Tanterem a TikTokon – mennyire trendi a pénzügyi jártasság?
További Vélemény cikkek
- Konteógyártás, blöffölés, dezinformálás: mesteri módon manipulálja Magyar Péter a híveit
- Ugyan mi lehet az európai kultúra megújulásának felhajtóereje?
- A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé
- Izrael-barát „héjákkal” hozná el Trump az amerikai–izraeli kapcsolatok újabb aranykorát
- Az európai civilizáció megújításának alapelvei
6 év és 8 hónap – becslések szerint élete során átlagosan ennyi időt tölt majd el egy Z generációs fiatal különböző közösségimédia-felületek használatával. A digitális generációk hatékony eléréséhez a kommunikáció kihagyhatatlan eszközévé vált a közösségi média. Friss kutatások azt mutatják, hogy a tizenévesek pénzügyi kultúrájának fejlesztésében is érdemes ezeket a dinamikusan fejlődő csatornákat használni. Az alábbiakban azt kíséreljük bemutatni, hogy a fiatalok pénzügyi nevelésében hogyan és milyen eredménnyel használható a közösségi média.
Magyarországon ma a havonta rendszeresen internetezők aránya megközelíti a 90 százalékot, a 15–24 éves korosztályban a 98 százalékot.
A legszélesebb körű eléréssel rendelkező közösségimédia-felületeken keresztül ma már több mint 6 millió felhasználó érhető el.
A platformok közül az Instagram és a rohamosan fejlődő TikTok a „legfiatalosabbak”. A 13–15 év közötti korosztály tagjai közül már többen rendelkeznek az Instagramon saját profillal, mint a Facebookon. Az elsősorban rövid videós tartalmak megosztására alkalmas TikTok másfél milliósra becsült hazai felhasználóinak 76 százaléka is a 11–18 éves korosztályba tartozik. A fiatalok elérésére hatékonyan használható a YouTube nyilvános videómegosztó oldala is, mely a 11–19 évesek körében számít a legnépszerűbb platformnak.
Felmérések szerint átlagosan napi 4 órát töltünk internetezéssel, ebből 2 és fél órát a különböző közösségimédia-oldalakon. Csak a fiatalokat nézve ez a szám jóval magasabb: a Z generáció (azaz az 1995–2009 között születettek) az interneten eltöltött átlag 6 órából már 4 és fél órán keresztül a social media felületeket pörgeti.
Ha a fiatalokhoz hatékonyan szeretnénk eljutni, át kell alakítanunk korábbi kommunikációs stratégiánkat. Új módszerekkel, modern stílusban, a korosztály számára releváns üzenetekkel, a számukra hiteles közvetítők segítségével érhetünk el eredményeket.
A pénzügyi kultúra fejlesztése akkor eredményes, ha a pénzügyi ismeretek, a magatartás és az attitűdök alakítása már iskoláskorban elkezdődik. Az új Nemzeti Alaptantervben hangsúlyos szerepet kap a pénzügyi ismeretek oktatása a közismereti tananyag részeként. A technikumokban már önálló tantárgyként is megjelenik a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Az OECD-módszertanon alapuló hazai kutatások kimutatták, hogy bár a magyar lakosság pénzügyi ismereteiben érzékelhető javulás történt az elmúlt évtizedben, magatartásunkban a változás kevésbé érzékelhető. Ebből következik, hogy bár a folyamatos ismeretterjesztő munka messze nem elhanyagolható, az iskolai tanórák során megszokott direkt üzenetek mellett cél, hogy bizonyos témákat képesek legyünk beemelni a fiatalok érdeklődési körébe. Fontos, hogy elérjük, a fiatalok foglalkozzanak a mindennapi pénzügyekkel,
legyen trendi, ha valaki jártas a pénz világában!
Mivel a fiatalok a közösségi médiát a tájékozódás mellett kikapcsolódásra, szórakozásra használják, az edutainment (egyszerre szórakoztató és oktató) tartalmak alkalmazása hatékony eszközként szolgálhat. Ugyanakkor nem mindegy, milyen felületen milyen tartalmakat osztunk meg.
A Facebookon, Instagramon, TikTokon óriási a médiazaj, s ebben az információdömpingben csak az azonnali reakciót kiváltó, néhány másodperc alatt feldolgozható, vizuálisan erős üzenetek tudják a kommunikációs ingerküszöböt átlépni. Ugyanakkor a Z generáció 60 százaléka előszeretettel használja a YouTube-ot nemcsak szórakozásra, hanem új tudás megszerzésére vagy a meglévő ismeretek bővítésére is. A tizenévesek 80 százaléka állítja, hogy a YouTube segítségével már bővítették lexikális tudásukat, 70 százalékuk pedig úgy tartja, hogy új, hasznos készségre tett szert a platform használatával. A digitális generációk ugyanakkor szkeptikusan kezelik az információkat, a hagyományos médiumokat például nem tekintik mindig hitelesnek. Elsősorban kortársaik és a korosztályuk nyelvén megszólaló, tíz- vagy százezrek által követett influencerek véleményét hajlandóak elfogadni. Mit jelent mindez a hatékony pénzügyi oktatás szempontjából?
A gyorsan pörgetett Facebook-, Instagram- és TikTok-felületeken oktatómunkát folytatni közvetlenül szinte lehetetlen. A pénzügyi ismeretterjesztésnek azonban kiindulópontja lehet az ezeken a platformokon megosztott érdekes, meghökkentő vagy szórakoztató tartalom.
Ennek célja pedig az, hogy felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára, s áttereljen olyan online felületekre (például YouTube-csatornára vagy honlapra), melyeken tartalmasabb ismeretterjesztésre nyílik lehetőség.
Az egyensúlyt teremtő munkának egyik példája a Pénziránytű Alapítvány közösségimédia-tevékenysége. Az alapítvány 2018 nyarán indította újra Pénzbook nevű Facebook-oldalát azzal a céllal, hogy a középiskolások számára saját nyelvükön jelenítsen meg a mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó tanácsokat, érdekességeket és feladványokat. A Pénzbook-oldal izgalmas bejegyzései tavaly márciustól már az Instagramon is elérhetők, így összehangoltan, a fiatalok élethelyzetéhez és érdeklődéséhez alkalmazkodva segítik a hétköznapi pénzügyi edukációt. A Pénzbook-oldalak mellett önálló Pénzbook YouTube-csatornát is létrehozott az alapítvány, melyen téma szerint rendezett, rövid, oktatóanimációk segítségével sajátíthatja el a Z generáció a mindennapi pénzügyi döntéseikhez szükséges ismereteket.
A posztok mellett az alapítvány influencerek és felkapott magyar youtuberek segítségével adott át elsősorban szemléletformáló, figyelemfelhívó üzeneteket YouTube, Instagram és TikTok felületein. A 2020 őszén megvalósult médiakampány során az alapítvány közel 800 000 fiatalhoz ért el, melynek hatására Pénzbook YouTube-csatornájuk feliratkozóinak száma 250%-kal nőtt, s az ott található közel 60 oktatóvideó megtekintéseinek száma közelíti a 40 000-et.
A fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését tehát kiegészítő, szemléletformáló céllal érdemes az online, elsősorban közösségimédia-felületekre is kiterjeszteni, különösen a világjárvány okozta kényszerhelyzetben, amikor a diákok idejük még nagyobb részét töltik a virtuális térben.