Hegyi Gyula: Társbérlők vagyunk Eurázsiában

GettyImages-511693076
2023.02.13. 06:16

Az ukrajnai háború régi igazságokkal vágja fejbe azokat, akik elhitték, hogy a huszonegyedik században már az internet virtuális világa a legfontosabb realitás. Fontos a terület, és nem csak a netes területfoglaló játékban. Fontos igazi földdarabként is, amelynek birtoklásáért ma is meghalnak ezrek és ezrek. Fontos az energia és a nyersanyag, és csak a nagyon gazdagok és a nagyon felelőtlenek engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak az olcsó és könnyen elérhető megszerzésükről.

A világ népessége ugyanis folyamatosan növekszik, és a déli hétmilliárd is szeretne olyan színvonalon élni, mint az északi egymilliárd.

Fontos az édesvíz, amely nélkül valóban nincsen emberi élet a Földön. Az egy éve folyó ukrajnai háború egyik, ritkán említett oka éppen az, hogy az ukránok elzárták a Krím természetes vízellátását, az oroszok pedig megszállták azt a területi sávot, ahonnan helyreállíthatják azt. Plasztikus példája ez annak, hogy a terület és a víz a maga természetes valóságában hogyan formálja ma is a politikát. Fontos az élelmiszer, mert önként senki sem akar éhen halni, és ha nagyon nagy tömegeknek elfogy az ennivalója otthon, akkor elindulnak oda, ahol még bőségben van. Nem ideológia hajtja őket, hanem az elemi életösztön, „az élet élni akar” ősi igazsága. Aki ideológiai lózungokkal, és nem az eredeti területük élhetővé tételével válaszolna erre, azt elsodorja a történelem. 

A geopolitika szó mellett napjainkban egyre divatosabb a geoökológia kifejezés, amely a természeti, környezeti, élettani tényezőket is figyelembe veszi. De akármilyen divatos fogalmakat kreálunk is, egy ország vagy országok szövetsége esetében meghatározó a földrajzi helyzete. Ahol egy ország történelmi, politikai vagy etnikai okok miatt élesen különbözik földrajzi környezetétől, ott állandósulhat a háborús veszély. Dél-Korea, Tajvan vagy Izrael olyan demokráciák, amelyek földrajzi környezetében egészen másféle országok vannak, mint amelyekhez e demokráciák politikailag közel érzik magukat. Részint saját biztonságuk erősítésével, részint a szomszédjaikkal való dialógussal enyhíthetnek a feszültségen, de véglegesen nem helyezhetik kívül magukat a földrajzi valóságukon. A mai Izrael természetföldrajzi értelemben kénytelen alkalmazkodni a Közel-Kelet adottságaihoz, közben pedig – politikai és kulturális értelemben is lassan hasonulni kezd a térség vallási-nemzeti alapú, tekintélyelvű rendszereihez. Ez a baloldali, nyugatos értékrendű ember számára szomorú folyamat, de egyetlen országot sem lehet kiragadni a földrajzi környezetéből és átrepíteni egy másik kontinensre.

Az Európai Uniót sem lehet áthelyezni Kanada és az Egyesült Államok közé, akármennyire szeretnék ezt az uralkodó elit politikusai és teoretikusai.

Bármilyen szépen hangzik az „atlanti gondolat”, Ukrajna partjait nem az Atlanti-óceán mossa, és Grúzia sem lesz az USA tagállama attól, hogy most a Georgia nevet használja.

Az általunk büszkén Európának nevezett egység földrajzi értelemben összeolvad Ázsiával, a két kontinens határát csak szobatudós módra lehet precízen kijelölni. Ha kerüljük is az Eurázsia a kifejezést, Európa és Ázsia egyetlen szuperkontinens, és népességének túlnyomó részét különböző ázsiai nemzetek és civilizációk alkotják. Eurázsia északi részén viszont egy vallásilag, történelmileg és kulturálisan egységes eredetű civilizáció létezik. A legutolsó szibériai faluban élő oroszok életfelfogása, civilizációs szokásrendszere is jobban hasonlít egy hollandéhoz, mint a határ túloldalán élő kínai családokéhoz. Természetesen igyekszünk kerülni a politikailag inkorrekt kifejezéseket, de ahogy van kínai és indiai civilizáció, úgy van európai is egy földrajzilag jól meghatározható térben, nagyjából Lisszabon és Vlagyivosztok között.

