Pelle János: A tömeg és a végzet

F  EV19581122026
2023.04.22. 08:07

Bertold Brecht Magyarországon viszonylag keveset játszott darabja a Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban, ami a Rátkai Márton Színházi Műhely kiváló előadásában látható a Fészek klub színháztermében. Ezt megelőzően 2017 januárjában a Színház és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán játszották a darabot Félelem és fogcsikor címmel. Ennek már akkor is volt  aktualitása: a szereplők emiatt kérték meg a közönség tagjait, hogy semmiképp ne értelmezzék a látottakat korunk allegóriájaként, „mert az akár derékba is törhetné szegény rendező karrierjét”. 

Nagy kérdés, hogy időszerűbb-e napjainkban, az SZFE „beszántása” után Brechtnek ez a műve, mint hat évvel ezelőtt? Ismeretes, hogy

a mindenkori kormányzatot bíráló politikai állásfoglalás drámai feszültséget hoz létre, lehetőséget kínál a színház számára. Ezzel azonban sok rendező visszaél:

az újságok és az internetes portálok híreiből fabrikál jeleneteket, azzal rémítgetve a publikumot, hogy ha nem döntik meg sürgősen a rendszert, bekövetkezik a katasztrófa, vége lesz a világnak.

Vas István Zoltán és társulatának produkciója azonban elkerüli az „erőltetett aktualizálás” csapdáját. A darab tizenkét, songokkal összefűzött jelenében a kialakuló tragédiával összefér a humor is, miközben látleletet kapunk arról, hogyan keríti hatalmába az átlagos kisembert a nemzeti szocialista politika gépezete. Brecht diagnózisa annak ellenére (vagy inkább éppen azért) leleplező, mert a szerző a húszas évektől kezdve szimpatizált a kommunizmussal, s megbízható információi voltak nemcsak a Harmadik Birodalomban, de a Szovjetunióban uralkodó „rettegésről és ínségről”. A színpadra állított jelenetek közül az egyik, mely a Spicli címet viseli, és a szülők félelmét jeleníti meg attól, hogy újságolvasás közben elejtett megjegyzésük miatt a gyerekük feljelenti őket, egyértelműen a szovjet terrort, Pavlik Morozov „hőstettét” idézi, hiszen nem volt jellemző a náci rezsimre.

A darab központi alakja, a berlini prolinegyedben élő Munkás. Ő baloldali meggyőződését, a náci fejesek iránt érzett zsigeri ellenszenvét vetíti ki a környezetében otthonosan mozgó, söröző és udvarló egyenruhás SA alakokra, akik bár érzik fenntartásait, annyira megbíznak benne, hogy a beavatják a megfélemlítés technikai fogásaiba. De az évek során a célzottan és taktikusan alkalmazott terrorhoz jóléti intézkedések sora és – az egyszerű emberek számára nehezen cáfolható – lehengerlő propaganda járul. Így a rendszert végül a Krupp művekben fegyvert gyártó Munkás is elfogadja, sodródik az ismeretlen – mi már tudjuk, kollektív tragédiák sorozatába torkolló – cél, a világháború felé.

Kétség sem fér hozzá, hogy a később „totálissá” váló háború, melyet Hitler cinikus tudatossággal készített elő, torlaszolta el az utat a tömegek kijózanodása előtt, és vitte arra a tragikus kényszerpályára a német társadalmat, melyről már nem volt letérés. Az 1933 és 1938 között játszódó darab az Anschluss-szal zárul. A nácikat üdvözlő osztrák tömegek üvöltését, majd a Führer bécsi beszédét közvetítő rádió hangjai a szereplők számára már a „népakarat” megnyilvánulásának tűnnek. A nácik külpolitikai sikerei és a gazdasági fejlődés időközben igazolták a tömegek számára a diktatórikus rendszert, a szelektív terrort és a faji törvényeket is. Amikorra kiderül – és ez már kívül esik Brecht darabjának időhatárán –, hogy az elkerülhetetlen háborús vereség elsöpri a Harmadik Birodalmat, már késő eszmélni, a tömegeket utoléri a végzet, melynek előjeleit képtelenek voltak felismerni. 

