Szaporodó terrortámadások Irakban – éledezik az Iszlám Állam?

Irak napjainkban súlyos szociális, környezeti és belpolitikai kríziseken megy keresztül. A közel-keleti államban évek óta tüntetéshullámok söpörnek végig, ahol a résztvevők többek között az országban jelen lévő korrupcióra, a hiányos és akadozó közszolgáltatásokra, valamint az instabil biztonsági helyzetre hívják fel a figyelmet. Ehhez hozzájárul még, hogy az iraki társadalom egyre több szegmensében mutatkozik meg az iráni befolyással szembeni tiltakozás, valamint az Irán-barát síita pártokból való kiábrándulás, amit a 2021. október 10-én tartott időközi parlamenti választásokon is kifejezésre juttattak. Ha még ez sem lenne elég, Irak súlyos vízkrízist él át napjainkban, mivel két legjelentősebb folyójának, a Tigrisnek és az Eufrátesznek, valamint azok mellékágainak vízhozama jelentősen lecsökkent az elmúlt néhány évben, ami akár komoly humanitárius válság előidézője is lehet. A felsorolt problémákat tetézi az Iszlám Államnak (IÁ) nevezett terrorszervezet újbóli megerősödése, ami még egy stabil politikai háttérrel bíró országot is komoly kihívások elé állítana.

Irak, Szíria és a Sínai-félsziget az Iszlám Állam három fő hotspotja a közel-keleti régióban, továbbá szórványosabb támadások figyelhetők meg Jemenben, Szomáliában és Líbiában. Manapság Irakban számítanak a legaktívabbnak, ami nem meglepő, tekintve a csoport eredetét és vezetői többségének iraki származását. A támadástípusok közé tartoznak a kézi lőfegyverekkel elkövetett akciók, az út menti robbantások, az öngyilkos merényletek, az emberrablások és a szabotázscselekmények. A célpontok régiónként eltérők, de általában a biztonsági erőkre, valamint azok vélt vagy valós támogatóira/munkatársaira, továbbá arra a síita és más, nem muszlim lakosságra fókuszálnak, akik az IÁ ideológiája szerint mind hitetlennek és hitehagyottnak minősülnek. A néhány éven keresztül birtokolt területeiről való kiszorulását követően a terrorszervezet egyértelmű célja, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezze, és hogy ne csak egyszerűen átengedje egykori territóriumát, hanem gerillaakciókkal súlyos károkat okozzon az ellenségnek. Szembetűnő különbség a korábbiakhoz képest, hogy manapság a kisebb volumenű hadműveletek dominálnak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentései szerint az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető cselekmények állandósultak, és bizonyos tekintetben növekedésnek indultak Irakban az elmúlt egy évben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a militáns csoportnak még mindig mintegy tízezer harcosa tartózkodik Irakban és Szíriában.

Az elmúlt egy évben több súlyos terroristaakció is történt az egykori Mezopotámia területén fekvő közel-keleti országban. Januárban két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy forgalmas bagdadi vásártéren, legalább 32 ember halálát okozva, valamint többtucatnyi sebesültet hagyva maguk után. Az iraki tisztviselők az Iszlám Államot okolták a támadásokért.

A következő bombatámadás júliusban következett be a főváros, Bagdad egyik külvárosának zsúfolt piacán, ahol legalább harminc ember halt meg. Szeptember elején tizenhárom iraki szövetségi rendőr vesztette életét az Iszlám Állam által, az ellenőrzőpontjuk ellen végrehajtott támadásban, Kirkuk város közelében.

Október utolsó hetében tizenegy áldozattal és sok sebesülttel járt a terrorszervezetnek egy falu ellen indított támadása a kelet-iraki Dijála tartományban. A Közös Műveleti Parancsnokság közleménye szerint az offenzíva védtelen civilek ellen irányult a Miqdádijja város közelében fekvő al-Havasa faluban. A hivatalos forrásokból kiderül, hogy az IÁ harcosai az esetet megelőzően elraboltak két falubelit, majd amikor a váltságdíjra vonatkozó követeléseiket nem teljesítették, vérengzést rendeztek a településen. A halottak és a sebesültek mind civilek voltak – tették hozzá. Barham Szálih iraki elnök Twitter-bejegyzésében elítélte a támadást, és úgy aposztrofálta, mint „aljas kísérletet Irak destabilizálására”. Továbbá közölte, hogy az országnak fokoznia kell biztonságát, orvosolnia kell a hiányosságokat és nem szabad alábecsülnie az IÁ fenyegetését.