Az ukrajnai háborúra adott európai választ rövid távon morálisan el lehet fogadni, még ha benne is van a háború eszkalációjának a veszélye. De az egész válság elkerülhető lehetett volna, ha az Európai Unió politikusai tisztában vannak Európa földrajzi valóságával, és valódi együttműködésre törekednek Oroszországgal addig, amíg Moszkva nyitott volt erre. Az EU Keleti Partnerség politikája a szavakban szépen hangzott, de eleve nem Oroszország bevonását, hanem kirekesztését célozta meg. Két legfontosabb célországa közül Fehéroroszországban az EU vezető államai a rendszer megdöntésére törekedtek, Ukrajnában pedig az USA nyomására egyenesen az ország NATO-csatlakozását támogatták. Ennek következményeit ma jól látjuk. Sajnos

a háború füstje eltakarja előlünk azokat a hosszabb távú következményeket, amelyekkel eurázsiai társbérletünk tagadása jár.

Magam gyermetegnek tartom azt a vitát, hogy a szankciók nekünk vagy az oroszoknak fájnak-e jobban. Nyilván mindkettőnknek fáj, több nem európai hatalomnak pedig nagyon hasznos. Sokkal nagyobb tragédia lenne azonban, ha hosszabb távon is elszakítanánk azokat az energetikai, gazdasági, környezeti és kulturális kapcsolatokat, amelyek Észak-Eurázsia nyugati és keleti részét összekötik. Olcsó és kevéssé környezetszennyező energia helyett drágábbat és szennyezőbbet venni ideológiai okokból olyan ostobaság, amely annak idején a klasszikus hidegháború héjáinak sem jutott eszébe. Akinek a klímavédelem nem politikai blöff, hanem nemes cél, az a térképre nézve tudja, hogy mi vagyunk a sebezhetőbb fél, és elsősorban nekünk lenne érdekünk az átfogó ökológiai együttműködés. Nem éppen úgy, ahogy a németek tették, amikor az orosz invázió elleni tiltakozásul kiszálltak a szibériai permafroszt kutatásából és finanszírozásából. Sajnos a permafroszt olvadása nem várja meg a háború végét, és a metán nem lát különbséget Putyin és Zelenszkij között. A kulturális és sportkapcsolatokról nem is érdemes hosszan beszélni. Humanista ember nem gyűlöli más nemzetek kultúráját, és nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét egyetlen náció tagjaira sem.

Mindezen túl pedig ott van az Északi-sarkvidék, amely Észak-Eurázsia igazi kincsesbányája és új kereskedelmi útvonala lehetne. Az Európai Unió gazdasági súlyának és dinamizmusának csökkenését, legjobb esetben stagnálását mindannyian érezzük. Az Északi-sarkvidék nyersanyagkincsének kinyerése, rövidebb hajózási útvonalak kiépítése, az arktikus környezet védelme és turisztikai hasznosítása olyan gigaprojekté válhatna, amelyre egy ország önmagában amúgy sem vállalkozhat. Ha az EU dinamikus és távlatos feladatot keres magának, akkor ez több évtizedes kihívás lenne. A nyolc Északi-sarki állam közül hat az egybefüggő eurázsiai partvonal mellett fekszik. A dolgok mai állása szerint azonban Európa ebben sem lesz Moszkva partnere. A magát „Északi-sark-közelinek” nyilvánító Kína viszont az oroszokkal összefogva itt is nagyot szakíthat. 

Az Eurázsia fogalomnak persze van bizarr értelmezése is. Alekszander Dugin orosz filozófus teóriája szerint az orosz nemzetnek kellene az eurázsiai világrendszert vezetnie spirituális és történelmi értékei okán. Ez persze nacionalista álmodozás, amelyet az értelmes oroszok sem osztanak. De legalább ilyen káros úgy viselkedni és gondolkodni, mintha Eurázsia nem is létezne, az EU pedig az USA és Kanada között terülne el.

