Pelle János: A tömeg és a végzet
![F EV19581122026](https://kep.index.hu/1/0/4852/48527/485278/48527802_acb4b6c17ab1b0fd9ab26a9c2954eda5_wm.jpg)
Bertold Brecht Magyarországon viszonylag keveset játszott darabja a Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban, ami a Rátkai Márton Színházi Műhely kiváló előadásában látható a Fészek klub színháztermében. Ezt megelőzően 2017 januárjában a Színház és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán játszották a darabot Félelem és fogcsikor címmel. Ennek már akkor is volt aktualitása: a szereplők emiatt kérték meg a közönség tagjait, hogy semmiképp ne értelmezzék a látottakat korunk allegóriájaként, „mert az akár derékba is törhetné szegény rendező karrierjét”.
Nagy kérdés, hogy időszerűbb-e napjainkban, az SZFE „beszántása” után Brechtnek ez a műve, mint hat évvel ezelőtt? Ismeretes, hogy
a mindenkori kormányzatot bíráló politikai állásfoglalás drámai feszültséget hoz létre, lehetőséget kínál a színház számára. Ezzel azonban sok rendező visszaél:
az újságok és az internetes portálok híreiből fabrikál jeleneteket, azzal rémítgetve a publikumot, hogy ha nem döntik meg sürgősen a rendszert, bekövetkezik a katasztrófa, vége lesz a világnak.
Vas István Zoltán és társulatának produkciója azonban elkerüli az „erőltetett aktualizálás” csapdáját. A darab tizenkét, songokkal összefűzött jelenében a kialakuló tragédiával összefér a humor is, miközben látleletet kapunk arról, hogyan keríti hatalmába az átlagos kisembert a nemzeti szocialista politika gépezete. Brecht diagnózisa annak ellenére (vagy inkább éppen azért) leleplező, mert a szerző a húszas évektől kezdve szimpatizált a kommunizmussal, s megbízható információi voltak nemcsak a Harmadik Birodalomban, de a Szovjetunióban uralkodó „rettegésről és ínségről”. A színpadra állított jelenetek közül az egyik, mely a Spicli címet viseli, és a szülők félelmét jeleníti meg attól, hogy újságolvasás közben elejtett megjegyzésük miatt a gyerekük feljelenti őket, egyértelműen a szovjet terrort, Pavlik Morozov „hőstettét” idézi, hiszen nem volt jellemző a náci rezsimre.
A darab központi alakja, a berlini prolinegyedben élő Munkás. Ő baloldali meggyőződését, a náci fejesek iránt érzett zsigeri ellenszenvét vetíti ki a környezetében otthonosan mozgó, söröző és udvarló egyenruhás SA alakokra, akik bár érzik fenntartásait, annyira megbíznak benne, hogy a beavatják a megfélemlítés technikai fogásaiba. De az évek során a célzottan és taktikusan alkalmazott terrorhoz jóléti intézkedések sora és – az egyszerű emberek számára nehezen cáfolható – lehengerlő propaganda járul. Így a rendszert végül a Krupp művekben fegyvert gyártó Munkás is elfogadja, sodródik az ismeretlen – mi már tudjuk, kollektív tragédiák sorozatába torkolló – cél, a világháború felé.
Kétség sem fér hozzá, hogy a később „totálissá” váló háború, melyet Hitler cinikus tudatossággal készített elő, torlaszolta el az utat a tömegek kijózanodása előtt, és vitte arra a tragikus kényszerpályára a német társadalmat, melyről már nem volt letérés. Az 1933 és 1938 között játszódó darab az Anschluss-szal zárul. A nácikat üdvözlő osztrák tömegek üvöltését, majd a Führer bécsi beszédét közvetítő rádió hangjai a szereplők számára már a „népakarat” megnyilvánulásának tűnnek. A nácik külpolitikai sikerei és a gazdasági fejlődés időközben igazolták a tömegek számára a diktatórikus rendszert, a szelektív terrort és a faji törvényeket is. Amikorra kiderül – és ez már kívül esik Brecht darabjának időhatárán –, hogy az elkerülhetetlen háborús vereség elsöpri a Harmadik Birodalmat, már késő eszmélni, a tömegeket utoléri a végzet, melynek előjeleit képtelenek voltak felismerni.
De képesek-e a tömegek arra, hogy szembeszegüljenek a hatalmon lévők machiavellista politikai manipulációival?
Tudjuk, hogy a hatékony, szüntelenül folyó kampányok visszhangot keltenek a választók „kollektív tudattartalmaiban” és kifejezik elfojtott, illetve csak szűk körben megnyilvánuló vágyaikat és félelmeiket. Ez utóbbiak „hasznosításához” ellenségképekre van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek iránt az emberek többsége addig is ellenszenvet érzett, és a politikusok szavai, illetve az azokat közvetítő média csak felerősíti amúgy is létező, addig elfojtott elfojtott indulataikat.
