Bozóttűz, özönvíz és a jövő generációjának esélyei

A globális éghajlatváltozás súlyos következményeinek csökkentéséhez azonnali és radikális lépésekre van szükség! Michael Bloss és Schmuck Erzsébet zöldpolitikus írása.

Az éghajlatváltozásnak tulajdonított és egyre gyakrabban megjelenő időjárási szélsőségek súlyos pusztításai arra figyelmeztetnek, hogy az emberiség kifut az időből, ha tovább halogatjuk az azonnali és radikális cselekvést a klímaváltozás következményeinek csökkentésében. Csak néhány példa az utóbbi évek tragikus eseményeiből: az állatok tízezreinek halálát okozó ausztrál bozóttűz, emberéleteket követelő, közel 50 Celsius-fokos kanadai hőhullám vagy napjaink tragédiája, az emberáldozatot követelő, súlyos természeti és anyagi kárral járó, nyugat-európai özönvízszerű esőzések miatt kialakult árvizek és földcsuszamlások. 

Egységes és szigorú klímapolitikára van szükség, és egyben most van az utolsó lehetőség arra, hogy a Föld átlagos hőmérsékletének emelkedését lassítsuk. Ezért tartjuk fontosnak a most formálódó európai klímapolitikát, és ezért igyekszünk rámutatni az ellentmondásokra és a tévutakra.  

A Zöld Fordulatban felvázolt változtatások célja az, hogy a bolygó földfelszíni átlagos hőmérsékletének emelkedése az ipari forradalomhoz képest ne haladja meg a másfél Celsius-fokot a XXI. század végére, de ennek a célnak nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. A klímavédelem érdekében tett kívánatos változtatások az életünk szinte minden területére hatással lesznek. Ha időben cselekszünk, akkor a fosszilis tüzelőanyaggal történő energiatermelés fokozatos felváltásával, megújuló források alkalmazásával, az ipar modernizálásával jelentős eredményeket érhetünk el, és egyúttal megóvhatjuk az élővilág sokféleségét is. 

Határozott fellépés nélkül értelmetlenek a klímavédelmi célkitűzések

Fontosnak tartjuk, hogy új, szigorúbb klímavédelmi célokat határozzunk meg. Az Európai Unió közelmúltban elfogadott klímavédelmi célkitűzései nem állnak összhangban a párizsi klímaegyezménnyel. 

Ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési pályán legyünk, radikálisabb, legalább 65 százalékos kibocsátáscsökkentés szükséges 2030-ra. Mivel már a konkrét éghajlatvédelmi cselekvések ideje következik, ez az utolsó pillanat, hogy a klímakérdésekkel foglalkozó politikusok beavatkozzanak, és így az európai célkitűzések is a párizsi klímaegyezmény megvalósítását segítsék elő. 

A párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez határozott intézkedésekre van szükség, hiszen éppen elég üres ígéret hangzott már el a jövő generációk rovására. A német kormány néhány héttel ezelőtt szigorúbb klímavédelmi célokat tűzött ki, de nem ismertette, hogyan szándékozik elérni azokat. Ezt mi, zöldpolitikusok csak „greenwashing”-nak, vagyis zöldre festésnek tartjuk. Az Európai Bizottság néhány napja, július 14-én mutatta be a „Fit for 55” elnevezésű klímavédelmi csomagját. Ennek keretében felülvizsgálják az unió kibocsátáskereskedelmi rendeletét, az új autók kibocsátási követelményeit, valamint az energiahatékonysági irányelvet. Az Európai Bizottságnak azt kell bizonyítania, hogy nem követi el ugyanazokat a hibákat, mint a német kormány, hanem valódi klímavédelmi politikát alkot.

A legsürgősebb klímavédelmi intézkedések

A szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének a legjobb módja a szénalapú energiatermelés radikális csökkentése, majd teljes megszüntetése, a kőszén és a lignit kivezetése. Németországban a villamos energia termeléséből származó szén-dioxid-kibocsátás fele a barnaszén használatából ered, így a barnaszénalapú áramtermelés kiváltásában hatalmas megtakarítási potenciál rejlik, Magyarországon pedig az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás fele lignittüzelésből ered. 

ahhoz, hogy a Föld átlagos felmelegedése ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot, legkésőbb 2030-ra pedig meg kell szabadulnunk a szén használatától is. Ezt állítja António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki úgy véli, hogy technológiai és gazdasági szempontból ezt meg lehet valósítani, de politikai akaratra is szükség van. Ez az európai napenergia-fejlesztési kötelezettséggel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás gyors és jelentős csökkentését jelenti.