A szerző volt európai parlamenti képviselő.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Egy bundasapkát viselő helyi nő Jakutszkban 2016. február 14-én. Fotó:  Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Képes-e közös ejtőernyős ugrásra Macron, Merz és Starmer?

Képes-e közös ejtőernyős ugrásra Macron, Merz és Starmer?

Utoljára a Szovjetunió európai visszavonulása idézett elő olyan változást az európai térségben, mint a mostani.

március 10., 13:34

  • Vélemény
Ukrajna ma néma csend, szenvedés és félelem

Ukrajna ma néma csend, szenvedés és félelem

Mindenki tudja, hogy az európai csatlakozás csak mese habbal – Kiss Noémi írása.

március 11., 07:00

  • Vélemény
A doppingellenes küzdelem ma már a bohócok sportja

A doppingellenes küzdelem ma már a bohócok sportja

A súlyos elvi kifogások mellett a doppingüldözés gyakorlata is több mint visszatetsző.

március 14., 08:02

  • Címlapon
A Revolutot is táncba hívnák a bankok az ATM-telepítési programban

A Revolutot is táncba hívnák a bankok az ATM-telepítési programban

A kétezer főt meghaladó településeken racionális lehet a készpénzkiadó automaták telepítése.

55 perce

  • Vélemény
Mintapolgár nem kábítózik

Mintapolgár nem kábítózik

Mostantól a rendet a törvényi elrettentés és a bulvárba csomagolt szadizmus garantálja.

március 17., 07:00

  • Vélemény
Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?

Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?

A Trump-féle külpolitikai felfogásban, úgy tűnik, Amerika saját, külön autósztrádáján halad egy meg nem nevezett irányba.

március 13., 07:59

  • Vélemény
Mráz Ágoston Sámuel: Jogállam-e még Németország?

Mráz Ágoston Sámuel: Jogállam-e még Németország?

Ha mindez nálunk történne, hogyan vélekednének a magyar jogállamiságról?

március 18., 05:58

  • Vélemény
Schiffer András: A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani

Schiffer András: A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani

Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket.

március 25., 10:34

  • Vélemény
Mire készül az Orbán-kormány? Miben sántikál a Fidesz?

Mire készül az Orbán-kormány? Miben sántikál a Fidesz?

A törvénymódosítási csomag tanulmányozására már nem jutott idő.

március 15., 18:08

  • Vélemény
Szónokok, poloskák, ígéretek

Szónokok, poloskák, ígéretek

Téves irány a szabadság- és alkotmányos jogaink szűkítése. Fodor Gábor írása.

március 17., 11:01

  • Címlapon
Háborúra készül Lengyelország, katonák százezreinek kiképzésébe kezdenek bele

Háborúra készül Lengyelország, katonák százezreinek kiképzésébe kezdenek bele

A cél, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfi hadra foghatóan képzett legyen.

23 perce

  • Vélemény
„Ki vigyáz a gyerekre, ha lebetegszik?” – Az anyák rejtett hátrányai a munkaerőpiacon

„Ki vigyáz a gyerekre, ha lebetegszik?” – Az anyák rejtett hátrányai a munkaerőpiacon

Hogyan írjak olyan önéletrajzot, hogy ne látsszon, mennyit voltam gyesen? Dióssi Eszter írása.

február 27., 05:54

  • Vélemény
Sose volt még ennyire O1g

Sose volt még ennyire O1g

A hazai közéletnek ez a szelete amúgy folyamatos Men In Black-villantás.

március 18., 13:02

  • Vélemény
Latorcai Csaba: Ki és mi lesz a következő a füstgyertya után?

Latorcai Csaba: Ki és mi lesz a következő a füstgyertya után?

Gondolatok a véleménynyilvánításról és az erőszakról.

március 20., 05:39

  • Vélemény
Hódító állóháború indulhat Magyar Péter és Orbán Viktor között

Hódító állóháború indulhat Magyar Péter és Orbán Viktor között

Ebben a rendszerben a magánélet védelme fontosabb, mint az igazság kimondása.

február 25., 18:22

  • Címlapon
Elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró Egyiptomnál, hat ember meghalt

Elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró Egyiptomnál, hat ember meghalt

Kilenc ember megsérült, négyük állapota válságos.