Hitler, és démoni ügyességű propagandaminisztere, Goebbels folyamatosan kampányolt, és olyan ellenségeket állított a tömegek elé, melyeket mindig összefüggésbe lehetett hozni a zsidókkal. Ők álltak a Németországgal szemben álló nyugati hatalmak, a kommunisták, a plutokrata kapitalisták mögött, és őket lehetett okolni még a világháború kirobbantásáért is. Olyan univerzális fantommal, mint a „világzsidóság” azóta sem volt dolga az emberiségnek, s talán bízhatunk abban, hogy a holokauszt tanulságaiból okulva nem is lesz.
Elszomorító azonban azt látni, hogy miközben a világban aggasztó demográfiai folyamatok zajlanak, és a környezetszennyezés, az ukrajnai háború és az energiaválság miatt az utánunk következő nemzedékek sok jóra nem számíthatnak, a politikusok azóta is azon mesterkednek, hogy megtalálják a tömegek hatékony manipulálásának eszközeit, a maguk céljaira „kiaknázzák” a múlt megőrzött sérelmeit és az ismeretlentől való, indokolt félelmet. Bertold Brecht félelmetes éleslátással térképezte fel az emberi tudat mélységeit, és állította színpadra a múltat, ami már megelőlegezi a jövőt is. A darab végén felhangzó „Nem-dal” kétségbeesett heroizmusával azt jeleníti meg, hol húzódnak a tömegek elszántságának határai. Lehet ugyanis nemet mondani a diktatórikus rendszerekre, de a tiltakozás rendszerint elkésik, és nem képes feltartóztatni a végzetet.
A szerző történész, publicista.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Bodor Tibor az Első SA legény szerepében (k) Bertolt Brecht: A rettegés birodalma (Furcht und Elend des Dritten Reiches) című drámájának egyik jelenetében. Fotó: Keleti Éva / MTI)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?
A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.
február 2., 09:04
- Vélemény
Torban az igazság
Szidják a „kommunista” szomszédot, „Brüsszelt”, ezzel pedig még otthonosabb lesz számunkra ez a világ. Otthonosan elcseszett. Szarka Károly írása.
11 órája
- Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?
Péter Tamás véleménycikke.
január 29., 15:59
- Címlapon
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.
2 órája
- Mindeközben
Alekosz ingyen kap több mint 1 milliós fogsort: „Nemzetközi sztár vagyok, a fogazatom minőségének is nemzetközinek kell lennie”
4 órája
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Vélemény
Trianon az nem egy ház
Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.
február 5., 08:14
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?
Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?
február 3., 08:54
- Vélemény
A véglények melankóliája
A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.
február 2., 17:30
- Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese
Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.
3 órája
- Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok
Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.
február 3., 15:44
- Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul
Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.
január 28., 06:19
- Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?
február 6., 12:59
- Mindeközben
Óriásit bakizott a TikTokon Dárdai Blanka, véletlenül kiposztolt valamit, amit nagyon nem akart
6 órája
- Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát
Egy távolmaradás háttere.
január 14., 18:04
- Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja
A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.
február 7., 08:03
- Mindeközben
Vomberg Frigyes a Séfek séfe új zsűritagjáról: „Ő húzza meg a határt, hogy meddig mehetünk el"
7 órája
- Mindeközben
Nemcsák Károly megtisztítaná a szakmát a gátlástalan celebektől: „Művésznek mondja magát két nap múlva”
8 órája
- Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.
4 órája
- Mindeközben
Ilyenre még nem volt példa, szokatlan felajánlással szerzett régiséget Fejes Tamás a Kincsvadászokban
10 órája
- Címlapon
A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten
Első körben három kerületben vált ismertté a dátum.
59 perce
- Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!
Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.
január 16., 08:14
- Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról
Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?
január 17., 06:55
- Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést
Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.
február 7., 12:48
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról
Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.
január 24., 12:53
- Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.
január 22., 07:32
- Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete
A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.
6 órája
- Mindeközben
Robbie Williams egyszer felment Selma Blairhez, de rögtön véget ért a randi, miután kinyitotta a színésznő hűtőjét
12 órája
- Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.
január 25., 12:27
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
január 21., 12:09
- Mindeközben
Keleti Andrea: 30 éven keresztül minden összejövetelen azt kellett mondanom, hogy köszönöm szépen, én ilyet nem eszem, fogyókúrázom
13 órája
- Címlapon
Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
Itt a teljes lista.
3 órája