Olga, Liliána
20 °C
35 °C

A Fudan nem hoz tisztességes versenyt az egyetemi szférába

GettyImages-527440488
2021.06.02. 10:44 Módosítva: 2021.06.02. 21:28

Egy újságíró megkérdezte tőlem, hogy látok-e a sanghaji Fudan Egyetem tervezett budapesti megjelenésében konkurenciát saját felsőoktatási vállalkozásom, az Aquincumi Technológiai Intézet (AIT-Budapest) szemszögéből.

Szívesen látnék – válaszoltam –, hiszen meggyőződésem, hogy egy valódi piacon a konkurencia jó. Jó a vevők szempontjából, mert választhatnak, és jó az eladónak is, mert a verseny jobb teljesítményt hoz ki belőlünk. De különösen azért jó, mert ha többen kínálnak egymással versenyző termékeket, az növeli vevők bizalmát, és ezzel növeli a piacot. Ezt saját konkrét tapasztalatommal is tudom igazolni. Volt cégem, a Graphisoft építész-tervezőszoftverével nehéz volt megszerezni a vevők bizalmát akkor (még a nyolcvanas évek elején), amikor ilyet személyi számítógépeken más még nem kínált. Azokban az országokban tudtunk először sikeresen eladni, ahol volt más hasonló termék is a piacon. Ott arról már nem kellett meggyőzni a vevőt, hogy ilyen termékre szükség van, hanem csak arról, hogy a mienk jobb. Ez könnyebb feladat volt.

Lefordítva ezt a tapasztalatot felsőoktatási vállalkozásom, az AIT-Budapest helyzetére, azt hiszem, nekünk kimondottan használna a Fudan budapesti megjelenése. Nekünk ugyanis elsősorban arról kell meggyőzni célpiacunk, az USA legjobb egyetemeinek hallgatóit, hogy ha egy szemesztert külföldön töltenek, akkor ne Párizst, Londont, Rómát vagy Tokiót válasszák, hanem Budapestet. Ez a feladat pedig könnyebb, ha több nagy nemzetközi egyetemnek is van itt campusa. Amikor például kormányunk elüldözte a CEU-t, érezhetően megcsappant a bizalom irányunkban is. Attól pedig nem tartok, hogy a Fudan elcsábítaná az amerikai egyetemekről hozzánk érkező diákokat, hiszen az az amerikai diák, aki egy jó kínai egyetemet keres külföldön töltendő szemeszterére, és pont a Fudant választaná, az Sanghajiba megy már most is. 

Az AIT-Budapest szemesztereire amerikai egyetemekről érkező diákok között sok a kínai. Szorgalmasak, ambiciózusak, a velük együtt tanuló magyar diákoknak van mit elsajátítani tőlük, és értékes kapcsolatokat lehet velük építeni. Továbbá, ahogy fentebb említettem, 

a verseny jót tehetne a magyar felsőoktatás egészének is. De csak akkor, ha fair és tisztességes a verseny, ami azt is jelenti, hogy a játékosok legalább közel hasonló feltételekkel versenyezhetnek.

Enélkül a verseny kontraproduktív, a súlyosan hátrányos helyzetben levők minden maradék motivációjukat is elvesztik.

A hírek szerint a Fudan budapesti campusára 540 milliárd forintot terveznek költeni. (Persze a végszámla ilyen esetekben sokkal magasabb szokott lenni). Bár tudom, hogy egy egyszeri beruházás költését félrevezető lehet összehasonlítani a folyamatos működési költségekkel, de mégis, csak hogy jobban érezzük a nagyságrendet: a két legnagyobb magyar egyetem, az ELTE és a BME költségvetésének állami forrása (a honlapjukon elérhető információk szerint) 32, illetve 17 milliárd forint volt 2019-ben. Mindkét egyetemen több mint 30 ezer diák tanul ennyiből, a Fudant, úgy tudom, 5 ezer diákra tervezik. Tehát a verseny még akkor sem lenne igazán fair, ha ezt az 540 milliárd (vagy ennél is sokkal több) forintot a tulajdonos, a kínai állam fektetné be stratégiai céljainak támogatására. De ezt nem ők, hanem a magyar adófizetők fizetik. Sőt a kínai államtól felveszünk erre egy orbitális méretű hitelt, miközben ezzel egyidejűleg visszautasítjuk a magyar felsőoktatás fejlesztésére kínált, sokkal kedvezőbb kamatozású EU-hitelt. Kínai cégek építik kínai hitelből, kínai stratégiai érdekeket szolgálva – a magyar adófizetők pénzén. 

Sokan feltételezik, hogy a Fudan-beruházás is csak egy a magyar szempontból feltűnően előnytelen üzletek közül, melyeknek sokak szerint egyetlen észszerű magyarázata, hogy ezekből sokat lehet lenyúlni (a példákat sokáig lehetne sorolni). Sajnos azonban attól tartok, hogy amiről valóban szó van a Fudan esetében is, az messze túlmutat a pénzlenyúláson. 

A Fudan egyetem egy több éve látható következetes stratégia újabb eleme. Itt már nemcsak „keleti nyitásról” van szó, hanem a nyugat helyett a kelethez tartozás egyre világosabbá váló  stratégiájáról is. 

Természetesen helyeselhető, hogy Kínával is jó kereskedelmi kapcsolatokra törekszünk, és ebbe beletartozik a felsőoktatási együttműködés is. Kína a világgazdaság motorja, sokat lehet tanulni tőlük. Ez mindaddig érthető és helyeselhető, ameddig ez nemzetközi kapcsolataink bővítését, és nem a nyugati kapcsolataink keletiekkel való helyettesítését jelenti. Például a NATO-tag Magyarország már ma is az orosz hírszerzés elsőrendű bázisa az EU-n belül, most pedig egy olyan egyetemet hívunk meg, amelynek tantárgyai között büszkén szerepel a hírszerzés is. Campusukat pedig csak kínai munkások építhetik.

Látszólag ennek semmi köze a Fudanhoz, de kormányunk legfrissebb Kína-barát „helyettesítő lépése” ugyanezen sorba illeszkedik: a jövő évre tervezett Pfizer-vakcinabeszerzésből Magyarország – egyetlen EU-országként – kimarad. Mert nekünk már van elég kínai.

Természetesen amíg akadozott a 95 százalék feletti hatékonyságú nyugati vakcinák szállítása, jó döntés volt az elérhető kínait megrendelni, hiszen azok 60-70 százalékos hatékonysága sokkal jobb, mint ha nincs oltás. A nulla helyett a 70 százalék sokkal nagyobb különbség, mint a 70 helyett a 95. Ez tehát jó döntés volt. De most már van bőven a 95 százalékos nyugatiból is, és mi mégis lemondjuk a jövőre esedékes, lényegesen olcsóbb és jobb vakcinát, amelynek fő előnye, hogy sokkal gyorsabban lehet igazítani az ismételten megjelenő új mutánsok ellen. Ez a lemondás életekbe fog kerülni, és ezt a magyarok többsége tudja. Kormányunk hiába tett közzé szakmailag teljesen félrevezető és nem mellesleg az oltásszkepticizmust durván erősítő halálozási statisztikákat a kínai vakcina népszerűsítésére, mert amikor elérhetővé vált a Pfizer, akkor honfitársaim tumultuózus sorokban fejezték ki választásukat. 

A magyarok többsége ha lehet, a Nyugatot választja, immár ezer éve.

A szerző fizikus, vállalkozó, az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép:  Hallgatók a pekingi Tsinghua Egyetemen. Fotó: Pictures Ltd./Corbis / Getty Images)