglények melankóliája

A véglények melankóliája

A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.

február 2., 17:30

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.

február 3., 15:44

  • Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.

január 29., 10:55