Elég zöld-e az atomenergia? – válasz az LMP társelnökeinek
Az LMP társelnökei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté nemrég megjelent véleménycikkükben elszomorítónak találták, hogy Áder János köztársasági elnök „teljes mellszélességgel áll ki az atomenergia mellett”. A szerzők látványosan tettek hitet amellett, hogy az atomenergia drága, veszélyes, de legfőképpen azt hangsúlyozták, hogy a megújuló energiaforrások révén van zöld alternatívája, ezért az atomenergiára nincs szükségünk.
Európa-szerte lehet hasonló véleményeket látni-hallani, elég csak a 2022-es német atomstopra gondolni, vagy éppen Timmermans uniós bizottsági alelnök nyilatkozatára, aki szerint „az atomenergia nem fenntartható, mert tüzelőanyagra van szükség, és hulladék keletkezik”. Timmermans úr ezzel közvetve arra az uniós és globális szinten hosszú ideje tartó vitára reagált, amelynek lényege:
zöld-e az atom? És ha nem, akkor szükségünk van-e még az atomenergiára, amíg a zöld alternatívák 2030–2050 között átveszik a fosszilis tüzelőanyagok helyét?
A fenti kérdésre adott válasz – az egyéni vérmérséklet mellett – nagymértékben függ attól, hogy a zöldberuházások milyen mértékben valósulnak meg, és mennyi megújuló energia áll rendelkezésünkre. Viszont egyre több jel mutat azonban a zöld forradalom kifulladására, ahogy kifogy a szükséges nyersanyagokból, tőkéből és földterületből.
A párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat és a glasgow-i COP 26 konferencián tett felajánlásokat látva nem is lehet csodálkozni, hogy a megújulóenergia-termelés és az elektromos autók gyártása soha nem látott fellendülésen megy keresztül. Szerte a világban a vezető politikusok elkötelezték magukat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett, és az ehhez szükséges technológiák végre elérhető áron állnak rendelkezésre. Ebben a nagy lendületben azonban sokan – így az LMP társelnökei vagy az új német kormánykoalíció tagjai is – hajlandóak elfelejtkezni arról, hogy egyszerűen nem lehet annyi napelemet és elektromos autót gyártani, amennyit nagyratörő terveikben előírnak.
Az új technológiákhoz szükséges nyersanyagok ugyanis csak korlátozott mennyiségben érhetők el.
Márpedig ha a párizsi egyezményben rögzített célokat el akarjuk érni, akkor az eddiginél sokkal, de sokkal több nap- és szélerőművet kell építeni: a 2020-as, csúcsnak számító év tempóját meg kellene 2030-ig négyszerezni. Addigra a világon évente eladott új autók 60 százalékának kellene teljesen elektromosnak lenni, a mai alig 5 százalékkal szemben. A zöldátmenetre fordított befektetéseknek pedig el kellene érni az évi 4 billió (1012) dollárt, ami a mai szint háromszorosa.
Az elektromos autók akkumulátorai kobaltot, lítiumot és nikkelt, a szélerőművek mágnesei neodímiumot és más ritkaföldfémeket, a napelemek kadmiumot, a megtermelt energia továbbításához szükséges vezetékek pedig rezet igényelnek. Csak az EU-ban a lítium iránti kereslet 1500 százalékkal nőhet 2030-ig, és akár 4000 százalékkal 2050-ig, ami az árakon is meglátszik: a lítium ára az elmúlt évben megkétszereződött, a réz ára pedig 70 százalékkal emelkedett. Emellett a nyersanyagokat mind ki kell termelni és fel kell dolgozni, és itt van az egyik legnagyobb bökkenő: közvetve vagy közvetlenül Kína tartja felügyelete alatt a zöldátmenethez szükséges nyersanyagokat termelő bányák és finomítói kapacitások jelentős részét, ami már a Fehér Ház figyelmét is felkeltette.