De képesek-e a tömegek arra, hogy szembeszegüljenek a hatalmon lévők machiavellista politikai manipulációival?

 Tudjuk, hogy a hatékony, szüntelenül folyó kampányok visszhangot keltenek a választók „kollektív tudattartalmaiban” és kifejezik elfojtott, illetve csak szűk körben megnyilvánuló vágyaikat és félelmeiket. Ez utóbbiak „hasznosításához” ellenségképekre van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek iránt az emberek többsége addig is ellenszenvet érzett, és a politikusok szavai, illetve az azokat közvetítő média csak felerősíti amúgy is létező, addig elfojtott elfojtott indulataikat.

Hitler, és démoni ügyességű propagandaminisztere, Goebbels folyamatosan kampányolt, és olyan ellenségeket állított a tömegek elé, melyeket mindig összefüggésbe lehetett hozni a zsidókkal. Ők álltak a Németországgal szemben álló nyugati hatalmak, a kommunisták, a plutokrata kapitalisták mögött, és őket lehetett okolni még a világháború kirobbantásáért is. Olyan univerzális fantommal, mint a „világzsidóság” azóta sem volt dolga az emberiségnek, s talán bízhatunk abban, hogy a holokauszt tanulságaiból okulva nem is lesz.

Elszomorító azonban azt látni, hogy miközben a világban aggasztó demográfiai folyamatok zajlanak, és a környezetszennyezés, az ukrajnai háború és az energiaválság miatt az utánunk következő nemzedékek sok jóra nem számíthatnak, a politikusok azóta is azon mesterkednek, hogy megtalálják a tömegek hatékony manipulálásának eszközeit, a maguk céljaira „kiaknázzák” a múlt megőrzött sérelmeit és az ismeretlentől való, indokolt félelmet. Bertold Brecht félelmetes éleslátással térképezte fel az emberi tudat mélységeit, és állította színpadra a múltat, ami már megelőlegezi a jövőt is. A darab végén felhangzó „Nem-dal” kétségbeesett heroizmusával azt jeleníti meg, hol húzódnak a tömegek elszántságának határai. Lehet ugyanis nemet mondani a diktatórikus rendszerekre, de a tiltakozás rendszerint elkésik, és nem képes feltartóztatni a végzetet. 

A szerző történész, publicista.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Bodor Tibor az Első SA legény  szerepében (k) Bertolt Brecht: A rettegés birodalma (Furcht und Elend des Dritten Reiches) című drámájának egyik jelenetében. Fotó: Keleti Éva / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.

február 2., 09:04

  • Vélemény
Torban az igazság

Torban az igazság

Szidják a „kommunista” szomszédot, „Brüsszelt”, ezzel pedig még otthonosabb lesz számunkra ez a világ. Otthonosan elcseszett. Szarka Károly írása.

11 órája

  • Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?

A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?

Péter Tamás véleménycikke.

január 29., 15:59

  • Címlapon
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.

2 órája

  • Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.

február 3., 06:04

  • Vélemény
Trianon az nem egy ház

Trianon az nem egy ház

Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.

február 5., 08:14

  • Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?

február 3., 08:54

  • Vélemény
A véglények melankóliája

A véglények melankóliája

A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.

február 2., 17:30

  • Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.

3 órája

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.

február 3., 15:44

  • Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.

január 28., 06:19

  • Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?

február 6., 12:59

  • Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Egy távolmaradás háttere.

január 14., 18:04

  • Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.

február 7., 08:03

  • Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.

4 órája

  • Címlapon
A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten

A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten

Első körben három kerületben vált ismertté a dátum.

59 perce

  • Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.

január 16., 08:14

  • Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?

január 17., 06:55

  • Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést

Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést

Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.

február 7., 12:48

  • Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.

január 29., 10:55

  • Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.

január 24., 12:53

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.

január 22., 07:32

  • Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.

6 órája

  • Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.

január 25., 12:27

  • Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.

január 24., 10:14

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

január 21., 12:09