Alaptörvény-módosítás: az ellenzék rossz célpontra lőtt

Lehet keseregni már megint. Ebben „mi, szegény, magyarok” (copiright by Für Lajos, 1993) úgyis jók vagyunk. Lehet keseregni, hogy megint a fejünk, a nép feje fölött módosította a parlament az ország legfontosabb törvényét. 

De hát mi állandó ebben az országban? A politikai rendszerek? A politikai intézmények? Hány rendszerváltozás, államforma is volt ebben az országban csak 1918 óta? Na, ugye. Akkor miért az Alaptörvény kellene, hogy állandó legyen?

Egy dolog biztosan állandó, és ez a dolog másutt is állandó a politikában: a hatalmi érdek. Minden országban jelen van ez a fajta érdek, tehát nálunk is. Magyarországon

Ha a hatalom megtartását az Alaptörvény-módosítások segítik, akkor akár minden évben is nyugodtan lehet módosítani, a gyakori változtatásokba eddig úgysem bukott bele a Fidesz. Gúnyolódások ide, rosszalló kritikák oda.

És bizony eddig segítették az Alaptörvény-módosítások a Fidesznek a hatalom megtartását; vagy hatalomtechnikai szempontból (megágyazva a számukra kedvező választási rendszer megalkotásának) vagy ideológiai szempontból. (Már a korábbi változatokban előkerült az ország keresztény önazonosságára, alkotmányos identitására való hivatkozás.) Előbbi hideg, sokak számára nehezen átlátható technika – elvégre száraz paragrafusokról van szó –, az utóbbi viszont forró érzelmeket is előhívni képes játék.

A politikai siker pedig nem megy a tömeg érzelmeinek előhívása, megmozgatása nélkül, mert ez tud aktív cselekvésre késztetni – pl. a Fidesz melletti ikszelésre a sorsdöntő parlamenti választásokon.

Ez a mondat ugyanis pusztán egyik eleme az Alaptörvény-módosítás azon családokkal kapcsolatos részének, amellyel a többség azonosulni tud. Magyarországon ugyanis nincs társadalmi többség a melegházasság ötlete mögött. Magyarországon sokan egyszerűen nem értik a genderkérdést, legfeljebb annyi jön le számukra – főleg, ha a kormánymédiát nézik –, hogy annyira megkergült a világ, hogy hovatovább a harmadik, negyedik nemnek kellene majd WC-helyiségeket létesíteni. De a jóságos Fidesznek köszönhetően Magyarország megmarad a normalitás talaján, hangzik az Alaptörvény-módosítás üzenete. Ehhez képest 

És az ellenzék azt sem gondolta végig, hogy a Fidesz a stabilitás érzetét mutatja, valahogy így:

A világ – főleg a nyugati – világ megőrült, de mi maradunk a józan ész talaján és házasodni is úgy tudtok, kedves magyarok, ahogy eddig.

A magyar átlagválasztó irtózik az olyan változástól, amely mélyen belemegy a mindennapi életviszonyaiba és a nyugati életből legfeljebb a több fizetést, nagyobb jólétet igényli, de az azzal járó modern(posztmodern) szemléletet, a folyamatos versenyképességet, alkalmazkodási képességet vagy az életformák folyamatos változását már kevésbé. Nem véletlen, hogy Magyarország történelmében még sosem győzött választásokon olyan párt, amely fenntartások nélkül elfogadta a nyugati politikai rendszereket és azok liberális, modern szemléletét. Kisebb koalíciós partner lehetett (pl. SZDSZ volt ilyen), de a kormányfői posztot sosem tudott szerezni. 

Ezt szolgálja az Alaptörvény-módosítás családokkal kapcsolatos része, amely ráadásul még következetesen illeszkedik is a Fidesz eddigi vonalvezetésébe.

Ennek a mostani Alaptörvény-módosításnak az ideológiai vonatkozása mellett hatalomtechnikai vonatkozásai is vannak. A közpénz szűkítő értelmezésének köszönhetően nehezebb lesz majd eredményesen a TAO-pénzeknek utánajárni. A Fidesz-közeli vagyonkezelő alapítványokon egy majdan hatalomra jutó ellenzék csak kétharmados többséggel tudna változtatni.

Végül jöjjön egy kőkemény hatalmi kérdés: 2023. július 1-jétől gyakorlatilag minden hatalom a kormány kezébe kerül különleges jogrend (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) esetén. 

És hogy ez micsoda? Azt nem tartalmazza az Alaptörvény, majd eldönti a kétharmados többség…

Ahhoz képest, hogy az ellenzék egy része – a DK – szerint Orbán diktatúrát épít, meglehetősen visszhangtalan maradt az Alaptörvénynek a különleges jogrendre vonatkozó része. Holott az igencsak beleillett volna az eddigi diktatúrázó narratívába. Ehelyett azonban az ellenzék az Alaptörvény olyan részét támadta, amellyel a Fidesz jó eséllyel tudja majd mozgósítani a biztos választók jelentékeny részét. Az ellenzék tehát rossz célpontra lőtt már megint… A 2022-ben esedékes parlamenti választások megnyeréséhez persze nem elég a hatalmi érdek felismerése és annak keresztülvitele, de a hatalmi érdek helyes átgondolása nélkül bajosan lehet nyerni. Erről is szól az Alaptörvény keddi módosítása.

A szerző politikai elemző

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j-b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 15-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)