A másik probléma, hogy az igényeket követve a kitermelés felfuttatásához jelentős befektetésekre és időre van szükség – legalább 4-5, de akár 10 év is eltelhet, mire egy új bánya megkezdheti a kitermelést egy korábban már feltárt lelőhelyen. Márpedig ez nagyon hosszú idő a befektetőknek, akiknek még figyelembe kell venniük a bányászat káros természeti és társadalmi következményeit is. Chilében már késhegyre menő vitákat és pereket robbantott ki a lítiumbányászathoz szükséges víz; míg a kobalt több mint 70 százalékát adó Kongói Demokratikus Köztársaságban a legszegényebb férfiak, nők és gyermekek dolgoznak az álságosan „kézműves kitermelésű”-nek nevezett bányákban.
A másik olyan „nyersanyag”, amely hamarosan (?) szűkös lesz, a megújuló energiaforrások telepítéséhez szükséges földterület,
illetve az ezzel járó környezeti terhelés. Mind a napelemek, mind a szélerőművek telepítéséhez nagyságrendekkel több földterület kell, mint a hagyományos erőművekhez: egy 1 GW teljesítményű, 350 hektáron felépített gázerőmű kiváltására kb. 40 000 hektáron kellene napelemeket telepíteni. A Princetoni Egyetem kutatóinak becslése alapján 2030-ig az USA területének 2 százalékára kell megújuló erőforrásokat telepíteni a zöldátmenet érdekében. Ez a szám kicsinek tűnik, de például Magyarország viszonylatában ez a kb. 1900 km², több mint háromszor akkora területet foglalna el, mint Budapest. A paksi erőmű kiváltására több mint 4000 hektáron kellene napelemeket telepíteni, és valami alternatív megoldás még ekkor kell a felhős napokra.
A nagyobb szélfarmok is jelentős területet foglalnak el úgy, hogy elsősorban kis termőképességű területekre telepítik ezeket. Viszont ekkor is számolni kell azzal, hogy az akár 120 m magas tornyok megriasztják, eltérítik a vonuló madarakat, míg a nagy testű madarak számára akár halálos veszélyt jelenthetnek a forgó lapátok.
Mindez visszavezet arra a kérdésre, amit írásom elején tettem fel: van-e helye az atomenergiának a zöldátmenetben? A válasz szerintem és hangsúlyosan „igen”, mert a jelenleg üzemelő atomerőművek a legfejlettebb nap- és szélerőművekkel összevethető áron termelnek villamos áramot; a megújuló erőforrásokkal ellentétben ezt éjjel-nappal, az év nagy részében és szén-dioxid-kibocsátás nélkül teszik. A jelenleg üzemelő erőművek teljesítenek minden biztonsági követelményt, és a legújabb, negyedik generációs erőművek még ezeket is meghaladják, mind a passzív és aktív biztonság, mind a sugárzó hulladék újrafeldolgozása terén.
Éppen ezért nem is lehet meglepő, hogy számos politikus támogatja azt, hogy az atomenergia bekerüljön a zöld, fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. Sőt, az energiapolitikáért felelős biztos, Kadri Simson kijelentette, hogy 2050-ig mindenképpen szükséges lesz fenntartani a jelenleg üzemelő atomerőműveket. A fentiek fényében nem tűnik bölcs döntésnek Áder Jánost ostorozni, amiért kiállt az atomenergia mellett.
A szerző közgazdász, energiapiaci elemző.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én. Fotó: Kiss Dániel / MTI)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?
A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.
január 27., 10:00
- Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?
A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.
január 23., 06:46
- Mindeközben
Nincs nagyobb Titanic-rajongó ennél a 33 éves férfinál, elképesztő, milyen ereklyéket halmozott fel otthonában
1 órája
- Mindeközben
Jennifer Garner olyan jóban van exférjével, Ben Affleckkel, hogy jelenlegi párja már útban érzi magát
tegnap, 21:30
- Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.
január 25., 12:27
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.
január 22., 07:32
- Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
január 21., 12:09
- Címlapon
Kubatov Gábor: Ne legyünk naivak, azoknál a kutatásoknál nem mérnek, hanem írják őket
Magyar Péterről, felmérésekről, a vagyonnyilatkozatáról és az FTC céljairól kérdeztük a Fidesz ügyvezető-alelnökét és a Fradi elnökét.