Az éghajlatvédelmi lépések kikényszerítésében az unió kibocsátáskereskedelmi rendszere is segíthet. Ez egy mesterséges piac, résztvevői az energiatermelő és az ipari cégek, amik szén-dioxid-kibocsátási jogokkal kereskednek. Jelenleg mindenki, aki Európában a villamosenergia-termelés során egy tonna szén-dioxidot bocsát ki, köteles a kibocsátási piacon megvásárolni egy úgynevezett szén-dioxid-kvótát, amelynek az ára jelenleg 50 euró körül van. Ha ezt az árat 60 euró fölött határozzák meg az unió döntéshozói, akkor kivezethetjük a szénalapú technológiákat Európából, és 2040-re elérjük, hogy a villamosenergia-termelés 100 százalékban megújuló forrásokon alapuljon. Az áttérés pozitív mellékhatása lesz az is, hogy kevesebb földgázt égetünk majd el.

A másik fontos lépés a közlekedés átállítása kőolajmentes üzemanyagokra. A klímavédelem ezen a téren nem tudott jelentős eredményeket felmutatni, mert egyre jobban terjednek a nagy méretű és nagy fogyasztású városi terepjárók, és ezeknek a járműveknek a többletfogyasztása gyengíti a közlekedést környezetbarátabbá tevő erőfeszítéseket. Az európai zöldpártok azt szeretnék elérni, hogy az unió szén-dioxid-flotta-határértékeket szabjon meg a gépkocsik számára, vagyis a gyártóknak előírjuk, hogy mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki az új autóik. Ezzel a szabályozási eszközzel azt szeretnénk elérni, hogy 2030-tól kezdődően kizárólag olyan gépkocsikkal kereskedjenek, amelyek nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Erre a célra a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelem alkalmazása túlságosan lassú, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi hatásokat sem, ugyanis a polgároknak az alacsony jövedelmek kompenzálására az unióban nem lehet közvetlen kifizetéseket biztosítani, a szén-dioxidot ki nem bocsátó járművek ára pedig meglehetősen magas. 

A harmadik lépés az ipar szénmentes technológiákra való átállása, az ipar karbonmentesítése. A szén-dioxid-kvótákkal történő kereskedés bevezetése óta az ipari kibocsátások alig csökkentek, ezen csak a technológiák korszerűsítésével lehet változtatni. A szén-dioxid-kibocsátástól mentes acélgyártás vagy a kőolajtól nem függő vegyipar megteremtése komoly kihívást jelent. A zöldpártok támogatják az úgynevezett klímaszerződéseket, ami egyes termékek esetében államilag garantált vételárakat jelent. Ahogyan évekkel ezelőtt az államok a megújuló energiákat támogatták, úgy most az ipari fordulat, a technológiaváltás kezdeményezője lehet az Európai Unió. Ennek a megvalósításához azonban el kell törölni az ipar ingyenes szennyezési jogait, és ezzel párhuzamosan a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket a klímasemleges ipari technológiák fejlesztésére és megvalósítására kell fordítani. 

Készítsük fel Európát a jövőre, most

Az éghajlatváltozás következményeinek enyhítéséhez, a károk mérsékléséhez és a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez vezető út világos: a fosszilis (szén-, kőolaj-, földgáz-) alapú és magas szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés kivezetése, felváltása megújuló forrásokkal, az (új) épületek napenergia-termelési kötelezettsége háztetőkre szerelt napelemek segítségével. Ugyancsak szükséges az ipar korszerűsítése klímaegyezmények segítségével, a szén-dioxid-kvóta-kereskedelem bevételeinek visszaforgatása ipari klímavédelmi technológiákba, továbbá a gépjárműveket érintő intézkedések szigorítása a környezetbarát közlekedés érdekében.

Ha az Európai Bizottság komolyan foglalkozik ezekkel az intézkedésekkel, akkor a „klímavédelem lehetőségének nyaráról”, a klímasemlegesség melletti egyértelmű kiállásról beszélhetnénk. Ez egyben hatalmas lépés lenne a párizsi klímavédelmi cél felé, azaz hogy 2030-ig elérjük, a Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése ne érje el az 1,5 Celsius-fokot. Ami hiányzik ehhez, az az egyértelmű politikai akarat. Mi, az európai zöldpártok politikusai készen állunk a változtatásra, azt követeljük, hogy készüljünk fel a jövőre most, álljunk készen a klímavédelemre. 

A szerzők: Michael Bloss – európai parlamenti képviselő (Greens–EFA) és Schmuck Erzsébet, az

LMP társelnöke

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép:  Erdőtűz pusztít a kaliforniai Lassen Nemzeti Parkban 2021. július 27-én. Fotó: Noah Berger / AP / MTI)