Egy hónappal ezt követően az észak-iraki Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) biztonsági erői egy közleményt adtak ki, amelyben az állt, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet több házat is megtámadott Khidir Dzsídzsa faluban a Karakosz-hegyen, az iraki Makhmúr régióban. A Rudaw helyi hírügynökség jelentése szerint a halálos áldozatok száma tíz fő volt, közülük heten a kurd Pesmerga erőihez tartoztak. Necsirvan Barzáni, a KRG elnöke nyilatkozatában elítélte a brutális támadást, és elmondta, hogy „az IÁ terroristáinak offenzívái erőteljes reakciókat, valamint intenzív katonai és védelmi intézkedéseket igényelnek Irakban és a kurdisztáni régióban, hogy állandó határt szabjanak bűneiknek és terrorcselekményeiknek”, valamint kifejtette, hogy hatékonyabb együttműködésre lenne szükség az iraki és a kurdisztáni hadsereg között.

A titkosszolgálatok attól tartanak, hogy a terrorcsoport egyre inkább megerősödik, és az általuk generált instabil biztonsági helyzetet tovább ronthatja az is, hogy az Egyesült Államok harci erői a jövőben mélyen a háttérbe húzódnak és a munka terhét az iraki erőkre bízzák. Továbbá súlyos gondot okoz, hogy a (félig) autonóm kurdisztáni régió és az iraki szövetségi kormány közötti területi viták, valamint a kurd és bagdadi erők közötti koordináció hiánya biztonsági vákuum keletkezését eredményezte, amelyet az IÁ egyre jobban kihasznál.

Nagyon fontos megállapítások olvashatók az Egyesült Nemzetek Szervezete szankciókat ellenőrző csoportja által kiadott 2021-es jelentésben, amely szintén arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Állam még egy ideig problémát jelenthet Irakban és a szomszédos Szíriában, ugyanis feltehetően folytatni fogja a civileket célzó akcióit, amit legfőképpen azért tesz, hogy felkeltse a média figyelmét és megszégyenítse az iraki kormányt. Ugyancsak gondot jelent, hogy az Iszlám Állam terroristái sikeresen kihasználják a különböző iraki tartományok közötti rossz kommunikációt és koordinációt.

2009 és 2014 között az iraki és kurd erők közösen garantálták a biztonságot Ninive, Kirkuk és Dijála tartományokban. Azonban az Iszlám Állam 2014-es támadása és területszerzése az iraki hadsereg összeomlását eredményezte, ami véget vetett a megállapodásnak. A terrorszervezet több mint három éven keresztül tartó rémuralmát csak a különböző erők, például a síita milíciák, a kurdok, az iraki reguláris hadsereg és az Egyesült Államok vezette koalíció együttműködése révén sikerült megtörni. Az ellenük irányuló offenzívák sorozatát követően a fegyveres csoport elvesztette az általa meghódított területek feletti ellenőrzést, és 2017-ben vereséget szenvedett.

Azonban a Bagdad és a kurdok közötti rivalizálás repedéseket nyitott meg, amelyeken keresztül a terrorszervezet visszakúszott: egy vitatott zóna négy tartományon – Ninive, Kirkuk, Szalaheddín és Dijála – keresztül kígyózik, ahova hosszú ideig egyik szövetséges fél erői sem voltak képesek belépni.

Az iraki központi kormányzat 2021 végén ráeszmélt arra, hogy kurd segítség nélkül rendkívül nagy kihívást fog okozni az Iszlám Állam távoltartása az imént említett ellenőrizetlen zónától, ami miatt az ország miniszterelnöke, Musztafa al-Kádimí beleegyezett abba, hogy két közös dandárt hozzanak létre a kurdokkal a terrorszervezet elleni hadműveletek végrehajtására. Ez azonban az iraki pénzügyminisztérium költségvetési jóváhagyására vár, ami híven tükrözi az országban jelen lévő széthúzó hatalmi erőteret és azt a bénító, bürokratikus elemekkel tarkított politikai struktúrát, amely évtizedek óta hozzájárul az arab állam bizonytalan helyzetéhez.

Ennek ellenére az elmúlt egy hónapban – a hosszan tartó területi vitákat háttérbe szorítva – Bagdad és az iraki kurdok lépéseket tesznek az Iszlám Állam újjáéledésének megakadályozására. Mindkét fél szerint szükségük van az amerikaiakra, hogy segítsék a terrorizmus elleni küzdelmet. Ezzel az utóbbiak is tisztában vannak, amit jól bizonyít a tény, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte még akkor sem szűnt meg Irakban, amikor 2021. december 31-én hivatalosan is véget ért harci küldetésük. Az, hogy a törékeny arab–kurd biztonsági partnerség tartós lesz-e, az Irak és a terrorszervezet között vívott háború következő fejezetének nagy próbatétele lesz.

A szerző az MCC Migrációkutató Intézet kutatója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép:  Irakiak vizsgálják egy terrortámadás helyszínét  Bagdad egyik külvárosi piacán  2021. július 19-én.  Fotó:  Ahmad al-Rubaye / AFP)