3 órája

  • Vélemény
Konok Péter: Trump úr klímapolitikájának margójára

Konok Péter: Trump úr klímapolitikájának margójára

A világvége kiváló árucikk, eladható, és saját keresletét is gerjeszteni tudja, így minél több világvégét adunk el, annál nagyobb lesz rá a kereslet.

március 19., 12:00

  • Vélemény
Macron és a francia stratégiai vízió

Macron és a francia stratégiai vízió

De Gaulle: Franciaországnak nincsenek barátai, csak érdekei vannak. Macron éppen ezt az örökséget látszik tovább vinni.

március 8., 11:49

  • Címlapon
Meghalt Tamás Menyhért

Meghalt Tamás Menyhért

2 órája

  • Címlapon
Hatalmas a káosz Rajkánál, több mint tíz kilométeres a torlódás

Hatalmas a káosz Rajkánál, több mint tíz kilométeres a torlódás

Egy olvasónk szerint a kamionosok verekednek, és egész éjjel hallatszott a „dudaszó”.

6 órája

  • Vélemény
Schiffer András: Büszkeség és jobbítélet

Schiffer András: Büszkeség és jobbítélet

Orbán nem putyinista, hanem egy fordított woke, aki keresztény-nemzeti „safe space”-ek alapításával igyekszik alátámasztani jóemberségét.

március 3., 07:28

  • Vélemény
A szégyen és a háború közül csak a szégyent választhatjuk

A szégyen és a háború közül csak a szégyent választhatjuk

A megoldáshoz sem az ukránokat hibáztató cinikus demagógia, sem a végső győzelmüket haluzó morális korbácscsattogtatás nem visz közelebb.

február 28., 07:51

  • Címlapon
Karácsony Gergely szerint szégyen, amit Vitézy Dávid és Magyar Péter csinált

Karácsony Gergely szerint szégyen, amit Vitézy Dávid és Magyar Péter csinált

A főpolgármester szerint szégyen és gyalázat, ami történik.

5 órája

  • Vélemény
Hogyan állhat fel a Trump–Putyin-alkuval földre vitt Európa?

Hogyan állhat fel a Trump–Putyin-alkuval földre vitt Európa?

Ha a globalizációként promózott amerikanizáció alternatívája a kicsinyes nacionalizmus lesz, újraélhetjük a második világháború borzalmait.

március 1., 14:12

  • Címlapon
Kocsmák, tüntetés, poloska, Pride, járványok, nyugdíjemelés, MNB-pénzek – ilyen volt a Kormányinfó

Kocsmák, tüntetés, poloska, Pride, járványok, nyugdíjemelés, MNB-pénzek – ilyen volt a Kormányinfó

Gulyás Gergely az újdörögdi kézigránátos balesetről is beszélt.

3 órája

  • Vélemény
Nem most van itt az ideje, hogy kérdezzünk Magyar Pétertől

Nem most van itt az ideje, hogy kérdezzünk Magyar Pétertől

Megint fölmerül a kérdés, mi is pontosan az ellenzéki sajtó és Magyar Péter viszonya.

március 1., 09:10

  • Vélemény
A Pride-ról, egyáltalán nem egyszerűen

A Pride-ról, egyáltalán nem egyszerűen

A Pride ma már nem forradalmi megmozdulás, inkább (felső-)középosztályi dzsembori, identitáspolitikai jófejfesztivál, corporate, multicéges imázsparádé.

február 27., 09:00

  • Címlapon
Amikor végleg elszabadul a pokol, és még egy pofon is elcsattan

Amikor végleg elszabadul a pokol, és még egy pofon is elcsattan

A Főhős Te vagy! sorozat az Indexen, a regényfolyam epizódjainak nyitott a vége, szavazzon a folytatásról!

2 órája

  • Vélemény
Ujhelyi István: Mikor kiáltjuk hangosan végre: not in my name; az én nevemben ne?!

Ujhelyi István: Mikor kiáltjuk hangosan végre: not in my name; az én nevemben ne?!

A Fidesz 2009-es EP választási programjában olvasható téziseit ma már hazaárulásnak és háborúpártiságnak nevezik.

március 7., 06:14