Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Vona Gábor: Öt ok Márki-Zay Péter visszalépésére

image 6483441 (1)
2021.10.05. 13:55 Módosítva: 2021.10.05. 14:40

Az már biztos, hogy Márki-Zay Péter az előválasztás egyik nyertese. Az egyik vesztese pedig az a süllő, amelyet Lázár János és Orbán Viktor sütöttek meg, hogy frissiben átbeszéljék a történteket. M.-Z. P. dobogóra kerülése sokaknak – különösen az ellenzékkel is kritikus, de kormányváltást akaró szavazóknak, a kutya pártosoknak, a Sétáló Budapestnek és másoknak – óriási reményt adott, hogy valódi változás is történhet. Már hetek óta érezni lehetett, hogy kezd kialakulni egy növekvő várakozás a személye körül, amit nagyszerű szereplése csak fokozott.

Mondjuk ki: Márki-Zay lendületben van.

Most talán még többen szavaznának rá, mint az első forduló előtt, és ahogy az ilyen szituációkban lenni szokott, támogatóinak nemcsak a száma, de az étvágya is megnőtt. Azt szeretnék, ha nem lépne vissza, ha végigmenne ezen az úton. Számukra most bosszantó sorok következnek, mert szerintem meg az lenne a bölcs lépés, ha a hódmezővásárhelyi polgármester beállna Karácsony Gergely mögé. Miért? Íme az öt indokom:

1. A politikai szokásjog

Talán érdemes a legevidensebbel kezdeni. Karácsony második, M.-Z. P. harmadik lett. A politikai etikett ilyenkor azt kívánja, az utóbbi lépjen vissza az előbbi javára, és ne fordítva. Nem beszélve arról, hogy kampánya során Márki-Zay mindezt többször egyértelműen meg is ígérte. Vannak persze, akik arra hívják fel a figyelmet, egyáltalán nem biztos, hogy jelenleg még ez a sorrend a két szereplő között. Erről lehet méréseket készíteni ugyan, de az első forduló szerepe mégiscsak az, hogy a versenyt egy adott pillanatban lezárjuk, és megnézzük az erőviszonyokat. Ebből kell tehát kiindulni.

Nem beszélve arról, hogy a két kiesett aspiráns, Fekete-Győr András és Jakab Péter közül egyik sem állt Márki-Zay mellé. (Előbbi egyértelműen Dobrev Klára ellen, utóbbi közvetve mellette, nyíltan függetlenként pozicionálta magát.) Ha egy hazánk ügyeit illetően teljesen objektív, józan gondolkodású és korrekt marslakó érkezne most Budapestre, miután röviden ismertetnénk vele a helyzetet, valószínűleg egyetértene a fent elmondottakkal.

2. Okos enged…

A „csak az erőből ért a másik” a magyar közélet alapvető attitűdje. Azt díjazza a választópolgárok többsége, ha az általa támogatott politikus jól odamond a másik oldalnak. Ha legyőzi. Ha addig megy, amíg az ellenfél földre nem kerül, sőt a keménymag akkor ujjong igazán, ha még fekve is belerúg párat. Lehet eltartott kisujjal fanyalogni ezen, de nézzük végig az elmúlt harminc évet, és látni fogjuk, hogy ez komoly vezérlőelv, amely hol tudva, hol tudat alatt, de irányítja a közéleti szereplők döntéseit. Most valószínűleg Karácsony és Márki-Zay is óriási nyomást érez a sajátjai részéről, hogy ne lépjen vissza.

Szavazóiknak ez a világ végét jelentené, egyben óriási csalódást választottjukban. Ezzel pedig a jelölteket körülvevő buborék külső hártyáját áthatolhatatlan páncéllá erősítik. Pedig ebben a szituációban, amikor mindkét félnek közösek a céljai, nem az az államférfi, aki nem rántja el a kormányt, hanem az, aki megteszi, ha nincs más lehetősége. Ahogy azt M.-Z. P. be is lengette. Bravó!

3. A Dobrev-dilemma

A két jelöltnek minimum két közös célja van. Az első, hogy elkerüljék Dobrev Klára győzelmét, mivel úgy látják, az a Fidesz ’22-es újrázását jelentené. Sokak szerint azzal, hogy a két városvezető – a DK és Jakab Péter erőteljes tiltakozása ellenére – megegyezett, már el is dőlt a kérdés, de ebben én egyáltalán nem vagyok biztos. Tegyük fel, a főpolgármester lép vissza, és Márki-Zay versenyez a második fordulóban a DK jelöltjével. Félő, hogy ebben az esetben Karácsony szocialista szavazói közül sokan inkább Dobrev Klárára voksolnának. Egyszerűen számukra ez a közelebbi kikötő.