56 perce
- Címlapon
Kiderült, meddig lenne kőolaj Magyarországon, ha leállna a Barátság kőolajvezeték
A csütörtöki nyomáscsökkenés következményeire reagált Hortay Olivér.
45 perce
- Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról
Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.
január 24., 12:53
- Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?
Péter Tamás véleménycikke.
január 29., 15:59
- Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!
Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.
január 16., 08:14
- Vélemény
Az Év Embere a politikában: Magyar Péter
Nem biztos, hogy választóinak jelentős része a barátja is lenne egyben. Kóczián Péter írása.
január 6., 16:33
- Mindeközben
Disneylandben készült fotója miatt a változás mellett döntött, látványos átalakulását pedig megosztotta a világgal
tegnap, 18:28
- Vélemény
Érveim a „Fidesz+Izé” vagy a „Magyar Péter+Izé” koalíciók mellett
Vissza kellene térni Varga Judit javaslatához. Ceglédi Zoltán írása.
január 6., 09:50
- Vélemény
Mi a csuda az a startuppárt?
Ha a Tisza egy startup, akkor vannak korai befektetőik, és Magyar Péter személyében van egy brutális brandjük, akivel mindent el lehet adni.
január 7., 06:57
- Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul
Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.
január 28., 06:19
- Mindeközben
Lukács Miki bevallotta, nemrég született kisfia kis híján a Jézus nevet kapta
tegnap, 17:20
- Vélemény
Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig
Lehet-e Magyar Pétert beszorítani a „brüsszeli ügynöke, ráadásul még áruló is” szerepbe?
január 20., 08:48
- Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról
Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?
január 17., 06:55
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Vélemény
Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában
A külső források beérkezése határozhatja meg 2025 politikai küzdelmeit és a jövő évi választás esélyeit. Fodor Gábor írása.
január 7., 15:29
- Vélemény
Egy behódolás szomorúsága
Mark Zuckerberg a véleménynyilvánítás helyreállítását hirdette meg a Facebookon, de még korai örömtüzeket gyújtani.
január 9., 12:59
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij olyan feltételeket szabott a békéhez, ami garantálja az orosz terror megállítását
2 órája
- Vélemény
Ki fizesse a falloszkagylót?
A sportközpénzköltésből mindenkinek jutott: kinek szögletzászló, kinek stadion. Dénes Ferenc sportközgazdász írása.
január 9., 07:43
- Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát
Egy távolmaradás háttere.
január 14., 18:04
- Vélemény
Izrael már intézi, hogy Damaszkusz ne jelentsen számára többé fenyegetést
Ugyanakkor készek arra, hogy újraszabják a mindeddig viharos szír–izraeli viszonyt. Nagy Dávid írása.
január 14., 10:20
- Mindeközben
Kasza Tibi akkor és most fotókon mutatta meg, mennyit változtak feleségével 2013 óta
tegnap, 15:36
- Címlapon
Egy békemegállapodás esetén az EU visszatérne az orosz gázhoz
Abban az esetben, ha Moszkva békét köt Kijevvel.
2 órája
- Vélemény
Hont András: Domb over
Csibi Krisztina diadala letagadhatatlan visszaigazolás a Fidesznek.
január 13., 14:56
- Vélemény
„Ki nem kényszerített hibák” a politikában
Hibák szériájának árnya vetül Orbán Viktor kormányzására is.
január 13., 11:32
- Vélemény
Támogatás vagy kivéreztetés? Mit várhatunk a Versenyképes Járások Programtól?
Budapest kimarad. Bartuszek Lilla írása.
január 10., 10:03