Fordított esetben, M.-Z. P. visszalépésénél is lesz persze lemorzsolódás, de azok nem Dobrevnél csapódnak le, hanem az otthon maradók táborát erősítenék. Azt állítom tehát, amíg Karácsony szűken, de képes legyőzni a második fordulóban Dobrev Klárát, addig Márki-Zay nem. (Tudom, mondtam a legelején, hogy a felméréseket most hagyjuk, de ezt speciel a kutatások alá is támasztják.)

4. A Karácsony-híd

A másik dolog, amiben a két aspiráns egyetért, hogy össze kell fogniuk nem csupán az ellenzéket, hanem a kormányváltást akaró szavazókat is. Lehet vitatni, hogy az utóbbira melyiküknek van nagyobb esélye, de mivel együtt indulnak, így egy sikeres, jól felosztott kampány esetén mindkettőnek hoznia kell azt, ami a másikból hiányzik. Vagyis bárki lesz a miniszterelnök-jelölt, illetve a -helyettes, egymást kell segíteniük és kiegészíteniük. Márpedig

a két karakter nagyszerűen kiegészíti egymást. Amíg Karácsony az urbánus, baloldali, Márki-Zay a vidéki, jobboldali szavazók számára lehet azonosulási pont.

Ettől azonban még egyáltalán nem mindegy, ki az első ember, mit sugároz magából az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Itt van egy fontos szempont. Azt hiszem, a domináns, leuraló Orbán Viktorral szemben a hazai szavazók többsége, a gazdasági elit és a külföldi közvélemény nem egy új, erős embert keres majd – ez lehetne amúgy Márki-Zay –, hanem épp az ellenpólusát. Egy lágyabb, konszenzusosabb karaktert. Aki véget vet a háborúnak, megbékélést ígér, nem akar alkotmányos válsághelyzetet teremteni. Ez lehet Karácsony. Csak halkan jegyzem meg, hogy Medgyessy Péter valami hasonlóval nyert 2002-ben.

5. Az időfaktor

Sokan megemlítik a sors furcsa fintoraként, hogy most abból a két emberből kerülhet ki az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akik mögött nem áll párt. Valójában mindkettő mögött létezik valamiféle szervezeti háttér, de a kettő nincs egy súlycsoportban. Amíg M.-Z. P.-t egy nagyon lelkes, de laza, főképp aktivistákból álló hálózat segíti, addig Karácsony mögött ott van az MSZP és a fővárosi infrastruktúra. (Meg a honi balos értelmiség, az LMP és a Párbeszéd is, de itt most szervezeti erőről beszélünk…) Elfogadom, hogy a főpolgármestert támogató struktúra sem túl acélos, de erre viszonylag jól lehet építkezni. Az M.-Z. P.-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom ellenben annyira nem erősödött meg, hogy arra a jövőben kormányfőként is támaszkodni tudjon. Az idő viszont neki dolgozik.

Lehet, hogy nem egy lépésben kell elérni a céljait, és egyelőre csak akkorát ugrani, amely mögé fokozatosan odahelyezhető a szervezeti háttér is. Egy miniszterelnök-helyettesi poszt éppen ekkora. Ha innen ügyesen továbbépítkezik, egyrészt a következő kormány megkerülhetetlen személye lesz, másrészt felépíthet egy olyan politikai erőt, amely később már nem kényszerül ezekre az alkudozásokra. Ha viszont túl hamar és túl nagyot akar lépni, pont azok a pártok szedik szét, amelyek már az előválasztás során is igyekeztek ellehetetleníteni.

+1. A késlekedés ára

Bárhogyan is alakul, bárki is lép vissza végül, meggyőződésem szerint minden egyes bizonytalan perc Dobrev Klárát erősíti. Karácsony Gergely kritikusai rendre arra hivatkoznak, hogy a főpolgármester gyenge, döntésképtelen, Márki-Zay Péterrel szemben meg éppen azt szokták mondani, túlságosan erőszakos.

Ez a napok óta húzódó csikicsuki mindkét vélekedést csak megerősíti. Kézen fogva sétálnak bele a velük kapcsolatos sztereotípiák csapdájába. Az ellenzéki választópolgárban óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogyan akar ez a két ember az ország súlyos dilemmáiban dönteni majd, ha lassan egy hete nem tudnak egymásról sem. Közben valahol, nem is olyan messze Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára mosolyogva koccintanak, Orbán Viktor pedig hátradől, és kér egy kávét. 

A szerző a Második Reformkor Alapítvány vezetője, a Jobbik korábbi elnöke. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalom gyűlésén 2021. október 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)